- A keresőt használó látogató már tudja, mit akar, ezért egy nulla találatos oldal nem technikai apróság, hanem elveszített rendelés.
- A magyar kereséshez három dolog kell: szinonimaszótár, elgépelés-tűrés és toldalékkezelés (szótövezés), különben a „hűtőszekrényt” nem találja meg a „hűtőszekrény”.
- Nulla találatnál soha ne legyen üres az oldal: mutass kategóriaajánlást, népszerű termékeket és egy rövid, emberi segítségkérési lehetőséget.
- Havonta három számot nézz: leggyakoribb keresések, nulla találatos kifejezések, keresés utáni vásárlási arány.
- A belső keresési napló a legolcsóbb piackutatásod: megmondja, milyen terméket vennének tőled, és milyen szavakkal keresik.
A webshopod keresőmezője a legőszintébb visszajelzés-csatorna, ami létezik. Aki beír valamit, az nem böngészik, hanem kimondja, mit akar venni, a saját szavaival. Ha erre üres oldalt kap, az nem egy technikai apróság, hanem egy elveszített rendelés és egy elveszített adat egyszerre.
Miért éri meg foglalkozni a belső keresővel, ha egyszer van kategóriamenü is?
Rövid válasz: mert a keresőt használó látogató vásárlási szándéka jellemzően magasabb, mint a menüben kattintgatóé, és ő az, aki a legkevesebb türelemmel jött.
Tovább a témában: Grok és az X keresője · Indexelés
A kategóriamenü a te logikádat követi: úgy csoportosítod a termékeket, ahogy a beszállítói katalógusban vannak, vagy ahogy a szakmában szokás. A vásárló viszont a saját fejében lévő szót írja be. Nála nem „indítóakkumulátor 12V 60Ah” van, hanem „aksi kisautóba”. Nem „konyhai kisgép, aprító” van, hanem „daráló”. A kereső az a pont, ahol ez a két nyelv találkozik, és ha nem tanítottad meg a kettőt egymásra, akkor a találkozás nulla találattal végződik.
Saját tapasztalat: kisebb magyar shopokban a keresés utáni nulla találatos arány sok esetben tíz százalék fölött van, és ennek túlnyomó része nem hiányzó termék, hanem nyelvi probléma. A termék ott van a raktáron, csak a kereső nem ismerte fel a szót.
Hivatalosan igazolt: a Google Analytics 4 alapból tud belső keresést mérni. Az adatfolyam beállításai között a bővített mérés („enhanced measurement”) része a webhelyen belüli keresés, ami view_search_results eseményt küld search_term paraméterrel. Ha a keresőoldalad URL-je nem tartalmaz felismerhető lekérdezési paramétert, akkor ezt neked kell külön eseményként elküldeni.
Hogyan kezeld a szinonimákat és a márkaneveket?
Rövid válasz: tarts egy szinonimaszótárat, amit nem elméletből töltesz fel, hanem a saját nulla találatos keresési naplódból.
Ne próbáld előre kitalálni, milyen szavakat használnak. Az első hónapban egyszerűen gyűjts: minden keresést naplózz a találatok számával együtt. A második hónapban vedd a nulla találatos listát, és soronként döntsd el, hogy melyik három eset áll fenn:
- Van ilyen termékem, csak más néven: szinonima kell.
- Nincs ilyen termékem, de lehetne: ez terméktervezési input.
- Nem az én profilom: ezt hagyd figyelmen kívül, de mutass rá helyette valamit.
A szinonimaszótár szerkezete a legtöbb keresőmotorban (WooCommerce bővítmények, Shoprenter, Unas, Elasticsearch, Meilisearch, Algolia) hasonló: egy sor egy jelentéscsoport, vesszővel elválasztva.
akku, akkumulátor, aksi, aksi, battery, elem
hűtő, hűtőszekrény, hűtőgép, fridzsider
porszívó, porszivo, takarítógép, vacuum
Négy csoportot érdemes külön is végigvenni:
- Köznyelvi és szakmai szó párja: „vérnyomásmérő” és „tenziométer”, „kulcsmásolás” és „kulcsduplikálás”.
- Márkanév mint köznév: sokan a piacvezető márka nevével keresik a terméktípust. Ha nem forgalmazod azt a márkát, a szinonima akkor is hasznos: legalább a kategóriát megtalálja.
- Idegen nyelvű alak: az angol termékmegnevezés gyakran beszivárog, főleg műszaki és sportcikk témában.
- Rövidítés és cikkszám: ha a beszállítói cikkszámot is beírják, az legyen kereshető mező.
Mit kezdj a magyar toldalékolással és az elgépelésekkel?
Rövid válasz: a magyar ragozó nyelv, ezért szótövezés nélkül a kereső a saját terméknevedet sem találja meg, ha a vásárló ragozva írja be.
Ez a magyar webshopok egyik leggyakoribb, mégis legritkábban javított hibája. Ha a termék neve „hűtőszekrény”, és a látogató azt írja be, hogy „hűtőszekrényt keresek”, egy egyszerű, pontos egyezésre épülő kereső nulla találatot ad. Ugyanez a helyzet a többes számmal („cipők”), a birtokos alakkal („cipője”) és a helyhatározóval („Székesfehérváron átvehető”).
Három szintje van a megoldásnak, növekvő fejlesztési igénnyel:
- Részleges egyezés (prefix match): a legolcsóbb trükk. A kereső a szó elejére illeszt, így a „cipők” is talál a „cipő” termékre. Nem tökéletes, mert a tőváltozásokat nem kezeli („ló” és „lovak”), de az esetek nagy részét megfogja.
- Magyar szótövező (stemmer): az Elasticsearch, az OpenSearch és a Meilisearch is támogat magyar nyelvi elemzőt, ami a toldalékokat leválasztja. Ez a helyes megoldás, ha van rá keret.
- Kézi tőlista a top 200 termékre: ha se szótövező, se fejlesztő nincs, akkor a legkeresettebb kétszáz termékhez írj be kézzel néhány ragozott alakot rejtett kulcsszómezőbe. Nem elegáns, de működik.
Az elgépeléshez ehhez képest egyszerűbb a recept: fuzzy keresés, jellemzően egy vagy két karakternyi eltéréssel (Levenshtein-távolság). Az arány számít: egy négybetűs szónál két hibát engedni már zajt hoz, egy tízbetűsnél viszont indokolt. A magyar ékezetek külön figyelmet érdemelnek, mert sokan ékezet nélkül gépelnek. Az ékezettelenítés (a keresési index és a lekérdezés is ékezetmentes alakra normalizálva) az egyik legjobb megtérülésű beállítás, amit meg lehet csinálni.
Szakmai feltételezés: a mobilon érkező forgalom növekedésével az elgépelt keresések aránya nem csökken, hanem nő, mert a hüvelykujjas gépelés és az automatikus javítás együtt termeli a hibás alakokat. Ezt shopszinten nem mértem statisztikailag megbízható mintán, de a keresési naplókban következetesen visszaköszön.
Miért mutass kategóriaajánlást a találatok mellett?
Rövid válasz: mert a látogató sokszor nem egy konkrét terméket keres, hanem egy terméktípust, és a kategória gyorsabban visz célba, mint negyven találat végigpörgetése.
A jó keresési találati oldalon két sáv van. A fő területen a termékek, felette vagy oldalt pedig a felismert kategóriák és szűrők. Ha valaki azt írja be, hogy „téli gumi 205/55 R16”, akkor a legjobb élmény nem az, ha kidobsz 120 terméket, hanem ha felkínálod: Téli gumi kategória, 205/55 R16 méret. Ez egy kattintás, és a látogató máris egy szűrhető, rendezhető listán van.
Amit érdemes a találatok mellé tenni:
- A kifejezéshez illő kategórialink, találatszámmal.
- Automatikusan felismert szűrők (méret, szín, teljesítmény, márka), ha a keresésben szerepelt számérték vagy attribútum.
- Tartalmi találatok külön blokkban: blogcikk, méretútmutató, GYIK. Aki „hogyan válasszak” típusú kifejezést ír be, annak nem terméklista kell.
- Készleten lévő termékek előre sorolása. Ez apróság, de a keresés utáni vásárlási arányon jó eséllyel meglátszik.
Mit mutass, ha tényleg nulla a találat?
Rövid válasz: soha ne legyen üres az oldal. A „Nincs találat” önmagában kilépési pont.
A nulla találatos oldal felépítése, fentről lefelé:
- Emberi mondat, nem hibaüzenet. „Erre a kifejezésre nem találtunk terméket: aksi kisautóba. Nézd meg ezeket, hátha ezt kerested.”
- Javasolt helyesírás: ha a fuzzy kereső talált közeli alakot, kínáld fel („Erre gondoltál: akkumulátor?”), és ha egyértelmű, egyből mutasd is a találatait.
- Kategóriaajánlás: a legvalószínűbb két-három kategória, nagy, kattintható dobozként.
- Népszerű vagy akciós termékek: nem a teljes kínálat, hanem hat-nyolc darab.
- Segítségkérés: egy rövid mező vagy telefonszám, hogy „Nem találod? Írd meg, mit keresel, és megnézzük.” Ez egyben a legjobb minőségű terméklekérdezés-adat, amit kaphatsz.
- Naplózás: a nulla találatos keresés kerüljön be az adatbázisba időbélyeggel és eszköztípussal.
A mérés miatt érdemes külön eseményt is küldeni, hogy a nulla találatos keresés ne olvadjon bele az összes többibe:
dataLayer.push({ event: 'view_search_results', search_term: 'aksi kisautoba', search_results_count: 0 });
Így a GA4-ben tudsz olyan jelentést csinálni, ami csak a search_results_count = 0 eseteket mutatja, kifejezésenként.
Hogyan nézd át havonta a belső keresést?
Rövid válasz: harminc perc havonta, három listával. Ennél többet nem kell rászánni, és ennél kevesebbet nem érdemes.
Az ellenőrzőlista, amit hónapról hónapra ugyanúgy végig lehet menni:
- Top 50 keresés darabszámmal. Kérdés: az első tíz kifejezésre a legjobb terméked jön ki elsőnek? Ha nem, állíts a találati sorrenden vagy tegyél be kézi kiemelést („pinned result”).
- Nulla találatos kifejezések darabszám szerint rendezve. Kérdés: melyik nyelvi hiba, melyik hiányzó termék? Minden sorhoz döntés tartozzon: szinonima, új termék, vagy átirányítás.
- Keresés utáni vásárlási arány a keresést nem használókhoz képest. Kérdés: nő vagy csökken? Ha a keresők konverziós aránya alacsonyabb, mint a nem keresőké, az erős jel arra, hogy a kereső rossz.
- Keresés utáni azonnali kilépés aránya (aki keresett, majd elhagyta az oldalt). Ez a nulla találatos oldal minőségének a legjobb mérőszáma.
- Egy keresés utáni újrakeresések száma. Ha valaki háromszor átfogalmazza ugyanazt, ott szinonima hiányzik.
- Mobil és asztali bontás. Az elgépelések nagy része mobilon keletkezik.
- Új szinonimák visszamérése: a múlt havi bevezetett szinonimák tényleg megszüntették a nulla találatot?
Saját tapasztalat: az első két-három átnézés hozza a legtöbb eredményt, mert ilyenkor jönnek elő az évek óta ott ülő, triviális hiányok. Utána a lista lelassul, és inkább szezonális mintázatokat mutat. Ez nem baj: onnantól kezdve a lista már nem hibalista, hanem piaci jelzés.
Hogyan lesz ebből terméktervezési és tartalmi input?
Rövid válasz: a nulla találatos lista egy kereslet-lista, amiért nem fizettél, és amit rajtad kívül senki nem lát.
Terméktervezés felé három konkrét felhasználás van. Az első a bővítés: ha egy nem forgalmazott terméktípusra hónapok óta stabilan érkeznek keresések, az valós, mért kereslet a saját közönségedtől, nem kulcsszótervezői becslés. A második a választék finomítása: ha egy meglévő kategórián belül egy konkrét méretre, színre vagy teljesítményszintre keresnek sokan, és az pont hiányzik, az beszerzési döntés. A harmadik a csomagolás: ha rendszeresen két terméket kereső kifejezéssel jönnek („állvány és kamera”), az készletcsomag ötlet.
Tartalom felé is három irány nyílik. A kérdés alakú keresések (hogyan, melyik, mennyi ideig) blogcikket vagy GYIK-bejegyzést érdemelnek, mert ezek jellemzően a vásárlás előtti bizonytalanságot mutatják. A terméknevek szóhasználata visszavezethető a termékleírásokba és a kategóriaszövegekbe: ha a vásárlók „aksi” szót írnak, akkor az „akkumulátor” mellett ez is szerepelhet a leírásban, természetes mondatban. A visszatérő félreértések pedig a kategórianevek átírását indokolhatják.
Ez a rész az, ahol a belső keresés összeér a válaszmotorokra való felkészüléssel. A generatív keresőfelületek és az AI-asszisztensek a te oldaladról idézhetnek, ha ott van a válasz a valós kérdésre, a valós szóhasználattal. A belső kereső naplója pontosan azt mutatja meg, milyen kérdések élnek a fejekben. Szakmai feltételezés: az így írt tartalom jó eséllyel jobban illeszkedik a válaszmotorok által feldolgozott kérdésekhez is, de ez nem garantál sem megjelenést, sem helyezést egyik felületen sem.
Miért nem nézi senki, ha ilyen olcsó?
Rövid válasz (saját nézőpont): mert nincs gazdája. A hirdetésnek van felelőse, a terméklistának van felelőse, a belső keresőnek nincs.
A belső keresés adata nem kerül pénzbe, nem kell hozzá külső eszköz, nem kell hozzá mintavétel, és nem kell hozzá megkérdezni senkit. A vásárló magától, önként, saját szavaival elmondja, mit akar venni tőled. Ehhez képest ugyanez az információ egy fókuszcsoportos kutatásból drágán és lassabban jönne ki, ráadásul kevesebb emberről.
A gyakorlatban mégis az történik, hogy a kereső a webshop-motor alapbeállításával megy évekig, a naplót senki nem exportálja, és a nulla találatos oldal egy szürke „Nincs találat” felirat marad. Nem azért, mert valaki rossz döntést hozott, hanem mert soha nem került senki naptárjába. Ha egyetlen dolgot viszel el ebből a cikkből: tedd be a havi teendők közé harminc percre, és rendeld hozzá egy névhez. A többi utána magától jön.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: dokumentáció a keresési eredményoldalak indexeléséről és a strukturált adatokról
- Google Analytics 4 súgó: bővített mérés (enhanced measurement) és a webhelyen belüli keresés eseménye
- Schema.org: WebSite és SearchAction típusok dokumentációja
- Baymard Institute: e-kereskedelmi keresési használhatósági kutatások
- Elasticsearch és OpenSearch hivatalos dokumentáció: nyelvi elemzők, magyar szótövező, fuzzy lekérdezések
- Meilisearch és Algolia hivatalos dokumentáció: szinonimakezelés, typo tolerance
- W3C: WAI útmutatók a kereső űrlapok akadálymentes kialakításához
Gyakori kérdések
Elég, ha a webshop alap keresőjét használom?
A legtöbb rendszer alapbeállítása pontos vagy részleges szóegyezésre épül, ami magyarul kevés: nem kezeli a toldalékokat, az elgépelést és a szinonimákat. Első lépésként nem feltétlenül kell keresőmotort váltani, elég bekapcsolni a részleges egyezést, az ékezetmentes normalizálást és feltölteni egy szinonimalistát a saját nulla találatos naplódból.
Honnan tudom meg, mire keresnek nálam?
Két forrásod van. A GA4 bővített mérése automatikusan gyűjti a keresőoldal URL-jéből a kifejezést, ha az felismerhető paraméterben van. Ezen kívül érdemes a webshop oldalán is naplózni minden keresést a találatszámmal együtt, mert a nulla találatos eseteket így tudod kifejezésenként listázni.
Mennyi a normális nulla találatos arány?
Nincs hivatalos küszöb, és shoponként erősen szór a választék méretétől függően. Amit érdemes nézni, az a saját trended: ha hónapról hónapra csökken a nulla találatos keresések aránya, akkor jó irányba mész. Az ötszázalékos szint alá kerülni már jellemzően komoly munkát igényel.
Rontja-e a SEO-t, ha a keresési találati oldalaim indexelődnek?
A Google dokumentációja régóta azt javasolja, hogy a belső keresési találati oldalak általában ne kerüljenek a keresőindexbe, mert kevés önálló értéket hordoznak. A gyakorlati megoldás a keresőoldalak kizárása az indexelésből, miközben a jól megírt kategóriaoldalak indexelhetők maradnak.
Mit tegyek, ha a keresés utáni konverziós arány alacsonyabb, mint a nem keresőké?
Ez általában azt jelenti, hogy a kereső nem adja vissza a releváns terméket, vagy rossz sorrendben adja. Nézd meg a legnagyobb forgalmú kifejezéseket egyesével, és ellenőrizd, hogy az első három találat tényleg az, amit te is javasolnál. Kézi kiemeléssel a top húsz kifejezésre viszonylag gyorsan javítható a helyzet.
Segít-e a strukturált adat abban, hogy a keresőmezőmet külső felületen is használják?
A Schema.org WebSite és SearchAction jelölés önmagában helyes marad, de a Google 2024 novemberében bejelentette, hogy a sitelinks keresőmező megjelenítését megszünteti a találati oldalon. Vagyis a jelölés miatt ma már nem érdemes ettől a megjelenéstől eredményt várni, a belső kereső javítása viszont a saját oldalon így is megtérülhet.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.