Mennyi heti óra kell a tartalomkészítéshez: reális erőforrásterv kkv-nak

Scheo · 2026-09-09 · Frissítve: 2026-09-11 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

A tartalomterv nem a témákon bukik el. Harminc címet egy délután alatt össze lehet írni, és bármelyik kulcsszókutató eszköz ad hozzá még százat. Ami hiányozni szokott, az egy őszinte szám: hány emberóra kell havonta ahhoz, hogy ezekből a címekből publikált, olvasható, szakmailag megálló cikkek legyenek. Saját tapasztalat: az abbahagyott kkv-blogok mögött szinte mindig ugyanaz áll, hogy a tervet 8-10 órás havi valóságra írták, miközben 25-30 órát igényelt volna. A téma sosem fogyott el, az idő igen.

Mennyi idő valójában egy cikk a témaválasztástól a publikálásig?

Rövid válasz: egy 1500-2000 szavas, szakmailag megálló cikk kkv-környezetben tipikusan 8-12 emberóra, a témaválasztástól a mérésig, és ez az idő több ember között oszlik meg.

Tovább a témában: 90 napos tartalomterv kkv-nak · Definíciós blokk a cikk elején

Szakmai feltételezés: ez a sáv a tapasztalatból származó becslés, nem publikált iparági mérés. Az első három-négy cikknél reálisan 14-16 óra is lehet, mert ilyenkor még nincs sablon, nincs stílusleírás, nincs bevált forrásgyűjtő rutin. Egy begyakorolt szerző, akinek van vázlatsablonja és jól karbantartott belső tudásbázisa, le tud menni 6-7 órára. Ez alá általában úgy lehet jutni, hogy valamelyik szakasz kimarad, és a leggyakrabban kimaradó szakasz a szakmai átolvasás. Onnantól viszont a cikk nem hoz szakmai többletet, csak szöveget.

Hogyan oszlik meg ez a 8-12 óra szakaszonként?

Rövid válasz: nagyjából a fele az írás előtti és utáni munka. Aki csak az íráshoz oszt be időt, az menetrendszerűen kifut a keretből.

• Témaválasztás és a keresési szándék tisztázása: 0,5-1 óra. Nem a cím kitalálása, hanem annak eldöntése, hogy melyik konkrét kérdésre válaszol az oldal, és melyik meglévő oldalunkkal nem esik egybe.
• Kutatás és forrásgyűjtés: 1-2,5 óra. Hivatalos dokumentáció, saját adatok, belső mérések összeszedése. Ez a szakasz nyúlik meg leginkább, ha a téma új.
• Vázlat: 0,5-1 óra. H2 és H3 szintű szerkezet, szakaszonként egy mondatos válasszal. Ez a legjobban megtérülő fél óra a folyamatban, mert az írás sebességét ez határozza meg.
• Első verzió megírása: 2-4 óra. 1500-2000 szó, folyamatos munkában. Megszakításokkal ez a szám másfélszeresére nő.
• Szakmai átolvasás: 0,5-1,5 óra. Az az ember olvassa, aki a szakmát csinálja. Nem stilisztika, hanem tényellenőrzés: helyes-e a folyamat leírása, valós-e a mennyiség, nem ígér-e olyat, amit nem tartunk be.
• Szerkesztés és átírás a visszajelzés után: 1-1,5 óra. Ide tartozik a bevezető megírása is, amit érdemes utoljára hagyni.
• Kép, ábra, alt szöveg: 0,5-1,5 óra. Saját fotó vagy egyszerű ábra készítése a felső sávba esik, készletkép kiválasztása az alsóba.
• Feltöltés, formázás, meta adatok, sémajelölés: 0,5-1 óra. Cím, leírás, URL, kiemelt kép, strukturált adat (például Article vagy FAQPage jelölés).
• Belső linkelés: 0,25-0,5 óra. Két-három bejövő link a meglévő oldalakról az újra, és két-három kimenő link az újról a régiekre.
• Terjesztés: 0,5 óra. Hírlevél-blokk, közösségi bejegyzés, ügyfélszolgálati sablonba beemelés.
• Mérés és utókövetés: 0,25 óra cikkenként, havonta. Megjelenések, kattintások, belépő oldalak, illetve hogy említik-e az oldalt a válaszmotorok.

Mi az a minimális heti óraszám, ami alatt nem érdemes elkezdeni?

Rövid válasz: heti 4 óra védett, kizárólag tartalomra fordított idő a gyakorlati alsó határ a cikkformátumhoz. Ez alatt nem az a baj, hogy lassabban készül el, hanem hogy egyáltalán nem készül el.

A számolás egyszerű. Heti 4 óra havonta nagyjából 17 órát jelent, ami cikkenként 10 órával számolva másfél cikk. Heti 2 órából viszont havi 8,6 óra lesz, azaz egy cikk se zárul le egy naptári hónapon belül. A félkész cikk pedig nem nulla, hanem negatív: minden újrakezdésnél újra fel kell venni a fonalat, és a kontextusváltás önmagában elvisz 20-30 percet alkalmanként. Saját tapasztalat: ahol a tartalomra szánt idő heti 2 óra alá esik, ott jellemzően a harmadik hónapban áll meg a terv, függetlenül attól, milyen jó volt a témalista.

Ha nincs meg a heti 4 óra, az nem azt jelenti, hogy nincs mit tenni. Azt jelenti, hogy más formátumot kell választani: meglévő szolgáltatásoldal bővítése egy jól megírt GYIK-blokkal, egy régi cikk frissítése friss adattal, vagy egy 600 szavas, konkrét kérdésre válaszoló oldal. Ezek 2-3 órás egységek, és a válaszmotorok szempontjából egy pontosan válaszoló rövid oldal gyakran többet ér, mint egy befejezetlen hosszú.

Hogyan számolsz ebből havi kapacitást egy 1-2 fős csapatnál?

Rövid válasz: az óraigényből számolj vissza cikkszámra, soha ne fordítva, és vedd bele a hatékonysági szorzót.

havi cikkszám = (heti védett óra x 4,3 x hatékonysági szorzó) / cikkenkénti óraigény

A 4,3 a havi átlagos hetek száma. A hatékonysági szorzó azt fejezi ki, hogy a naptárba beírt idő egy része elmegy megbeszélésre, e-mailre, közbejövő ügyfélkérésre. Egyszemélyes vállalkozásnál 0,7, két fős csapatnál 0,75-0,8 reális kiindulás. Példa: heti 6 óra, egy fő, cikkenként 10 óra. 6 x 4,3 = 25,8, ebből 0,75 szorzóval 19,4 óra, ami havi 1,9 cikk. Vagyis havi kettő a plafon, nem a kiindulás.

Két fős csapatnál külön kell számolni a két ember óráit, mert nem helyettesíthetők. Ha az író heti 6 órát tud adni, a szakmai átolvasó viszont csak heti 1 órát, akkor a csapat kapacitása nem az író szerint alakul, hanem az átolvasó szerint: 1 x 4,3 = 4,3 óra, cikkenként 1,25 óra átolvasással ez havi 3,4 cikk. Itt még nem az átolvasó a szűk keresztmetszet. Ha viszont csak heti fél órája van, akkor havi 1,7 cikkre esik a plafon, hiába lenne az írónak kapacitása többre. A szűk keresztmetszetet mindig a legkisebb szakasz-kapacitás adja.

Hogyan néz ki egy kapacitás-tábla sablon, amit tényleg kitöltesz?

Rövid válasz: egy tíz soros tábla, amiben szakaszonként szerepel a felelős, az óra per cikk, a tervezett havi cikkszám és a szorzatuk, a végén pedig a rendelkezésre álló órával való összevetés.

szakasz | felelos | ora/cikk | cikk/ho | ora/ho temavalasztas, brief | belso | 1,0 | 2 | 2,0 kutatas, forrasgyujtes | belso | 2,0 | 2 | 4,0 vazlat | belso | 0,75 | 2 | 1,5 elso verzio | belso | 3,0 | 2 | 6,0 szakmai atolvasas | szakerto| 1,0 | 2 | 2,0 szerkesztes, atiras | belso | 1,25 | 2 | 2,5 kep, alt szoveg | belso | 0,75 | 2 | 1,5 feltoltes, meta, sema | belso | 0,75 | 2 | 1,5 belso linkeles | belso | 0,4 | 2 | 0,8 terjesztes | belso | 0,5 | 2 | 1,0 meres, utokovetes | belso | 0,25 | 2 | 0,5 OSSZESEN | | 11,65 | 2 | 23,3 rendelkezesre allo (belso, heti 6 ora x 4,3 x 0,75) | 19,4 kulonbseg | -3,9

A tábla akkor csinálja meg a munkáját, amikor a különbség sor negatív lesz. Ilyenkor három döntés közül lehet választani, és mindhárom vállalható: kevesebb cikk (kettő helyett másfél, azaz negyedévente öt), több óra (a heti 6 helyett 8), vagy szakaszkiszervezés. Amit nem lehet: a táblát figyelmen kívül hagyni, és abban bízni, hogy majd összejön.

Mely szakaszok szervezhetők ki fájdalommentesen, és melyek nem?

Rövid válasz: minden kiszervezhető, ami nem igényel cégen belüli szaktudást vagy stratégiai döntést, és ez tipikusan az óraigény 50-60 százaléka.

Fájdalommentesen kiszervezhető:

• Forrásgyűjtés és háttérkutatás. Adj meg 4-5 elfogadható forrástípust, és kérj strukturált jegyzetet, ne kész szöveget.
• Nyersfogalmazvány a jóváhagyott vázlat alapján. A vázlat maradjon nálad, a nyers megfogalmazás mehet ki.
• Kép, ábra, alt szöveg. Alacsony kockázat, jól definiálható elvárás.
• Feltöltés, formázás, meta adatok, strukturált jelölés. Ez tisztán technikai, sablonosítható munka.
• Belső linkelés, ha van karbantartott oldaltérképed témák szerint.
• Mérési riport összeállítása havonta, egységes formátumban.

Nem szervezhető ki, vagy csak nagy minőségromlással:

• Témaprioritás. Csak te tudod, melyik kérdés jön elő tényleg az ajánlatkérésekben.
• Szakmai átolvasás. Ez a cikk egyetlen olyan pontja, ahol a cégben lévő tudás bekerül a szövegbe. Ha ez kimarad, a cikk általánossá válik.
• Konkrét számok, mennyiségek, határidők, folyamatlépések. Ezeket egy külsős nem tudhatja, és nem is szabad rábíznia a találgatásra.
• A cég álláspontja vitatott kérdésekben.

Miért az emberórákon bukik el a terv, és nem a témákon?

Ez a cikk saját nézőpontja, és saját tapasztalat, nem publikált kutatás. A tartalomtervezés eszközei mind a téma oldaláról közelítenek: kulcsszó-nehézség, keresési volumen, tartalomhiány. Egyik sem kérdezi meg, hogy van-e rá ember. Így a terv attól lesz ambiciózus, hogy sok jó téma van, nem attól, hogy sok szabad óra.

A második ok, hogy az írásidőt hajlamosak vagyunk a teljes idővel azonosítani. Aki azt mondja, hogy három óra alatt megír egy cikket, valószínűleg igazat mond, csak nem a teljes folyamatról beszél. A publikálásig hátralévő öt-hét óra viszont ugyanúgy elfogy valakinek a napjából.

A harmadik ok az önmagunkra alkalmazott legjobb eset. A becslés arra az esetre készül, amikor nincs közbejövő ügyfélkérés, nincs betegség és nincs szabadság. Egy naptári évben legalább két hónap kiesik ebből, ezért a hatékonysági szorzó nem pesszimizmus, hanem a szeptembertől decemberig tartó valóság.

Hogyan ellenőrizd, hogy a becslésed igaz-e?

Rövid válasz: három cikken mérj időt szakaszonként, utána már a saját számaiddal dolgozz, ne a benchmarkkal.

Nem kell hozzá eszköz, elég egy közös táblázat vagy akár egy szövegfájl, ahova minden munkaszakasz végén beírsz egy sort:

2026-09-09 | cikk-slug | szakasz=iras | perc=145 | megjegyzes=ket megszakitas

Három cikk után látszik, melyik szakasz csúszik el rendszeresen. Saját tapasztalat: a kutatás és a szerkesztés szokott a becslés kétszerese lenni, az írás és a feltöltés viszont általában pontos. Ha ez nálad is így alakul, akkor nem az íráson kell gyorsítani, hanem a kutatást kell határidősre és sablonosra venni.

Milyen ellenőrzőlistát futtass, mielőtt elindítod a tartalomtervet?

1. Megvan írásban, hány óra heti védett idő van tartalomra, személyenként bontva?
2. Ki a szakmai átolvasó, és tényleg megvan a heti órája, vagy csak elvileg vállalta?
3. A tervezett havi cikkszám kijön a kapacitás-tábla összegzéséből, vagy felülről lett meghatározva?
4. Melyik szakaszt szervezed ki az első hónapban, és mi a leadási formátuma?
5. Van vázlatsablon és stílusleírás, hogy a külsős ne találgasson?
6. Mi történik akkor, ha egy hónapban csak egy cikk készül el, jelent-e ez tervmódosítást?
7. Beírtad a naptárba a mérés napját, vagy csak a publikálásokat?

Ha a hét kérdésből háromra nincs válasz, a tartalomterv jó eséllyel nem indul be, akkor sem, ha a témalista kifogástalan. Ez nem garancia egyik irányba sem, csak a leggyakoribb elakadási pontok listája.

Források és további olvasnivalók

• Google Search Central: Creating helpful, reliable, people-first content
• Google Search Central: Search Essentials és strukturált adatok dokumentáció
• Schema.org: Article, FAQPage és Organization típusok leírása
• W3C: Web Content Accessibility Guidelines (alt szövegek és olvashatóság)
• OpenAI dokumentáció: nyilvános crawler és felhasználói ügynök leírások
• Anthropic dokumentáció: crawler és hozzáférés-kezelési tudnivalók
• Google Search Console súgó: teljesítményjelentés mutatóinak értelmezése