Törölt oldal kezelése, 404, 410 vagy átirányítás

Scheo · 2026-10-10 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Előbb-utóbb minden weboldalon eljön a pillanat, amikor valamit ki kell venni. Megszűnik egy szolgáltatás, elavul egy blogcikk, vagy egy termék végleg kifut. A törlés egy kattintás, a következményeit viszont hónapokig viszed magaddal: a régi URL ott marad a Google indexében, a más oldalakon lévő linkekben, a látogatók könyvjelzőiben, és egyre gyakrabban az AI-alapú keresők válaszaiban is. Ez a cikk egy döntési fát ad ahhoz, hogy a megszűnő oldalnak mi legyen a sorsa, és hogyan dönts adatok alapján, ne megérzésből.

A szövegben háromféle jelölést használunk. Hivatalosan igazolt, ami a Google Search Central dokumentációjában vagy a HTTP-szabványban szerepel. Saját tapasztalat, amit weboldalak üzemeltetése közben ismétlődően láttunk. Szakmai feltételezés, ami logikus következtetés, de nincs rá hivatalos megerősítés.

Mi a különbség a 404, a 410 és a 301-es átirányítás között?

A 404 azt mondja, hogy az oldal most nem található, a 410 azt, hogy szándékosan és véglegesen megszűnt, a 301 pedig azt, hogy a tartalom tartósan új címre költözött. Az első kettő lezárja az URL-t, a harmadik továbbviszi a látogatót és a keresőt egy másik oldalra.

• 404 Not Found. A szerver nem talál semmit az adott címen, és nem nyilatkozik arról, hogy ez végleges-e.
• 410 Gone. Az erőforrás szándékosan megszűnt, és nem is fog visszajönni. A HTTP-szabvány szerint ez a pontosabb jelzés a végleges törlésre.
• 301 Moved Permanently. A tartalom végleg új URL-re került. A böngésző és a kereső automatikusan az új címre lép.
• 302 vagy 307. Ideiglenes átirányítás. Törölt oldalnál ritkán ez a jó választás, mert azt üzeni, hogy a régi cím visszatér.

Hivatalosan igazolt: a Google Search Central leírása szerint a 404 és a 410 is azt jelzi a Googlebotnak, hogy az oldal nem létezik, és az ilyen URL-ek idővel kikerülnek az indexből. A 301-es átirányítást a Google erős jelnek tekinti arra, hogy az új URL legyen a kanonikus.

Milyen sorrendben döntsd el egy megszűnő oldal sorsát?

Mindig azzal kezdd, hogy van-e olyan meglévő oldal, amely ugyanarra a felhasználói kérdésre ad választ. Ha van, 301. Ha nincs, és az oldal végleg megszűnt, 410. Ha bizonytalan vagy, vagy technikailag nem tudod beállítani, a 404 is rendben van.

1. Hoz még forgalmat vagy van rá értékes külső link? Ha nem, és nincs rokon oldal, nyugodtan hagyhatod 404-en vagy 410-en. Ha igen, menj tovább a 2. pontra.
2. Van olyan oldal, ahol a látogató ugyanazt a választ megkapja? Például a megszűnt „Ablaktisztítás irodáknak” szolgáltatás helyett van egy általános „Irodatakarítás” oldal, amely az ablaktisztítást is tartalmazza. Ha igen, 301-es átirányítás erre az oldalra.
3. Csak tágabb téma létezik? Ha a régi blogcikk egy konkrét szoftververzió beállításáról szólt, és most csak egy általános kategóriaoldalad van, gondold át, a látogató tényleg megtalálná-e ott, amit keres. Ha nem, inkább ne irányíts át.
4. Érdemes a tartalmat frissíteni törlés helyett? Egy elavult, de még forgalmat hozó cikket sokszor jobb átírni ugyanazon az URL-en, mint törölni.
5. Végleg megszűnt, és nincs rokon tartalom? 410, ha be tudod állítani, különben 404.
6. Jogi vagy adatvédelmi okból kell eltűnnie? 410, és a Search Console eltávolító eszközével gyorsíthatod az ideiglenes elrejtést a találatok közül.

Saját tapasztalat: a legtöbb oldaltörlésnél a 2. pontnál dől el minden. Ha őszintén kell felelni arra, hogy a céloldal valóban kiváltja-e a régit, elég ritkán jön ki tiszta igen.

Hogyan ellenőrizd, hogy hoz-e még forgalmat vagy linket a törölt oldal?

A Search Console Teljesítmény- és Linkek jelentése, a GA4 nyitóoldal-jelentése és a szervernapló együtt megmutatja, hogy az URL mennyit ér még. Ezt a törlés előtt nézd meg, mert utána már csak a hibás kérések számát látod.

1. Search Console, Teljesítmény. Szűrj az oldal pontos URL-jére, és nézd az elmúlt 12 hónapot (vagy a maximális 16 hónapot). A kattintások mellett nézd meg a lekérdezéseket is, mert ezekből derül ki, milyen szándékkal érkeztek az emberek.
2. Search Console, Linkek. A „Leggyakrabban linkelt oldalak” listában keresd meg az URL-t, és nézd meg, mely domainekről mutat rá link. Egy szakmai szövetség vagy egy helyi hírportál linkje többet ér, mint tíz automatikus katalógusbejegyzés.
3. GA4, Oldalak és képernyők vagy Nyitóoldal jelentés. Nézd meg, hány munkamenet indul erről az oldalról, és honnan érkeznek (organikus, hivatkozó, közvetlen). Ha van rajta konverzió, azt mindenképp írd fel.
4. Szervernapló. A naplóból látod, hogy botok vagy valódi felhasználók kérik-e az URL-t, és milyen gyakran. Itt jelennek meg az AI-crawlerek kérései is, amelyek a GA4-ben nem látszanak.
5. Belső linkek. Egy oldaltérkép-feltérképező eszközzel nézd meg, hány saját oldalad linkel a törlendő URL-re. Ezeket a törléssel együtt át kell írni.
6. Külső backlink-eszköz. Harmadik féltől származó linkadatbázisok kiegészíthetik a Search Console képét, de az adataik becslések, nem a Google saját adatai.

Szakmai feltételezés: egy havi néhány kattintást hozó, külső link nélküli oldalnál a döntés tétje kicsi. Ott elég a gyors 404 vagy 410. A részletes vizsgálat azoknál az URL-eknél éri meg, amelyek forgalmat, konverziót vagy minőségi hivatkozást hoznak.

Mikor indokolt a 301-es átirányítás egy rokon oldalra?

Akkor, ha a céloldal ugyanazt a szándékot szolgálja ki, mint a régi: aki a régi oldalra jött, az új oldalon is megtalálja a választ. Ilyenkor a látogató nem csalódik, és a Google jó eséllyel az új oldalhoz rendeli a régi oldal jeleit.

Tipikus jó helyzetek:

• két hasonló témájú blogcikket egy bővebb, frissített cikkbe vonsz össze,
• egy szolgáltatás új néven fut tovább, vagy beolvad egy tágabb szolgáltatásoldalba, amely érdemben tárgyalja,
• egy termék utódmodellje ugyanazt a problémát oldja meg, és ezt az oldal el is magyarázza,
• URL-szerkezetet váltasz, a tartalom pedig változatlan.

Tipikus rossz helyzetek, amikor az átirányítás csak a forgalom megtartását szolgálná, a látogatónak viszont nem segít: egy megszűnt rendezvény oldala a teljes blogra irányít, egy kifutott termék egy teljesen más kategóriára, vagy egy lezárt állásajánlat a „Rólunk” oldalra.

Hivatalosan igazolt: a Google Search Central webhely-költöztetési útmutatója azt javasolja, hogy az átirányításokat legalább egy évig tartsd fenn. Saját tapasztalat: ha van rá értékes külső link, érdemes ennél tovább, akár véglegesen megtartani, mert egy átirányítás fenntartása szinte semmibe nem kerül.

Kerüld az átirányítási láncokat is. Ha az A oldal a B-re, a B a C-re mutat, írd át az A-t közvetlenül a C-re. A Google követ néhány ugrást, de minden lépés lassítja a betöltést és növeli a hibalehetőséget.

Mikor jobb a 410, és mikor elég a 404?

A 410 akkor jobb, ha biztosan tudod, hogy az oldal végleg megszűnt, és szeretnéd ezt egyértelműen jelezni. A 404 akkor elég, ha nincs rokon tartalom, és nem számít, hogy a kiesés pár nappal tovább tart-e.

Hivatalosan igazolt: a Google képviselői több alkalommal elmondták, hogy a 404 és a 410 között a gyakorlatban csak kicsi a különbség. A 410-es URL-ek valamivel gyorsabban eshetnek ki az indexből, de mindkét esetben kiesnek. A 404-es oldalak nem rontják a webhely többi oldalának megítélését, a nem létező URL-ekre adott 404 teljesen normális működés.

Mikor válaszd mégis tudatosan a 410-et?

• nagyobb tartalomtakarításnál, amikor sok URL-t veszel ki egyszerre,
• feltört weboldal után, amikor spam-oldalakat kell eltüntetni,
• ha jogi vagy adatvédelmi okból kell egy oldalnak eltűnnie,
• megszűnt, nem pótolt termékeknél egy webáruházban.

Mikor elég a 404? Ha egy régi, forgalom nélküli bejegyzést törölsz, és a rendszered (például a WordPress) magától 404-et ad, nem kell külön beállítással bajlódnod.

Miért árt, ha mindent a főoldalra irányítasz?

Mert a látogató nem azt kapja, amit keresett, és a Google ezt jó eséllyel felismeri. Az ilyen átirányítást gyakran soft 404-ként kezeli, vagyis úgy, mintha az oldal nem létezne, így a régi oldal jelei sem jutnak át a főoldalra.

Hivatalosan igazolt: a Google Search Central a soft 404 hibák között említi azt az esetet, amikor egy nem létező oldal irreleváns oldalra, például a főoldalra irányít. A Search Console „Oldalindexelés” jelentésében ezek „Soft 404” állapotként jelenhetnek meg.

Saját tapasztalat: a tömeges főoldalra irányítás a gyakorlatban három bajt okoz. Az elemzésben eltűnik, hány régi URL-t keresnek még, mert minden a főoldal forgalmába olvad. A látogató, aki egy konkrét cikket várt, a főoldalon tanácstalanul körülnéz, majd elmegy. A hibák pedig rejtve maradnak, mert egy átirányítás nem jelenik meg 404-ként a jelentésekben, így a belső hibás linkeket sem veszed észre.

Szakmai feltételezés: az AI-alapú válaszmotorok is jobban járnak egy tiszta 404-gyel vagy 410-zel, mint egy félrevezető átirányítással. Ha egy régi URL-t idéznek, és az a főoldalra visz, a felhasználó joggal érzi, hogy a hivatkozás hibás volt.

Hogyan állítsd be technikailag a 301-et és a 410-et?

A beállítás a szervertől és a tartalomkezelőtől függ. A lényeg minden esetben az, hogy a szerver valódi HTTP-státuszkódot adjon vissza, ne csak egy hibaüzenetet jelenítsen meg 200-as kóddal.

Apache (.htaccess)

Egy oldal végleges átirányítása: Redirect 301 /regi-szolgaltatas/ https://pelda.hu/uj-szolgaltatas/

Egy oldal jelölése véglegesen megszűntként: Redirect gone /megszunt-akcio/

Nginx

Átirányítás a szerverblokkban: location = /regi-szolgaltatas/ { return 301 /uj-szolgaltatas/; }

Végleges törlés: location = /megszunt-akcio/ { return 410; }

WordPress

Ha nincs szerver-hozzáférésed, egy átirányítás-kezelő bővítménnyel (például a Redirection nevű ingyenes bővítménnyel) a felületről is beállíthatod a 301-es és a 410-es szabályokat. Egyes SEO-bővítmények is tudják ezt. Bármelyiket választod, egy helyen kezeld az átirányításokat, ne szórd szét több bővítmény és a .htaccess között.

A beállítás után ellenőrizd a választ. Parancssorból ezt így teheted meg: curl -I https://pelda.hu/regi-szolgaltatas/. A kimenet első sorában a 301, a 404 vagy a 410 kódot kell látnod. A Search Console URL-vizsgáló eszköze is megmutatja, mit lát a Googlebot.

Mi legyen egy jó 404-es oldalon minimum?

A jó 404-es oldal valódi 404-es státuszkódot ad, világosan megmondja, hogy az oldal nem található, és két-három lépéssel továbbviszi a látogatót. Nem kell viccesnek lennie, használhatónak viszont igen.

Hivatalosan igazolt: a Google azt javasolja, hogy az egyedi 404-es oldal segítsen a látogatónak megtalálni, amit keresett, és közben valódi 404-es státuszt adjon vissza, különben soft 404-ként indexelődhet.

A minimális tartalom:

• egy egyértelmű, emberi mondat arról, hogy az oldal nem található (például „Ezt az oldalt nem találjuk, lehet, hogy megszűnt vagy elköltözött.”),
• egy keresőmező a webhely tartalmában,
• linkek a 3-5 legfontosabb oldalra (fő szolgáltatások, blog, kapcsolat),
• egy elérhetőség vagy kapcsolatfelvételi link, ha a látogató konkrét dolgot keresett,
• a webhely szokásos fejléce és lábléce, hogy a látogató tudja, hol van,
• gyors betöltés, felesleges szkriptek nélkül.

Saját tapasztalat: érdemes a 404-es oldal megtekintését eseményként mérni a GA4-ben, a kérő URL-lel együtt. Így havonta láthatod, mely régi címekre érkeznek még látogatók, és ezek közül melyikre érdemes utólag átirányítást beállítani.

Mire figyelj az AI-alapú keresők miatt?

Az AI-válaszmotorok gyakran régebbi tudásból vagy gyorsítótárból idéznek, ezért egy törölt URL hónapokig felbukkanhat a válaszaikban. A tiszta státuszkód és a jó 404-es oldal itt is segíti, hogy a látogató ne vesszen el.

Szakmai feltételezés: mivel az AI-crawlerek kéréseit csak a szervernaplóban látod, a törlés előtti ellenőrzésbe érdemes a naplót is bevonni. Ha egy URL-t sűrűn kérnek AI-botok, valószínű, hogy idézett forrás volt, és egy jó rokon oldalra mutató 301 itt különösen hasznos lehet. Arra is számíts, hogy az AI-eszközök néha olyan URL-t is kitalálnak, amely sosem létezett. Ezekre a jó 404-es oldal a legjobb válasz, nem a tömeges átirányítás.

Mit nézz meg a törlés után?

A törlés utáni hetekben a Search Console és a 404-es naplók megmutatják, hogy a döntésed működik-e. Ezt az ellenőrzőlistát érdemes egy-két hét és egy-két hónap elteltével is végigjárni.

• A régi URL a várt státuszkódot adja (301, 404 vagy 410), ezt curl -I paranccsal vagy az URL-vizsgálóval ellenőrizted.
• Nincs átirányítási lánc, és a céloldal 200-as kóddal tölt be.
• A belső linkek már nem a régi URL-re mutatnak, a menüből és a láblécből is kikerült.
• A törölt URL kikerült az XML oldaltérképből.
• Az átirányított URL nem jelenik meg „Soft 404” állapotban az Oldalindexelés jelentésben.
• A céloldal organikus forgalma és a régi lekérdezések nem tűntek el teljesen.
• A 404-es oldal mérése működik, és látod a leggyakrabban kért hibás címeket.
• Ha fontos külső link mutatott a régi oldalra, megkérted a hivatkozó oldalt, hogy frissítse a linket.

A döntési fa nem garantál helyezést vagy forgalmat, de jó eséllyel megóvja azt, amit a régi oldal eddig felépített, és a látogatót sem hagyja egy zsákutcában.

Források és további olvasnivalók

• Google Search Central, HTTP-állapotkódok, hálózati és DNS-hibák hatása a Google Keresőre
• Google Search Central, Átirányítások és a Google Kereső
• Google Search Central, Webhely áthelyezése URL-változtatással
• Google Search Central, Soft 404 hibák
• Google Search Console súgó, Oldalindexelés jelentés és Linkek jelentés
• IETF RFC 9110, HTTP Semantics (a 301, 404 és 410 státuszkódok meghatározása)
• Apache HTTP Server dokumentáció, mod_alias
• Nginx dokumentáció, ngx_http_rewrite_module