- A user agent karakterlánc csak egy szöveges mező, amit a kérést küldő fél maga tölt ki, ezért bizonyítékként értéktelen.
- A megbízható módszer a kétirányú DNS-ellenőrzés (IP-ből név, névből vissza IP) vagy a szolgáltató hivatalos IP-listájával való összevetés.
- Ha egy kérés AI-bot nevét használja, de nem igazolható, az álcázott scraping, és nem a botot, hanem a viselkedést kell kezelni.
- Mérj, mielőtt tiltasz: előbb nézd meg, mennyi forgalomról és milyen terhelésről van szó, csak utána avatkozz be.
- A túl széles, mintázatra épülő tiltás könnyen kizárja a valódi keresőbotot is, ami jóval nagyobb kár, mint a scraper.
Ha megnyitod a szerver naplóját, és meglátod benne a GPTBot vagy a ClaudeBot nevét, a reakció általában kétféle: vagy örülsz, hogy az AI-motorok felfedezték az oldaladat, vagy megijedsz, hogy valaki elviszi a tartalmadat. A napló azonban egyik állítást sem támasztja alá önmagában. Az a sor csak annyit mond el, hogy valaki küldött egy kérést, és egy általa megválasztott szöveget írt bele a kérés fejlécébe. Ez az útmutató arról szól, hogyan tudod kiszűrni, mi ebből valódi, és mit érdemes kezdeni azzal, ami nem az.

Miért nem bizonyít semmit a user agent karakterlánc?
Rövid válasz: mert a user agent egy szabadon kitölthető HTTP-fejléc, nem azonosító. Bárki, aki egy parancssoros eszközt el tud indítani, három másodperc alatt kiadhatja magát bármelyik AI-botnak.
Hivatalosan igazolt: a HTTP-szabvány szerint a User-Agent fejléc a kliens önbevallása, semmilyen ellenőrzés nem tartozik hozzá. A Google saját dokumentációja is kifejezetten arra figyelmeztet, hogy a user agentet bárki hamisíthatja, ezért a Googlebot azonosításához mindig DNS-alapú ellenőrzést kell végezni.
A gyakorlatban ez így néz ki: egy curl hívásnál egyetlen kapcsolóval megadható, hogy a szerver mit lásson. Ugyanez igaz minden scraper-keretrendszerre. Ezért van az, hogy sok oldalon látszólag hatalmas AI-bot forgalom jelenik meg, közben viszont a kérések nagy része egyszerű tartalomgyűjtő szkript, ami csak azt reméli, hogy a bot neve miatt átengeded.
Saját tapasztalat: kisebb magyar oldalakon, ahol a napló eleve nem túl zajos, gyakran előfordul, hogy az AI-bot nevet használó kérések jelentős része nem igazolható. Ez nem általános törvényszerűség, csak annyit jelent, hogy érdemes tényleg megnézni, mielőtt bármilyen következtetést levonsz a saját oldaladról.
Mit jelent a fordított DNS-ellenőrzés, és mikor elég?
A fordított DNS-ellenőrzés azt jelenti, hogy a kérést küldő IP-címből visszakérdezel egy állomásnevet, majd abból a névből előre megint feloldod az IP-t. Csak akkor fogadod el a kérést valódinak, ha a kör bezárul, és a név a szolgáltató hivatalos tartományába tartozik.
Két lépésből áll, és egyik sem hagyható ki:
- IP-ből név:
host 66.249.66.1, a válaszban például egygooglebot.comvégű névnek kell állnia. - Névből vissza IP:
host crawl-66-249-66-1.googlebot.com, és az eredménynek pontosan az eredeti IP-t kell visszaadnia.
Ha csak az első lépést csinálod meg, becsapható vagy: a fordított DNS-bejegyzést az IP-tartomány tulajdonosa állítja be, tehát elvben bárki írhat oda félrevezető nevet a saját címéhez. A második, előre irányuló feloldás az, ami ezt kizárja, mert azt már a valódi tartomány gazdája felügyeli.
Hivatalosan igazolt: a Google a googlebot.com, google.com és googleusercontent.com végződéseket nevezi meg, a Microsoft a Bingbothoz a search.msn.com végződést. Ezeknél a kétirányú DNS-ellenőrzés önmagában elegendő.
Fontos korlát: nem minden AI-szolgáltató tart fenn ilyen fordított DNS-bejegyzéseket. Ahol nincs, ott nem a DNS, hanem a közzétett IP-lista a hiteles forrás.
Hogyan használd a közzétett IP-tartományokat?
A nagy szolgáltatók gépi olvasásra szánt JSON- vagy szövegfájlban teszik közzé, mely IP-tartományokból indulnak a crawlereik. Az ellenőrzés ilyenkor abból áll, hogy megnézed, a naplóban szereplő IP beleesik-e valamelyik közzétett tartományba.
Hivatalosan igazolt (a szolgáltatók saját dokumentációja alapján):
- A Google több listát is közread, külön a keresőbotokra, külön a felhasználói kérésre induló letöltőkre és külön az egyéb Google-forgalomra.
- A Microsoft közzéteszi a Bingbot tartományait, és böngészőből használható ellenőrző eszközt is ad.
- Az OpenAI külön listát ad a tartalomgyűjtő crawlerhez, a keresési célú botjához és a felhasználó kérésére induló lekéréshez, mert ezek más célt szolgálnak.
- Az Anthropic szintén közzéteszi a crawlereihez tartozó címtartományokat.
- A Perplexity is publikál IP-listát a saját botjához.
Két dolgot érdemes fejben tartani. Egyrészt ezek a listák változnak, tehát ha automatizálod az ellenőrzést, időnként frissítsd őket, ne másold be egyszer és felejtsd el. Másrészt vannak olyan robots.txt-ben használt nevek, amelyek nem crawlerek: a Google-Extended például egy vezérlő token, amivel a tartalom AI-tanításra való felhasználását szabályozhatod, nem pedig egy user agent, ami megjelenik a naplóban. Ha ilyen nevet keresel a logban, hiába keresed.
Hogyan csináld végig egy magyar tárhelyen, lépésről lépésre?
A legtöbb hazai tárhelyszolgáltatónál hozzáférsz a nyers naplóhoz, akár cPanelt, akár ispmanagert, akár Pleskt használsz. A menüpont neve általában Nyers hozzáférési naplók, Raw Access Logs vagy egyszerűen Naplók, és a fájl .gz tömörítéssel érkezik.
- Töltsd le a naplót. Vezérlőpultból vagy FTP-n, a
logsmappából. Ha van SSH-d, egyszerűbb helyben dolgozni. - Szűrd ki az AI-bot neveket:
zcat access.log.*.gz | grep -Ei 'gptbot|oai-searchbot|chatgpt-user|claudebot|claude-user|perplexitybot|bingbot|googlebot' > ai.log - Nézd meg, mennyiről van szó:
wc -l ai.log, majdawk '{print $1}' ai.log | sort | uniq -c | sort -rn | head -30. Ez kiírja, melyik IP hány kérést adott le. Itt derül ki, hogy tíz kérésről vagy tízezerről beszélünk. - Ellenőrizd a neveket:
for ip in $(awk '{print $1}' ai.log | sort -u); do echo -n "$ip "; host $ip | awk '{print $NF}'; done. Ahol a válaszNXDOMAINvagy nem a szolgáltató tartománya, ott gyanús a kérés. - Zárd be a kört a gyanús esetekre: a kapott nevet oldd fel előre (
host <nev>), és nézd meg, visszakapod-e ugyanazt az IP-t. - Ahol nincs fordított DNS, ott az IP-t vesd össze a szolgáltató közzétett tartományaival. Egy kisebb listánál ez kézzel is megvan, nagyobb forgalomnál érdemes szkriptet írni rá.
Egy buktató, ami sok mérést elront: ha CDN vagy proxy van az oldal előtt, a napló első oszlopában a proxy IP-je állhat, nem a látogatóé. Ilyenkor az eredeti címet a továbbított fejlécből kell kiolvasnod, különben minden kérés ugyanarról a néhány IP-ről látszik érkezni, és az egész ellenőrzés értelmetlen lesz.
Miből derül ki, hogy valaki AI-botnak álcázva scrape-el?
Rövid válasz: abból, hogy a név nem igazolható, a viselkedés pedig nem illik egy komoly szolgáltató crawleréhez. A DNS és az IP-lista adja a bizonyítékot, a mintázat pedig a megerősítést.
Tipikus árulkodó jelek:
- A név ismert AI-boté, de sem a fordított DNS, sem a közzétett IP-tartomány nem igazolja.
- Az IP lakossági internetszolgáltatóhoz, VPN-hez vagy olcsó VPS-hálózathoz tartozik, nem a szolgáltató infrastruktúrájához.
- Nagyon rövid idő alatt sok kérés, szabályos időközökkel, emberi böngészésre jellemző szünetek nélkül.
- A
robots.txtlekérése teljesen hiányzik. A hivatalos crawlerek jellemzően lekérik. - Olyan oldalakat és paraméterezett URL-eket jár végig, amelyekre belső hivatkozás nincs, vagy szisztematikusan végigmegy egy terméklistán.
- Ugyanaz az IP váltogatja a user agentjét: hol AI-bot, hol asztali böngésző.
Hivatalosan igazolt: a Cloudflare 2025-ben nyilvánosan beszámolt olyan esetekről, amikor a közzétett tartományokon kívülről érkező forgalom ismert AI-bot nevét használta, illetve amikor a botok álcázott böngésző-azonosítóval tértek vissza. Az érintett szolgáltató ezt vitatta. Szakmai feltételezés: az ilyen álcázás inkább erősödni fog, mert az AI-tartalomgyűjtés üzletileg értékes, a tiltás pedig egyre gyakoribb. Ezért érdemes az ellenőrzést szokássá tenni, nem egyszeri akciónak.
Mikor tiltsd, és mikor csak korlátozd a forgalmat?
Használható döntési szabály: ami igazolható és nem terhel, azt hagyd békén; ami igazolható és terhel, azt korlátozd; ami nem igazolható, azt blokkold, de szűken.
- Igazolt bot, elhanyagolható terhelés: ne csinálj semmit. Ez a láthatóságod része. Ha nem akarod, hogy a tartalmad AI-tanításhoz kerüljön, azt a
robots.txt-ben jelezd, ne tűzfalban. - Igazolt bot, érezhető terhelés: korlátozás, ne tiltás. Kérés/másodperc limit az adott user agentre, vagy a nehéz, dinamikus végpontok (kereső, szűrők, kosár) kizárása. A tartalmat továbbra is elérheti, csak lassabban.
- Nem igazolható, AI-bot nevét használó forgalom: ez a tiltás valódi esete. Ilyenkor nem a nevet tiltod, hanem a konkrét IP-t vagy tartományt, mert a nevet a következő percben megváltoztatja.
- Nem igazolható és agresszív: tűzfal- vagy CDN-szintű blokk, lehetőleg hálózati tartományra, plusz emelt szintű naplózás, hogy lásd, visszatér-e más címről.
A sorrend nem véletlen. A saját nézőpontom ebben nagyon egyszerű: mérj, mielőtt tiltasz. A blokkolás azonnali, látható, jó érzés, és pontosan ezért nyúlnak hozzá sokan először. Csakhogy ha nem tudod megmondani, hány kérésről és mekkora erőforrásról beszélsz, azt sem tudod megmondani, hogy a tiltás segített-e.
Miért veszélyes a túl széles tiltás?
Mert a legkényelmesebb szabályok a legpontatlanabbak, és a valódi keresőbot ugyanazokba a mintázatokba esik bele, mint a scraper.
A klasszikus hiba a bot szórészletre szűrő szabály. Ez kizárja a Googlebot és a bingbot nevet is, vagyis egy mozdulattal leveszed magad a keresőkről. Hasonlóan kockázatos a teljes hálózati tartományok (ASN-ek) tiltása: a felhőszolgáltatók címtartományaiban legitim és nem kívánt forgalom egyaránt van, és a Google egyes felhasználói kérésre induló lekérései sem a klasszikus crawler-tartományból jönnek.
További csapdák: a HTTP 403 helyett használt 5xx válaszkód azt jelzi a keresőnek, hogy az oldalad hibás, nem azt, hogy nem engeded be. Az agresszív, minden gyanús kérésre kiugró ellenőrző oldal pedig az igazolt botokat is elkaphatja. Szakmai feltételezés: a legtöbb valódi kár nem a scrapingből származik, hanem az elkapkodott védekezésből, amit hetekig senki nem vesz észre.
Ezért minden tiltás után nézd meg a keresőkonzol lefedettségi és feltérképezési jelentését, és ellenőrizd, hogy az igazolt botok kérései változatlanul 200-as válaszokat kapnak. Ez nem garantál hibátlan beállítást, de a legdurvább melléfogásokat jó eséllyel elkapja.
Milyen ellenőrzőlistával zárd le a vizsgálatot?
- Megvan a nyers napló legalább hét napra, és tudod, hogy a napló IP-oszlopa a valódi forrást mutatja, nem a proxyt.
- Minden AI-bot nevet használó IP-hez lefutott a kétirányú DNS-ellenőrzés vagy az IP-listás összevetés.
- Külön listád van az igazolt és a nem igazolt forgalomról, kérésszámmal és forgalommal.
- Tudod, mely URL-eket célozták a leginkább, és ezek közül melyik drága a szervernek.
- A beavatkozás a döntési szabály szerint történt: korlátozás az igazoltra, tiltás a nem igazoltra.
- Egyetlen szabály sem szűr puszta szórészletre a user agentben.
- A beavatkozás után visszaellenőrizted, hogy a keresőbotok nem kaptak hibás választ.
- Naptárban van egy visszatérő időpont, amikor újra megnézed, mert az IP-listák és a botnevek változnak.
Ez a kör kis oldalnál nagyjából egy óra, és sokkal többet ér, mint egy találomra bemásolt tiltólista. A cél nem az, hogy senki ne érjen hozzá a tartalmadhoz, hanem hogy tudd, ki jár nálad, és ennek megfelelően dönts.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Verifying Googlebot and other Google crawlers, valamint a Google crawlers áttekintés és a közzétett IP-listák
- Bing Webmaster Tools dokumentáció: How to Verify Bingbot, és a Bingbot IP-lista
- OpenAI dokumentáció: GPTBot, OAI-SearchBot és ChatGPT-User leírás, a hozzájuk tartozó IP-tartományokkal
- Anthropic támogatási dokumentáció: a ClaudeBot és a hozzá tartozó crawler-IP-k
- Perplexity dokumentáció: PerplexityBot és a közzétett IP-tartományok
- Cloudflare blog és Cloudflare Radar: AI-crawler forgalom, hitelesített botok, álcázott crawlerekről szóló elemzések
- IETF RFC 9309: Robots Exclusion Protocol
- MDN Web Docs: User-Agent HTTP-fejléc
- Schema.org és W3C: strukturált adat és webes szabványok
Gyakori kérdések
Elég a fordított DNS-ellenőrzés minden AI-botnál?
Nem. A Googlebotnál és a Bingbotnál elegendő, mert ezek a szolgáltatók fenntartják a megfelelő DNS-bejegyzéseket, és a kétirányú feloldás bezárja a kört. Több AI-szolgáltatónál viszont nincs ilyen fordított DNS-bejegyzés, ott a hivatalosan közzétett IP-tartományokkal kell összevetned a naplóban látott címet.
A robots.txt megvédi az oldalamat az AI-botoktól?
Csak azoktól, amelyek betartják. A robots.txt kérés, nem technikai akadály: az együttműködő crawlerek figyelembe veszik, az álcázott scraper viszont többnyire le sem kéri. Ha tényleges kizárásra van szükséged, az tűzfal- vagy CDN-szinten történik, de csak igazolt mérés után érdemes hozzányúlni.
Honnan tudom, hogy a tiltásom nem zárta ki a Googlebotot is?
Ellenőrizd a keresőkonzol feltérképezési adatait a beavatkozás után néhány nappal, és nézd meg a naplóban, hogy az igazolt Googlebot-kérések továbbra is 200-as válaszkódot kapnak-e. Ha 403 vagy 5xx jelenik meg, a szabály túl széles. A user agentben szórészletre szűrő szabályok a leggyakoribb okozói ennek.
Mit kezdjek azzal, ha valaki AI-botnak álcázva másolja a tartalmamat?
Először dokumentáld: mentsd el a naplórészletet az IP-vel, időbélyeggel, kért URL-ekkel és a hamis user agenttel. Utána a konkrét IP-t vagy hálózati tartományt tiltsd, ne a nevet, mert azt bármikor lecseréli. Ha a másolt tartalom máshol megjelenik, a naplórészlet később bizonyítékként is használható.
Terhelés szempontjából mekkora AI-bot forgalom számít soknak?
Nincs egyetlen általános küszöb, mert ez a tárhely teljesítményétől és az oldal felépítésétől függ. Az arány a használható mérce: ha az igazolt botforgalom érezhetően lassítja a valódi látogatók kiszolgálását, vagy folyamatosan a drága, dinamikus végpontokat hívja, akkor kell korlátozni. Ez jellemzően nem tiltást, hanem kérésszám-korlátot jelent.
A CDN mögött is működik ez az ellenőrzés?
Igen, de figyelni kell a napló IP-oszlopára. Ha proxy vagy CDN van az oldal előtt, a szerver naplójában sokszor a proxy címe szerepel, nem a tényleges küldőé. Ilyenkor a továbbított eredeti IP-t tartalmazó fejlécet kell kiolvasnod, vagy közvetlenül a CDN saját naplójából dolgozz.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.