Ez a helyzet szinte minden olyan magyar kisvállalkozásnál előjön, amelyik legalább öt éve online van. Van egy régi cégnév alatti .hu, mellette egy .com, amit valaki export-terv miatt vett, egy kulcsszavas domain, egy elhagyott aloldal-projekt, és néha egy webshop-kísérlet is. Mind ugyanazt a tartalmat futtatja, kicsit más sablonnal, és egyiket sem frissíti senki. A kérdés nem az, hogy baj-e ez, hanem az, hogy melyiket tartsd meg, és hogyan vezesd át a többit anélkül, hogy közben elveszítenéd, amid van.
Miért oszt, és nem szór a több domain?
Rövid válasz: a több domain nem megsokszorozza a láthatóságodat, hanem szétdarabolja. A hivatkozások, az említések, a márkakeresések és a keresőmotor bizalma több gyenge egység között oszlik meg egy erős helyett.
Hivatalosan igazolt: a Google Search Central dokumentációja szerint az azonos vagy nagyon hasonló tartalom több URL-en önmagában nem büntetés tárgya. A kereső ilyenkor kanonizál, vagyis kiválaszt egy változatot, és azt tekinti mérvadónak. A lényeg viszont az, hogy ezt a választást nem te hozod meg, hanem az algoritmus, és nem mindig arra a domainre esik a döntése, amelyiket te szeretnéd erősíteni.
Saját tapasztalat: a gyakorlatban a kár ritkán abból keletkezik, hogy a kereső valamelyik oldalt lerangsorolja. Sokkal inkább abból, hogy hét év alatt gyűjtött húsz hivatkozásból nyolc a régi cégnévre mutat, öt a .com-ra, hét a mostani domainre, és így egyik sem elég ahhoz, hogy versenyezzen. Ugyanez igaz a márkaemlítésekre és arra a jelre is, amit a rendszeres frissítés jelent: három félig karbantartott oldal kevesebbet ér, mint egy rendben tartott.
Szakmai feltételezés: a válaszmotorok és az AI-alapú keresők korában ez a szétaprózódás jó eséllyel többe kerül, mint korábban. Ezek a rendszerek jellemzően egy forrást idéznek egy állításhoz, és a konzisztens, egy helyen elérhető, jól hivatkozott tartalmat részesítik előnyben. Ha ugyanaz a mondat négy domainen szerepel, nehezebb eldönteni, melyik az elsődleges forrás. Ezt hivatalos dokumentáció nem erősíti meg, de a megfigyelt viselkedés ebbe az irányba mutat.
Hogyan méred fel, melyik domained ér ténylegesen valamit?
Rövid válasz: négy adatot nézz meg domainenként, és ne kezdj el dönteni, amíg mind a négy nincs meg. Az érzés és a cégtörténet ilyenkor rossz tanácsadó, mert jellemzően a legrégebbi domainhez kötődik a legtöbb érzelem, és nem ahhoz kötődik a legtöbb forgalom.
- Search Console, domainenként külön property. Ha valamelyik domain nincs beállítva, most állítsd be, és várj két-három hetet adatért. Nézd az utolsó 12 hónap kattintásait, megjelenéseit, és külön azt, hány különböző lekérdezésre jön be forgalom. Egy domain, ami havi 40 kattintást hoz 90 különböző keresésre, értékesebb, mint amelyik 60-at hoz egyetlen márkanévre.
- GA4 vagy más analitika, forrás szerinti bontásban. Az organikus forgalom mellett külön nézd meg a közvetlen (direct) és a hivatkozásból (referral) érkező látogatót. A magas közvetlen forgalom gyakran azt jelenti, hogy a domain nyomtatott anyagon, autómatricán vagy számlán szerepel, és ezt semmilyen SEO-eszköz nem fogja megmutatni.
- Hivatkozási profil. Külső linkeknél nem a darabszám számít, hanem hogy honnan jönnek. Egy kamarai oldalról, egy szakmai katalógusból vagy egy helyi hírportálról érkező hivatkozás sokkal többet nyom a latban, mint húsz automatikusan generált címtárbejegyzés. Írd ki a top hivatkozókat domainenként, ez a lista lesz a döntés gerince.
- Szerver-napló és indexelt oldalszám. A napló megmutatja, melyik domaint járják egyáltalán a keresők botjai, és melyiket nem érinti hónapok óta senki. Egy évek óta nem crawl-olt parkolt domainnél kicsi az esély, hogy bármit is elveszítesz.
Amit az eszközök nem mutatnak meg
Vedd elő az offline használatot is: melyik domain van a névjegyen, a céges autón, a boltajtón, a régi szórólapokon, és melyikről megy ki a levelezésed. Székesfehérváron dolgozó ügyfeleknél többször láttam, hogy a legkevesebb organikus forgalmat hozó domain volt az, amit minden nyomtatott anyag hirdetett. Ez nem érv arra, hogy azt tartsd meg, de arra igen, hogy azt a domaint évekig életben kell tartani átirányítással.
Milyen szempontok alapján válaszd ki a megtartandót?
Rövid válasz: a hivatkozási profil és a szerves forgalom a két legnehezebb súly, utána jön a márkaérték és a jövőbeli terv. A domain szépsége, kora és a kulcsszó a névben a lista végén szerepel.
- Melyikre mutat a legtöbb és legjobb minőségű külső hivatkozás? Ezt a legdrágább pótolni, gyakorlatilag évekbe telik.
- Melyik hozza a legtöbb szerves forgalmat, a legszélesebb lekérdezés-készletre?
- Melyik a márka? Ha a cég ma Kovács Kertészet néven fut, akkor hosszú távon a kovacskerteszet.hu a nyerő, még akkor is, ha a kertepites-budapest.hu ma több kattintást hoz. A kulcsszavas domain önmagában ma már nem érdemi rangsorolási előny, a márkanév viszont az évek során az.
- Melyik alá fér be minden jövőbeli tevékenység? Ha a .com-ot csak azért tartanád, mert egyszer külföldre mennél, tedd fel a kérdést, mikor. Ha nem egy éven belül, most nem szempont, de a domaint tartsd meg parkolva.
- Melyiken van a jobb technikai alap? Ha az egyik oldal karbantartott, gyors, HTTPS-en fut és van rajta strukturált adat, a másik meg egy 2016-os sablon, ez döntetlent eldönt.
Saját tapasztalat: ha az első két szempont ellentmond a harmadiknak, a márkanév felé szoktam dönteni, mert az átirányítással a forgalom nagy része átvihető, a márkanév évekig tartó felépítése viszont nem gyorsítható.
Hogyan vezesd át a többit 301-gyel úgy, hogy ne keletkezzen lánc?
Rövid válasz: minden régi URL-nek legyen egy konkrét, tartalmilag megfelelő párja az új domainen, az átirányítás legyen 301-es (állandó), és minden régi cím egyetlen ugrással érje el a végleges címet.
A leggyakoribb hiba, hogy mindent a főoldalra irányítanak. Hivatalosan igazolt: a Google leírása szerint az olyan átirányítás, ami nem a releváns tartalomra visz, lágy 404-nek minősülhet, vagyis a kereső úgy kezeli, mintha az oldal megszűnt volna. Ilyenkor gyakorlatilag semmit nem viszel át, csak eltakarítottad a régi oldalt.
A helyes menet:
- Készíts teljes URL-listát a megszüntetendő domainekről. Forrás: sitemap, a CMS oldal-listája, a Search Console indexelt oldalai, egy crawler futtatása, és a szerver-napló elmúlt 12 hónapja (ez utóbbi hozza elő azokat a régi címeket, amiket már semmilyen sitemap nem tartalmaz, de van rájuk külső hivatkozás).
- Párosítsd táblázatban: régi URL, új URL, státusz. Ahol nincs pontos megfelelő, a legközelebbi kategória- vagy szolgáltatásoldalra vidd, ne a főoldalra. Ahol tényleg nincs semmi, az menjen 410-re, ne 301-re.
- Először a domain gyökerét irányítsd át, aztán az egyedi útvonalakat.
- Ellenőrizd a láncot, mielőtt élesíted.
Mi az az átirányítási lánc, és miért baj
Lánc akkor keletkezik, amikor a régi cím egy másik régi címre mutat, az meg egy harmadikra. Tipikus eset: http://regi.hu/oldal előbb https://regi.hu/oldal lesz (HTTPS-átirányítás), az https://www.regi.hu/oldal, és csak azután https://uj.hu/szolgaltatas. Ez négy ugrás. A kereső ezt jellemzően követi, de minden ugrás lassít, és a botok türelme véges. Ráadásul ha később az egyik köztes lépcső megszűnik, a lánc eltörik, és az egész átvitel elvész.
A megoldás: a régi szerveren közvetlenül a végleges HTTPS-es, www nélküli (vagy www-s, ahogy döntöttél) új címre irányíts. Apache alatt .htaccess-ben ez így néz ki: RewriteEngine On, majd RewriteRule ^(.*)$ https://ujdomain.hu/$1 [R=301,L], ha az útvonal-szerkezet azonos. Ha nem azonos, a párosító táblázat alapján egyedi sorok kellenek: Redirect 301 /regi-oldal https://ujdomain.hu/uj-oldal. Nginx alatt egyszerűbb: return 301 https://ujdomain.hu$request_uri;
Ellenőrzés parancssorból, élesítés után soronként: curl -sIL https://regidomain.hu/oldal | grep -i -E (HTTP|location). Ha kettőnél több HTTP-státuszsort látsz, láncod van. A Search Console URL-ellenőrző eszköze ugyanezt megmutatja a Google szemszögéből.
Fontos: a régi domaint tartsd meg, és tartsd fenn az átirányítást. A Google dokumentációja legalább egy évet javasol, a gyakorlat viszont az, hogy amíg vannak külső hivatkozások és nyomtatott anyagok, addig érdemes életben tartani. Egy domain éves díja töredéke annak, amit egy visszaszerzett hivatkozás megszerzése kerülne.
Mi a helyes beállítás egy parkolt domainnél?
Rövid válasz: a parkolt domain vagy 301-gyel a fő domainre mutat, vagy semmit nem szolgál ki. Amit soha ne csinálj: ne tegyél rá tartalmat, ne hagyd a regisztrátor reklámoldalát, és ne másold rá az oldalad egy példányát.
- Ha van rá forgalom vagy hivatkozás: 301 a fő domain megfelelő oldalára, és kész. Nem kell mögé weboldal.
- Ha nincs semmi, csak védőregisztráció: elég, ha a domain nem szolgál ki HTTP-választ, vagy a gyökér 301-gyel a főoldalra megy. A regisztrátorok alapértelmezett hirdetési parkoló oldala rossz megoldás, mert az egy indexelhető, gyenge minőségű oldal a te márkaneved alatt.
- Az e-mail külön kérdés. Ha a parkolt domainen levelezés is volt vagy van, az MX-rekordot ne bántsd az átirányítás miatt. A webes átirányítás és a levelezés két külön dolog, de egy elhamarkodott DNS-takarítás mindkettőt eltörli.
- SPF és DKIM: ha a domain nem küld levelet, érdemes olyan SPF-rekordot beállítani, ami ezt kimondja, hogy más ne tudjon a nevedben levelet küldeni. Ez nem SEO-kérdés, de az összevonás jó alkalom rendezni.
Mit csinálj, ha a Cégprofil vagy egy futó hirdetés a régi domainre mutat?
Rövid válasz: ezeket az összevonás előtt rendezd, ne utána, mert itt nem lassuló forgalomról van szó, hanem azonnal elköltött pénzről és megzavart helyi találatokról.
Google Cégprofil
A Cégprofil weboldal-mezőjét írd át az új domain megfelelő oldalára (több telephelynél a saját telephely-oldalra, ne a főoldalra). Ha átirányításon keresztül működne is, a közvetlen cím a helyes. A módosítás után a profil átmehet újbóli ellenőrzésen, ez néhány naptól akár egy-két hétig tarthat, ezért ne a szezon kellős közepén nyúlj hozzá.
Ugyanekkor nézd át a NAP-adatokat, vagyis a nevet, a címet és a telefonszámot minden olyan felületen, ahol a régi domain szerepelt: helyi katalógusok, szakmai jegyzékek, közösségi profilok. Szakmai feltételezés: a helyi találatoknál a domain-váltás önmagában nem szokott érdemi visszaesést okozni, ha a NAP-adatok stabilak maradnak, de ha a domain és a cégnév egyszerre változik, az már érzékenyebb beavatkozás, amit érdemes két lépésben, hetek különbséggel megcsinálni.
Futó hirdetések
A Google Ads és a Meta hirdetéseknél a céloldalt közvetlenül írd át, ne bízd az átirányításra. Két okból:
- A Google Ads a végső URL és a megjelenített URL egyezését vizsgálja. Ha a végső URL más domainre irányít át, a hirdetés elutasításra kerülhet, és a kampány leáll. Ez működő kampánynál azonnali bevételkiesés.
- Az UTM-paraméterek és a konverziókövetés átirányításnál könnyen elvesznek, különösen ha az átirányítási szabály nem viszi tovább a query stringet. Egy rosszul megírt szabály néma módon tünteti el a mérésedet: a kampány megy, a konverzió nem látszik.
A sorrend tehát: új domain élesítése, konverziómérés ellenőrzése az új domainen, hirdetési céloldalak átírása, és csak azután a régi domain teljes átirányítása. Aki fordítva csinálja, jellemzően egy hétvégét veszít el a méréseiből.
Milyen leltárt csinálj az összevonás előtt?
Ez az az ellenőrzőlista, amit érdemes végigvinni, mielőtt bármit átállítasz. Egy-két óra munka, és megelőzi a legdrágább hibákat.
- Minden domain listázva, regisztrátorral, lejárati dátummal, és azzal, hogy kinek a fiókjában van (ez utóbbi gyakran hiányzik, és ez blokkolja az egész projektet).
- Domainenként: Search Console property megvan-e, 12 havi kattintás, megjelenés, lekérdezés-szám.
- Domainenként: analitika hozzáférés, organikus, közvetlen és hivatkozásból érkező forgalom.
- Domainenként: top 20 külső hivatkozó, forrás megjelölésével.
- Teljes URL-lista minden megszüntetendő domainről, párosítva az új célcímmel.
- DNS-rekordok mentése domainenként (A, CNAME, MX, TXT), mielőtt bármit módosítasz.
- Levelezés: melyik domainen van postafiók, hány felhasználóval, és ki használja ténylegesen.
- SSL-tanúsítvány állapota az új domainen, aldomainekkel együtt.
- Google Cégprofil weboldal-mezője, minden telephelyen.
- Futó hirdetések listája céloldallal, kampányonként.
- Külső integrációk: foglalórendszer, webshop-fizetés visszatérési URL-je, hírlevélküldő, számlázó, chat, API-kulcsok domain-korlátozásai.
- Offline anyagok: névjegy, autómatrica, tábla, szórólap, csomagolás, aláírás-blokk.
- Közösségi profilok bio-mezői és a profilokban szereplő linkek.
- Teljes mentés az összes érintett oldalról, fájl és adatbázis szinten, az átállítás előtti napról.
Mikor ne vond össze a domainjeidet?
Nem minden esetben az összevonás a jó válasz. Hagyd külön a domaineket, ha:
- Valóban külön márkáról van szó, külön célközönséggel és külön kínálattal. Egy étterem és a mellette futó rendezvényhelyszín lehet két önálló márka, ha a tartalom is tényleg különbözik.
- Külön ország és külön nyelv van mögötte, valódi, lefordított tartalommal. Ilyenkor nem összevonás kell, hanem rendes nyelvi jelölés a változatok között.
- Jogi vagy tulajdonosi ok köti a domaineket különböző cégekhez.
- Az egyik domain elhasznált, vagyis korábban spam-célra használták, és ez látszik a hivatkozási profilján. Ilyet ne irányíts rá a tiszta domainedre, inkább hagyd elhalni.
Mit várhatsz az összevonástól, és mikor?
Rövid válasz: átmeneti ingadozás, majd konszolidáció. Konkrét helyezést vagy forgalmi növekedést senki nem tud garantálni, és aki ilyet ígér, azt kerüld el.
Hivatalosan igazolt: a Google saját leírása szerint egy domain-költözésnél az újrafeldolgozás hetekbe telhet, nagyobb oldalaknál tovább. Ez idő alatt a helyezések mozognak, ez normális.
Saját tapasztalat: egy néhány száz oldalas kkv-oldalnál az első két-három hét jellemzően zajos, a képet a hatodik-nyolcadik hét körül lehet értékelni. A megmaradó domain ilyenkor jellemzően több lekérdezésre jelenik meg, mint korábban bármelyik külön-külön, mert a tartalom és a hivatkozások egy helyre kerültek. A teljes forgalom rövid távon lehet, hogy nem nő, de a szerkezet tisztább lesz, és a további munka olcsóbbá válik: egy oldalt kell frissíteni, egy oldalra kell linket építeni, egy oldalt kell mérni.
Az összevonás azért éri meg, mert nem új tartalmat igényel, hanem a meglévő érték rendbetételét. Az esetek nagy részében ez a legolcsóbb beavatkozás, amit egy évek alatt szétnőtt jelenléten meg lehet csinálni.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Site moves with URL changes
- Google Search Central: Consolidate duplicate URLs (kanonikus URL-ek)
- Google Search Central: Redirects and Google Search
- Google Search Central: Soft 404 errors
- Google Search Console súgó: Change of Address eszköz
- Google Business Profile súgó: A vállalkozás adatainak szerkesztése
- Google Ads súgó: Célzott URL és megjelenített URL szabályai
- Schema.org: Organization, sameAs tulajdonság
- W3C / IETF RFC 9110: HTTP szemantika, 301 és 410 státuszkódok
- A több domain nem szór, hanem oszt: a linkek, említések és márkakeresések egy erős egység helyett több gyenge között oszlanak meg.
- A megtartandó domaint adatból válaszd ki (Search Console, GA4, hivatkozási profil, offline használat), ne érzésből vagy a cégnév kedvéért.
- Az átirányítás 1:1 legyen aloldal szintjén, ne mindent a főoldalra, és soha ne épüljön belőle átirányítási lánc.
- Az összevonás előtt rendezd a Cégprofil weboldal-mezőjét, a futó hirdetések céloldalait és a levelezés domainjét, különben forgalmat és pénzt veszítesz.
- A legtöbb kkv-nál ez a legolcsóbb SEO-beavatkozás, mert nem új tartalmat igényel, csak a meglévő érték összeterelését.
Gyakori kérdések
Meddig kell fenntartani a régi domaint az átirányítással?
A Google hivatalos ajánlása szerint legalább egy évig érdemes fenntartani a 301-es átirányítást, hogy a kereső biztosan feldolgozza a változást. A gyakorlatban addig tartsd meg a domaint, amíg külső oldalak hivatkoznak rá, vagy amíg nyomtatott anyagon szerepel. Egy domain éves díja töredéke annak, amennyibe egy elvesztett hivatkozás pótlása kerülne.
Elég, ha mindent a főoldalra irányítok át?
Nem, és ez a leggyakoribb hiba. Ha az átirányítás nem a tartalmilag megfelelő oldalra visz, a kereső lágy 404-ként kezelheti, vagyis úgy, mintha az oldal megszűnt volna. Ilyenkor gyakorlatilag semmit nem viszel át. Aloldal szintű, 1:1 párosítás kell, és ahol tényleg nincs megfelelő tartalom, ott 410-es státusz a helyes válasz.
Mi történik a Google Cégprofillal, ha domaint váltok?
A profil weboldal-mezőjét kézzel át kell írni az új domain megfelelő oldalára, lehetőleg a végleges címre, nem átirányításon keresztül. A módosítás után a profil átmehet újbóli ellenőrzésen, ami néhány naptól akár egy-két hétig is tarthat, ezért ne szezon közepén nyúlj hozzá. A cím és a telefonszám maradjon változatlan, hogy csak egy dolog változzon egyszerre.
Miért baj az átirányítási lánc, ha a végén úgyis jó helyre érkezik?
Mert minden ugrás lassít, és a botok türelme véges. Ráadásul a lánc törékeny: ha később egy köztes lépcső megszűnik (például lejár egy domain vagy törlődik egy szabály), az egész átvitel elvész. A régi címről közvetlenül a végleges HTTPS-es címre irányíts, és a curl -sIL paranccsal ellenőrizd, hogy tényleg csak egy ugrás van.
Nem jobb megtartani a kulcsszavas domaint, mert az szerepel a keresésben?
A kulcsszó a domainnévben ma már nem érdemi rangsorolási előny, a márkanév viszont éveken át épülő érték. Ha a kulcsszavas domain hozza jelenleg a több forgalmat, az átirányítással a forgalom nagy része átvihető, a márkanév felépítése viszont nem gyorsítható. Ezért a legtöbb esetben a márkanevet érdemes megtartani, és a kulcsszavas domaint parkolva, átirányítva megőrizni.
Mikor állítsam át a futó hirdetések céloldalait?
Az új domain élesítése és a konverziómérés ellenőrzése után, de még a régi domain teljes átirányítása előtt. A Google Ads elutasíthat egy hirdetést, ha a végső URL más domainre irányít át, és egy rosszul megírt átirányítási szabály a query stringgel együtt az UTM-paramétereket is eldobja, vagyis a mérésed némán eltűnik.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.