- A témaválasztást öt súlyozott szempont szerint érdemes pontozni: szakértelem, fizető érdeklődő, verseny, lefedhetőség és meglévő nyersanyag.
- A szakértelem és a lefedhetőség kizáró szempont, 3 pont alatt a téma most nem indulhat, bármilyen magas az összpontszáma.
- A keresési volumen a lehetséges forgalmat méri, a bevételt nem, ezért a legnagyobb téma sokszor a legrosszabb első választás.
- A félig kiépített témacsoport lekötött munka eredmény nélkül, ezért inkább szűkítsd a témát, amíg 8-10 cikk biztosan lefedi.
- A pontozást egy szakmai és egy értékesítési szemmel, egymástól függetlenül érdemes elvégezni.
Ha egy cégnél öt téma vár kiépítésre, de negyedévente legfeljebb 8-10 alapos cikkre van kapacitás, a sorrenden múlik, lesz-e ebből mérhető eredmény. Ez a cikk egy pontozásos döntési módszert ad arra, melyik témacsoport épüljön ki elsőként. A szempontok egyszerűek. A nehéz rész az, hogy őszintén töltsd ki őket.
A cikkben háromféle állítást jelölök külön. Hivatalosan igazolt az, ami a Google vagy más platform nyilvános dokumentációjában szerepel. Saját tapasztalat az, amit tartalomprojektekben rendszeresen látunk, de nem mért, általánosítható adat. Szakmai feltételezés az, ami logikusan következik a rendszerek működéséből, de nincs rá közvetlen bizonyíték.
Mi az a témacsoport, és mikor mondhatod rá, hogy kész?
A témacsoport egy központi (pillér) oldalból és 7-9 kapcsolódó cikkből áll, amelyek egy-egy konkrét kérdést válaszolnak meg, és belső linkekkel hivatkoznak egymásra. Akkor kész, ha a célközönséged legfontosabb kérdéseire a te oldaladon van válasz, és az olvasónak nem kell máshová mennie a következő lépésért.
A „kész” meghatározása itt a döntés alapja. Ha egy témát 8-10 cikkel nem lehet lezárni, akkor egy negyedévnyi munkával csak elkezdeni lehet. Ebből a különbségből lesz a módszer egyik kizáró szempontja.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central dokumentációja szerint a belső linkek segítik a keresőt az oldalak felfedezésében és a köztük lévő kapcsolat megértésében, a jól megírt horgonyszöveg pedig kontextust ad. A Google azt is hangsúlyozza, hogy az emberek számára írt, valóban hasznos tartalmat igyekszik előnyben részesíteni.
Miért érdemes egyetlen témával kezdeni, ha több is fontos?
Azért, mert a szétszórt kapacitás több félkész témát hoz létre, és egyik sem éri el azt a mélységet, amitől a kereső vagy egy AI-válaszmotor megbízható forrásként kezelné az oldalt. Egy téma teljes lefedése jó eséllyel többet ér, mint öt téma felszíni érintése.
Saját tapasztalat. Ahol negyedévente öt különböző témában jelent meg két-két cikk, ott fél év után jellemzően egyik téma sem hozott stabil forgalmat. Ahol ugyanennyi cikk egy témára ment, ott a csoport lassan, de együtt kezdett mozogni, és az értékesítés is tudott rá hivatkozni az ajánlatokban és a telefonos beszélgetésekben.
Melyik öt szempont alapján pontozd a témákat?
Öt szempontot javaslok, mindegyiket 1-től 5-ig pontozva, eltérő súllyal. A súlyok azt tükrözik, hogy egy szolgáltató cégnél a fizető érdeklődő és a valódi szakértelem számít a legtöbbet. Ha nálad más a helyzet (például webshop vagy tartalomból élő oldal), a súlyokat nyugodtan igazítsd hozzá.
1. Van-e hozzá belső szakértelem? (súly ×3)
Olyan tudás kell, amit a csapat nap mint nap használ, és amiről egy kolléga fejből, saját példákkal tud beszélni. Ha minden cikkhez külső forrásokból kellene összeolvasni az anyagot, a szöveg ugyanaz lesz, mint a versenytársaké. 5 pontot ér, ha van ismételt, saját gyakorlat és valaki, aki a szakmai ellenőrzést vállalja. 1 pontot, ha a témát csak kívülről ismeritek.
Hivatalosan igazolt. A Google minőségértékelői irányelvei (Search Quality Rater Guidelines) külön vizsgálják a tapasztalatot, a szakértelmet, a hitelességet és a megbízhatóságot (E-E-A-T). Az irányelvek az emberi értékelők munkáját írják le, önmagukban nem rangsorolási tényezők, de jól mutatják, mit tart a Google jó tartalomnak.
2. Hoz-e fizető érdeklődőt? (súly ×3)
Azt nézd, hogy aki ebben a témában keres, mennyire van közel ahhoz, hogy nálad vásároljon. Egy „hogyan csináljam meg magam” kérdés ritkán hoz ügyfelet, egy „mire figyeljek, ha kiszervezem” kérdés gyakrabban. A legjobb forrás az értékesítés. Kérdezd meg, milyen kérdésekkel jöttek azok az érdeklődők, akikből végül ügyfél lett, és melyik témában a legnagyobb egy átlagos megbízás.
3. Mennyire gyenge a verseny? (súly ×2)
Itt fordított a skála, a gyenge verseny kap 5 pontot. Vedd a téma 5-6 legfontosabb kérdését, és nézd meg rájuk a Google első oldalát, valamint egy-két AI-asszisztens válaszát és az általa megjelölt forrásokat. Ha a találatok között fórumbejegyzések, elavult cikkek vagy a kérdést csak érintő általános oldalak vannak, van esélyed. Ha állami oldalak, nagy szakmai portálok és kifejezetten erre épített aloldalak uralják, a téma drága.
Saját tapasztalat. Magyar nyelvű, szűk szakmai témákban gyakran találunk olyan kérdéseket, amelyekre az első oldalon sincs igazán pontos, naprakész válasz. Ezek a legjobb belépési pontok.
4. Lefedhető-e 8-10 cikkel? (súly ×2)
Írd le a téma összes olyan kérdését, amelyre egy döntés előtt álló ügyfélnek választ kell kapnia. Ha 8-12 kérdés jön ki, és ebből összevonásokkal 8-10 cikk lesz, 5 pont. Ha 30 kérdés jön ki, és mindegyik külön mélységet kíván, 1 pont. A túl szűk téma is gond. Ha csak 3 kérdés van, az nem csoport, csak egy jó cikk.
5. Van-e már nyersanyag? (súly ×1)
Ide tartozik a meglévő GYIK, az e-mailekben visszatérő ügyfélkérdések, az előadás-anyagok, a belső folyamatleírások és a frissíthető régebbi cikkek. Ezek gyorsítják a munkát és hitelesebbé teszik a szöveget, de önmagukban nem döntenek, ezért kapják a legkisebb súlyt.
Hogyan számold ki a pontszámot?
A súlyozott összeg legfeljebb 55 pont. Két kizáró szabályt is érdemes beépíteni, mert egy magas összpontszám elfedheti a végzetes hiányt.
- Pontozz minden témát 1-től 5-ig mind az öt szempont szerint, lehetőleg két emberrel, egymástól függetlenül (egy szakmai és egy értékesítési szemmel).
- Ahol a két pontozás között kettőnél nagyobb az eltérés, beszéljétek meg, és írjátok le az indoklást.
- Számold ki a súlyozott összeget.
- Alkalmazd a kizáró szabályokat. Ha a szakértelem vagy a lefedhetőség 3 pont alatt van, a téma most nem indulhat, bármennyi is az összpontszáma.
- A megmaradt témák közül a legmagasabb pontszámú az első. Holtversenynél a fizető érdeklődő pontszáma dönt.
Magyar nyelvű Excelben vagy Google Táblázatokban, ha a B-F oszlopban vannak a pontok, ez a képlet működik.
=HA(VAGY(B2<3;E2<3);"kiesik";B2*3+C2*3+D2*2+E2*2+F2)
A B oszlop a szakértelem, a C a fizető érdeklődő, a D a verseny, az E a lefedhetőség, az F a nyersanyag. Angol nyelvű táblázatnál a függvények neve IF és OR, az elválasztó pedig vessző.
Hogyan néz ki a levezetés egy szolgáltató cégnél?
Vegyünk egy képzeletbeli, kkv-kat kiszolgáló könyvelőirodát. A példa szemléltető, a pontszámok egy tipikus helyzetet modelleznek, nem valós cég adatai. Három téma van az asztalon.
- A) Általános adózási kérdések. Nagy keresési volumen, rengeteg kérdés, gyakori jogszabály-változás.
- B) A cégalapítás lépései. Közepes volumen, a keresők egy része később könyvelőt is keres.
- C) Webshopok könyvelése. Kisebb volumen, de az iroda ügyfeleinek jelentős része webshop, és ezt a munkát naponta végzik.
A pontok sorrendje szakértelem, fizető érdeklődő, verseny, lefedhetőség, nyersanyag.
- A) 4 / 2 / 1 / 1 / 4, súlyozva 12 + 6 + 2 + 2 + 4 = 26 pont, és a lefedhetőség miatt kiesik.
- B) 4 / 4 / 2 / 3 / 3, súlyozva 12 + 12 + 4 + 6 + 3 = 37 pont.
- C) 5 / 5 / 4 / 4 / 4, súlyozva 15 + 15 + 8 + 8 + 4 = 50 pont.
Az általános adózás a legnagyobb volumenű téma, mégis az utolsó. Erős a verseny (hivatalos oldalak, nagy portálok), a kérdések jó része „csináld magad” jellegű, és a téma 8-10 cikkel nem zárható le. A webshop-könyvelés nyer, mert a szakértelem napi gyakorlatból jön, az érdeklődő eleve szolgáltatót keres, és a kérdések köre belátható.
A kilenc cikkes terv így nézhet ki.
- Pillér oldal. Webshop könyvelése, mire figyelj az első évben.
- Áfa a webshopban belföldi és uniós vevő esetén.
- Mikor kell OSS-regisztráció, és mit változtat a könyvelésen?
- Hogyan kerülnek a könyvelésbe a kártyás és utánvétes befizetések?
- Mit jelent könyvelési szempontból a piactéri értékesítés?
- Hogyan kezeld a visszárut és a jóváíró számlát?
- Kell-e készletnyilvántartás, és milyen formában?
- Hogyan köthető össze a számlázó és a webshop-motor?
- Mikor érdemes vállalkozási formát váltani egy növekvő webshopnál?
A B téma a következő negyedév jelöltje. Az A témából legfeljebb egy-két cikk kerülhet be, akkor is a C csoport részeként, ha a webshopos olvasónak tényleg szüksége van rá.
Mikor rossz döntés a legnagyobb keresési volumenű téma?
Akkor, ha a volumen mögött nem a te ügyfeled keres, ha a téma nem zárható le a kapacitásodon belül, vagy ha az első oldalt olyan szereplők foglalják, akikkel belátható időn belül nem tudsz versenyezni. A volumen a lehetséges forgalmat méri, a bevételt nem.
- Vegyes szándék. A nagy témákban a keresők többsége tájékozódik, diák, kolléga vagy versenytárs. A forgalom nőhet, az érdeklődők száma alig.
- Tekintélyi verseny. Állami, egyetemi és nagy médiás oldalak mellett egy kisebb szolgáltató cikke nehezen kerül előre, és ez a helyzet évekig is tarthat.
- Méret. A nagy témák gyakran 30-50 külön kérdésből állnak. Egy negyedévnyi munka ebből csak a töredéket fedi le, vagyis pontosan az a félkész állapot jön létre, amelyet el akarsz kerülni.
- Rövid válaszok. A definíció jellegű kérdésekre a keresőben megjelenő összefoglaló sokszor maga megadja a választ, így a kattintás elmarad.
Szakmai feltételezés. Az egyszerű, tényszerű kérdéseknél az AI-összefoglalók és a válaszmotorok várhatóan egyre több kattintást tartanak meg maguknál. A döntés előtti kérdések (mit válasszak, mire figyeljek, mennyi munkával jár) egy mondatban nehezebben válaszolhatók meg, ezért ott a forrásoldal szerepe jó eséllyel megmarad.
A nagy téma akkor lehet jó első választás, ha mély szakértelem, fizetőképes érdeklődő és egy kisebb, lezárható alcsoport egyszerre adott. Ilyenkor valójában az alcsoporttal kezdesz, és a pontozást is arra végzed el.
Miért rosszabb a félig kiépített témacsoport, mint az el nem kezdett?
Saját nézőpont. A félkész csoport lekötött munka, amely nem hoz eredményt, viszont karbantartási terhet hagy maga után. Az el nem kezdett téma legalább semmibe nem kerül, és később tiszta lappal indítható.
- Árva oldalak. A megírt 3-4 cikk olyan részekre hivatkozna, amelyek nem léteznek, ezért a belső linkelés hiányos, az olvasó zsákutcába fut.
- Zavaros jelzés. Néhány cikk alapján az oldal egy témában se nem specialista, se nem teljes körű forrás, így sem a kereső, sem az olvasó nem tud rá hivatkozni.
- Átfedés. Amikor hónapok múlva folytatod, gyakran kiderül, hogy a korai cikkek átfedik az újakat, és egymás elől veszik el a helyezést. Ilyenkor összevonás és átirányítás kell, ami újabb munka.
- Elavulás. A félbehagyott cikkek adatai és példái öregszenek, és mire a csoport folytatódik, az első darabokat újra kell írni.
- Belső hitel. A csapat azt tanulja meg belőle, hogy a tartalom nem működik, és a következő témánál nehezebb lesz szakértői időt kérni.
Szakmai feltételezés. Az AI-válaszmotorok forrásválasztásáról a szolgáltatók keveset tesznek közzé. Logikusnak tűnik, hogy egy több kapcsolódó kérdést következetesen lefedő oldalt nagyobb eséllyel választanak forrásnak, mint egy elszigetelt cikket, de ezt nyilvános dokumentáció közvetlenül nem igazolja.
A gyakorlati következmény egyszerű. Ha nem biztos, hogy végig tudod vinni, szűkítsd a témát addig, amíg 8-10 cikk biztosan elég a lezárásához.
Mit ellenőrizz, mielőtt elindulsz?
Az indulás előtt ez a rövid ellenőrzőlista segít kiszűrni azokat a hibákat, amelyek később félkész csoporthoz vezetnek.
- Megvan a téma teljes kérdéslistája, és 8-10 cikkben lezárható.
- Van kijelölt szakmai lektor, aki minden cikket átnéz, és vállalja a nevét.
- Az értékesítés megerősítette, hogy ezekkel a kérdésekkel valódi érdeklődők jönnek.
- Megnézted a fő kérdésekre a Google első oldalát és legalább két AI-asszisztens válaszát.
- Elkészült a pillér oldal vázlata és a belső linkek terve (mi mire hivatkozik).
- Beállítottad a mérést, vagyis a Search Console-ban a témához tartozó oldalakat és lekérdezéseket, valamint az érdeklődők forrásának rögzítését.
- Leírtad, mit nem csinálsz ebben a körben, hogy közben ne induljon el egy második téma.
A módszer nem garantál helyezést vagy AI-hivatkozást. Arra jó, hogy a korlátozott kapacitás oda menjen, ahol a legnagyobb eséllyel lesz belőle lezárt, hasznos és az értékesítést is támogató tartalom.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central, Link best practices for Google
- Google Search Quality Rater Guidelines
- Google Search Central, AI features and your website
- Google Search Console súgó, Teljesítményjelentés (Performance report)
- OpenAI dokumentáció, Overview of OpenAI Crawlers
Gyakori kérdések
Hány cikkből álljon egy témacsoport?
Szolgáltató cégnél jellemzően egy pillér oldal és 7-9 kapcsolódó cikk elég, ha a téma jól van körülhatárolva. Ha ennél sokkal több kérdés jön ki, érdemes kisebb alcsoportra szűkíteni.
Miért nem a legnagyobb keresési volumenű témával kezdjek?
Mert a volumen a lehetséges forgalmat méri, a bevételt nem. A nagy témákban gyakran vegyes a keresési szándék, erős a verseny, és 8-10 cikkel nem zárhatók le.
Mi történik, ha egy témát félbehagyok?
Árva oldalak, hiányos belső linkelés és később átfedő cikkek maradnak utána. Saját tapasztalatunk szerint ez rosszabb helyzet, mint ha a témát el sem kezdted volna.
Hogyan mérjem fel a versenyt egy témában?
Vedd a téma 5-6 fő kérdését, és nézd meg rájuk a Google első oldalát, valamint egy-két AI-asszisztens válaszát és forrásait. Ha elavult vagy csak érintőleges oldalak vannak elöl, van esélyed.
Ki pontozza a témákat?
Legjobb, ha két ember pontoz egymástól függetlenül, egy szakmai és egy értékesítési szemmel. A kettőnél nagyobb eltéréseket érdemes megbeszélni és írásban indokolni.
Garantálja a módszer, hogy a cikkek előre kerülnek?
Nem. A pontozás abban segít, hogy a kapacitás arra a témára menjen, ahol a legjobb az esély egy lezárt, hasznos és értékesítést támogató csoportra.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.