Heti két-három óra tartalomra: nagyjából ennyivel számolhat reálisan egy kkv, ha nincs külön tartalomcsapata. Ebben a keretben az igazi döntés nem az, hogy frissíts-e vagy írj-e újat, hanem hogy a meglévő órákat milyen arányban osztod szét a kettő között. Ez az arány pedig nem állandó szám: együtt mozog az oldal korával, a cikkek darabszámával és azzal, hogy a szakterületed milyen gyorsan avul.
A saját tapasztalatom szerint a legtöbb hazai kisvállalkozás túl sokáig marad abban a módban, amiben elindult: havonta két-három új cikk, a régiekhez pedig senki nem nyúl. Eleinte ez helyes döntés. Egy tizenöt cikkes oldalon nincs mit karbantartani. Százhúsz cikknél viszont már nagyon is van, és ha ezt az átbillenést elmulasztod, a régi anyag halkan leépül alattad: elévülnek a számok, megszűnnek a hivatkozott források, a versenytárs alaposabb változatot tesz ki ugyanarra a kérdésre, te pedig közben a következő új cikket gyártod.
Miért romlik a régi cikk akkor is, ha nem nyúlsz hozzá?
Rövid válasz: nem a cikk romlik el, hanem a világ változik körülötte, a cikk pedig ott marad, ahol volt. Négy tipikus romlási útvonal van, és mind a négy másfajta munkát kíván.
- Tényavulás. Verziószám, jogszabályi határidő, felületnév, statisztikai adat, eszköz megnevezése. Ez a leggyorsabb és a legkínosabb: egyetlen elavult mondat az egész szöveg hitelét viszi.
- Szándékeltolódás. Ugyanarra a keresésre a találati oldal két év alatt átalakul: ami korábban fogalommagyarázatot kívánt, mára összehasonlítást vagy lépésről lépésre útmutatót kíván. A cikked jó, csak már nem arra a kérdésre válaszol.
- Belső kannibalizáció. Írtál hármat ugyanarról a témáról, mert elfelejtetted, hogy már van róla anyagod. Mindhárom félig jó, egyik sem erős.
- Technikai kopás. Törött külső link, megszűnt beágyazás, elveszett kép, régi űrlap, ami már nem küld sehová.
Hivatalosan igazolt: a Google Search Central hasznos, megbízható, embereknek szóló tartalomról szóló útmutatója kifejezetten önellenőrző kérdésként szerepelteti, hogy a tartalom naprakész-e, és hogy a dátum megváltoztatása önmagában, érdemi javítás nélkül nem tesz jobbá egy oldalt. Saját tapasztalat: a mért javulás nálunk szinte mindig a szándékeltolódás kezeléséből és a kannibalizáció feloldásából jött, nem a dátumfrissítésből. Szakmai feltételezés: a technikai kopás hatása inkább a felhasználói bizalomban jelentkezik, mint közvetlen rangsorolási jelként.
Hogyan számold ki, mennyi karbantartást kíván a meglévő tartalmad?
Rövid válasz: szorozd meg a meglévő cikkek számát egy karbantartási igény szorzóval, és az így kapott órát vond ki a havi kapacitásodból. Ami marad, abból lesz új cikk.
A képlet, amit használni szoktam:
havi_karbantartas_ora = cikkek_szama * szorzo
A szorzó a szakterület avulási sebességétől függ:
- Lassan avuló téma (kézműves szolgáltatás, hagyományos mesterség, helyi vendéglátás):
0,15 ora / cikk / honap - Közepesen avuló téma (építőipar, egészségügyi szolgáltatás, oktatás, B2B szolgáltatás):
0,25 ora / cikk / honap - Gyorsan avuló téma (szoftver, hirdetési platformok, jog, pénzügy, minden AI-hoz kapcsolódó):
0,4 ora / cikk / honap
Példa. Nyolcvan cikked van, közepesen avuló témában, és havi tizenkét órád van tartalomra. A számolás: 80 * 0,25 = 20 óra karbantartási igény, szemben tizenkét óra kapacitással. Ez a helyzet megmondja, hogy ilyen cikkszám mellett havi két új cikket írni nem stratégia, hanem adósságfelhalmozás. Vagy több óra kell, vagy kevesebb cikk, vagy vállalnod kell, hogy a portfólió egy része szándékosan gondozatlan marad.
A szorzó nem szent szám, hanem kiindulópont. Két negyedév után érdemes visszamérni: ha rendre kevesebb idő ment el, csökkentsd, ha folyamatosan csúszol, emeld. Saját tapasztalat: a 0,25-ös szorzó kkv-oldalakon meglepően jól működik, mert nem minden cikkhez kell hozzányúlni minden hónapban, viszont amelyikhez kell, ahhoz általában nem tizenöt perc kell, hanem másfél óra.
Milyen arányban oszd fel a kapacitást az első, a második és a harmadik évben?
Rövid válasz: az első évben az új cikk viszi a kapacitás nagy részét, a második évben kiegyenlítődik, egy érett oldalon pedig a frissítés lesz a nagyobb tétel.
Első év, nagyjából 0-30 cikk. Ajánlott arány: 80-90 százalék új cikk, 10-20 százalék frissítés. Ilyenkor még nincs mit karbantartani, viszont hiányzik a lefedettség: a törzstémáid alapkérdéseire nincs válaszod. A frissítésre szánt kis hányad itt jellemzően nem is klasszikus frissítés, hanem az első három-négy cikk utólagos rendbetétele, mert azok még tanulópénzzel készültek.
Második év, nagyjából 30-70 cikk. Ajánlott arány: 55-65 százalék új cikk, 35-45 százalék frissítés. Ez az a pont, ahol a legtöbben lekésik a váltást. Megjelennek az első olyan cikkek, amelyek fél éve hoznak forgalmat, és amelyeken egy alapos átdolgozás többet mozdít, mint egy új szöveg. Itt kell bevezetni a rendszeres negyedéves átnézést.
Érett oldal, 70-80 cikk fölött, legalább két-három év anyaggal. Ajánlott arány: 30-40 százalék új cikk, 60-70 százalék frissítés. Az új cikkek szerepe megváltozik: nem lefedettséget építenek, hanem hiányzó, konkrét kérdésekre válaszolnak, vagy olyan témát nyitnak, ami az üzletben is új.
Szakmai feltételezés: az átbillenési pont nem elsősorban a cikkszám, hanem az, hogy hány cikked termel mérhető értéket. Ha húsz cikked hoz érdeklődőt, húsz cikk gondozása a dolgod, akkor is, ha összesen kétszáz van fent.
Melyik cikket vedd elő először, ha kevés az időd?
Rövid válasz: azt, amelyik már bizonyított, de romlik. Nem azt, amelyik sosem működött.
A sorrend, amit érdemes követni:
- Tényhibás cikkek. Bármi, amiben elavult adat, megszűnt szolgáltatás vagy rossz eljárásleírás van. Ez nem opcionális, ez javítás.
- Lassan csúszó nyertesek. Olyan oldalak, amelyek a Search Console adataiban két-három negyedév alatt folyamatosan veszítenek megjelenésből vagy kattintásból. Ezeken a legjobb a ráfordítás megtérülése.
- Második oldal környéki cikkek. Amelyik ott mozog a látható és a láthatatlan határán, ott egy alapos kiegészítés érdemi elmozdulást hozhat, bár ez nem biztos kimenetel.
- Kannibalizáló csoportok. Két-három hasonló cikk összevonása egy erősebbé, a többiről átirányítással.
- Soha nem teljesítő cikkek. Ezek nagy részét nem frissíteni kell, hanem eldönteni: összevonás, teljes újraírás más szándékra, vagy leépítés.
Saját tapasztalat: az utolsó kategóriában szokott elfolyni a legtöbb idő, mert ott a legkönnyebb dolgozni. Ellenállni kell neki.
Mikor helyes egy egész hónapra leállítani az új cikkeket?
Rövid válasz: akkor, ha az új cikk tovább rontaná azt, ami már fent van. Négy ilyen helyzet fordul elő rendszeresen.
- Domain- vagy struktúraváltás után. Migrációt követően az első teljes hónap az átirányítások, a belső linkek és a sérült oldalak rendbetételéről szól. Új cikket ilyenkor írni olyan, mintha költözés közben bútort vásárolnál.
- Ha a karbantartási hátralék meghaladja a kéthavi kapacitást. A fenti képlettel ez kiszámolható. Ha a hátralék nagyobb, mint amit két hónap alatt le tudsz dolgozni, egy tiszta frissítési hónap gyorsabban rendet tesz, mint hat hónapnyi elkenés.
- Nagy szándékeltolódás után. Ha a fő kulcskifejezéseidre a találati oldal érzékelhetően átalakult, a régi cikkek újrapozicionálása fontosabb, mint a bővítés.
- Szezonális csúcs előtt négy-hat héttel. Ilyenkor a meglévő, bizonyított oldalak csiszolása jó eséllyel többet hoz, mint egy friss cikk, aminek még nincs előzménye.
A leállás legyen kimondott és időhöz kötött: egy hónap, előre megírt listával. A határozatlan idejű szünetből ugyanis könnyen lesz elhagyott blog.
Mit jelent a valódi frissítés, és mit ne csinálj?
Rövid válasz: a frissítés akkor ér valamit, ha a cikk a változtatás után jobban megválaszolja a kérdést, mint előtte. Minden más csak fájlmódosítás.
Ami beleszámít: új, konkrét adat vagy példa beemelése, a szerkezet átrendezése a mai kérdésformához, elavult rész eltávolítása, hiányzó részkérdés megválaszolása, belső hivatkozások frissítése, a bevezető újraírása úgy, hogy az első bekezdés önmagában is válasz legyen.
Ami nem számít bele: a dátum átírása, néhány szinonima cseréje, egy bekezdés hozzátoldása a végére, kulcsszó-sűrítés. Hivatalosan igazolt: a Google dokumentációja szerint a tartalmat akkor érdemes újradátumozni, ha valóban érdemi változás történt, és a strukturált adatban szereplő dateModified értéknek a tényleges módosítást kell tükröznie.
Gyakorlati szabály, ami nálunk bevált: a frissítés akkor számít késznek, ha a cikk legalább két pontján van olyan konkrétum (szám, időtartam, eljárás, tapasztalat), ami korábban nem volt benne. Ha egy sincs, akkor nem frissítés történt, hanem karbantartás látszata.
Milyen kérdéseket tegyél fel magadnak negyedévente?
Rövid válasz: hatot, és egyik sem a forgalommal kezdődik. Számolj rá két órát, negyedévente egyszer.
- Mi avult el tényszerűen? Listázd azokat a cikkeket, amelyekben olyan adat van, ami az elmúlt három hónapban változott.
- Melyik bizonyított oldalam veszít? Nézd meg a legutóbbi három hónapot az előző három hónaphoz képest, oldalanként, a Search Console adataiban.
- Hol van két cikkem ugyanarra a kérdésre? Ha ugyanarra a keresésre váltakozva jelenik meg két oldalad, ott összevonás kell.
- Mennyi a karbantartási hátralékom? Cikkszám szorozva a szorzóval, mínusz a valóban frissítésre fordított órák.
- Melyik új cikk hiányzik tényleg? Az elmúlt negyedév ügyfélkérdéseiből, ajánlatkéréseiből, telefonjaiból írd össze azt a három kérdést, amire nincs önálló anyagod.
- Mit építek le? Van-e olyan cikk, amit jobb összevonni vagy kivezetni, mint tovább cipelni.
A hatodik kérdés a legnehezebb, és a leghasznosabb. Egy karcsúbb, gondozott tartalomkészlet könnyebben tartható naprakészen, mint egy nagy, félig elhagyott archívum.
Hogyan hat mindez arra, hogy egy AI-válaszmotor idéz-e?
Rövid válasz: a válaszmotorok jellemzően olyan oldalakat emelnek be, amelyek egy konkrét kérdésre adnak ellenőrizhető, dátumozható választ, és az arány-kérdés pont ezt érinti.
Hivatalosan igazolt: az OpenAI és a Google is közzétett dokumentációt arról, milyen ügynökök járják a webet, és hogyan szabályozható a hozzáférésük; a Schema.org pedig definiálja azokat a mezőket (például a szerző, a közzététel és a módosítás dátuma), amelyekkel a tartalom frissessége géppel is kiolvasható. Szakmai feltételezés: ha egy régi cikkedben elavult tény szerepel, és egy válaszmotor azt idézi, a hiba az üzletedhez kötődik, nem az idézőhöz. Emiatt egy karbantartott, kisebb cikkportfólió kockázatilag is kedvezőbb, mint egy nagy és gondozatlan. Ez nem biztosít idézettséget, de a hibás idézet esélyét csökkenti.
Gyakorlati következmény: frissítéskor ne változtasd meg az URL-t, ha nem muszáj, és ha mégis, gondoskodj az átirányításról. Ami egyszer hivatkozási ponttá vált, annak érdemes a helyén maradnia.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central: Search Console súgó és teljesítményjelentés dokumentáció
- Google Search Central: Site moves and redirects útmutató
- Schema.org: Article, dateModified, datePublished típusdefiníciók
- OpenAI dokumentáció: bot- és crawler-azonosítók, hozzáférés-szabályozás
- W3C: webes tartalom hozzáférhetőségi irányelvek (WCAG)
- A frissítés és az új cikk aránya nem állandó: az oldal korával és a cikkszámmal együtt tolódik a frissítés felé.
- Egyszerű fogódzó: minden meglévő cikk nagyjából negyed óra havi karbantartási igényt termel, és ez az összeg a havi kapacitásból megy el először.
- Nagyjából 60-80 cikk fölött, illetve két év után már ritka az a helyzet, amikor a kapacitás felénél kevesebb jut frissítésre.
- Van, amikor helyes egy teljes hónapra leállítani az új cikkeket: például migráció, nagy szándékeltolódás vagy felhalmozódott karbantartási hátralék esetén.
- A negyedéves ellenőrzés hat kérdésből áll, és nem a forgalommal kezdődik, hanem azzal, hogy mi avult el tényszerűen.
Gyakori kérdések
Honnan tudom, hogy ideje váltani a csak új cikk módból?
Két jel elég: a cikkszám átlépte a hatvanat, vagy megjelent legalább öt olyan oldal, amelyik fél éve folyamatosan hoz forgalmat. Ha bármelyik teljesül, a havi kapacitás legalább harmada már frissítésre való.
Mennyit ér egyetlen alapos frissítés egy új cikkhez képest?
Nincs általános váltószám, mert a kiindulás dönt. Egy már látható, de csúszó oldal átdolgozása tapasztalatunk szerint gyorsabban mozdul, mint egy nulláról induló cikk, de ez nem biztos kimenetel, és több hónapos mérés kell hozzá.
Elég, ha csak a dátumot írom át a cikken?
Nem. A Google dokumentációja szerint az érdemi változás nélküli újradátumozás nem tesz jobbá egy oldalt, a strukturált adatban szereplő módosítási dátumnak pedig a tényleges változást kell tükröznie.
Mi legyen a cikkekkel, amelyek soha nem hoztak forgalmat?
A többségüket nem frissíteni kell. Vagy vond össze őket egy erősebb anyaggá átirányítással, vagy írd újra más keresési szándékra, vagy vezesd ki őket. A gondozatlan archívum lassítja az egész portfólió karbantartását.
Hány órát vegyek alapul egy cikk frissítésére?
Attól függ, milyen mély a beavatkozás. Tényjavításra tizenöt-harminc perc, szerkezeti átdolgozásra másfél-három óra reális. A havi tervezéshez a cikkszám és a szorzó képlete ad jobb becslést, mint a cikkenkénti idő.
Árt-e, ha egy hónapig nem jelenik meg új cikk?
Önmagában nem szokott ártani, ha az idő karbantartásra megy és a szünet időhöz kötött. A határozatlan idejű leállás viszont más kérdés: abból lesz az elhagyott blog.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.