Tartalomstratégia

Éves frissítési ütemterv cikktípusonként: mit nézz át negyedévente és mit háromévente

Tartalomfrissítési ütemterv cikktípusonként, negyedéves és háromévenkénti felülvizsgálat, ellenőrzőlista és táblázat a következő esedékességhez.

Scheo · · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

A lényeg dióhéjban: A cikkek nem egyforma ütemben avulnak, ezért fix havi kvóta helyett élettartam szerinti ritmust érdemes adni nekik. A jogszabály- és árfüggő anyagok negyedévente, a szezonálisak évente, a tartósak évente technikailag és háromévente tartalmilag kerülnek sorra.

A tartalomfrissítést sok csapat havi kvótával kezeli, például úgy, hogy minden hónapban átnéz tíz cikket. Ez kiszámíthatónak tűnik, csakhogy a cikkek nem egyforma ütemben avulnak. Egy adózási útmutató egy jogszabály-módosítással egyik napról a másikra hibás lesz, egy fogalommagyarázat viszont évekig pontos marad. Ebben a cikkben élettartam szerint csoportosítjuk a tartalmakat, mindegyikhez felülvizsgálati ritmust és ellenőrzési pontokat rendelünk, és megmutatjuk, hogyan jelöld a következő esedékességet egy egyszerű táblázatban.

Éves frissítési ütemterv cikktípusonként: mit nézz át negyedévente és mit háromévente
Éves frissítési ütemterv cikktípusonként: mit nézz át negyedévente és mit háromévente

A cikkben három jelölést használok. A Hivatalosan igazolt állítás mögött a Google vagy egy szabványtestület dokumentációja áll. A Saját tapasztalat azt jelenti, hogy tartalomkezelési munkánkban rendszeresen ezt látjuk, de nem általános érvényű mérés. A Szakmai feltételezés logikus következtetés, amit közvetlenül nem tudunk igazolni.

Miért rossz a fix havi frissítési kvóta?

Azért, mert a kvóta a csapat kapacitásához igazodik, az avulás viszont a tartalom típusához. Ha havonta tíz cikket nézel át, a gyorsan avuló anyagok egy része túl későn kerül sorra, a stabil cikkeket pedig feleslegesen nyitod meg újra és újra.

A gyakorlatban a kvóta két hibát okoz egyszerre. Az egyik a lemaradás. Egy árakat és csomagokat bemutató szolgáltatásoldal, amely a sorban csak a negyedik hónapban jön, addigra már régi kínálatot mutat. A másik a látszatfrissítés. Amikor a kvótát teljesíteni kell, a szerkesztő hajlamos egy-két mondatot átírni és a dátumot átállítani, mert azt könnyű letudni.

Hivatalosan igazolt: a Google a hasznos, megbízható tartalomról szóló útmutatójában intő jelként említi, ha valaki frissnek mutatja a dátumot, miközben a tartalom érdemben nem változott. Saját tapasztalat: kvótás rendszerben pont ez a minta jelenik meg a leggyakrabban, mert a mérőszám a darabszám, és a pontosságot senki nem számolja. A jobb megoldás az, hogy minden cikk a saját élettartamához kötött esedékességet kap, és a havi munka azokból áll össze, amelyek éppen lejárnak.

Milyen élettartam-csoportokba sorold a cikkeidet?

A legtöbb tudásbázisban négy csoport elég, és mindegyik más okból avul.

Egy cikk több csoportba is tartozhat. Ilyenkor mindig a leggyorsabban avuló rész adja a ritmust. Ha egy tartós módszertani cikkben szerepel egy konkrét eszköz képernyőképe, a kép miatt ár- és kínálatfüggő ritmust kap. A másik lehetőség, hogy a képet kiveszed, és a lépést szövegben írod le.

Mit és milyen gyakran nézz át a jogszabályfüggő cikkekben?

Negyedévente teljes ellenőrzést végezz, és amikor a vonatkozó szabály változik, azonnal nyúlj a cikkhez. A naptári ritmus itt csak biztonsági háló, a tényleges indítóok a jogszabályváltozás.

Saját tapasztalat: jogszabályfüggő témában a hiba legtöbbször egy régebbi, kapcsolódó cikkben marad bent, amely ugyanazt a számot idézi. Ezért itt a belső linkek végigjárása a legfontosabb lépés. Érdemes figyelni a Magyar Közlönyt vagy a szakterület hatóságának tájékoztatóit, és ha változás jön, a negyedéves kört előrehozni.

Hogyan kezeld az ár- és kínálatfüggő tartalmakat?

Negyedéves felülvizsgálattal, és ha a felület, a kínálat vagy az ár változik, azonnali javítással. Ezeknél a cikkeknél a pontatlanság közvetlen bizalomvesztést okoz, mert az olvasó a cikk alapján dönt vagy vásárol.

Szakmai feltételezés: az AI-alapú válaszmotorok szívesen idéznek összehasonlító és „melyiket válasszam” típusú oldalakat. Ha az oldal elavult funkciót vagy megszűnt terméket említ, az könnyen tovább él egy generált válaszban, ezért itt a pontosság különösen sokat számít.

Mikor frissítsd a szezonális anyagokat?

Évente egyszer, a szezon előtt 6-8 héttel. A szezonális cikket akkor érdemes átnézni, amikor a keresési érdeklődés még nem indult el, hogy a frissített változatot a keresők és a válaszmotorok időben újra feldolgozhassák.

Hivatalosan igazolt: a Google nem ígér meghatározott újrafeltérképezési időt, a dokumentációja szerint ez néhány naptól néhány hétig tarthat. A 6-8 hetes előny ezért szakmai feltételezés, ami a legtöbb oldalnál elegendő tartaléknak tűnik.

Saját tapasztalat: ha minden évben új URL-t hozol létre ugyanarra a témára, a régi változatok egymással versenyeznek, és a belső linkek szétszóródnak. Egy állandó URL, amelyet évente frissítesz, ezt elkerüli.

Elég háromévente átnézni a tartósan érvényes cikkeket?

A teljes tartalmi átdolgozáshoz igen, a technikai ellenőrzéshez nem. A tartós cikket háromévente érdemes alaposan újragondolni, évente pedig egy rövid, 10-15 perces technikai kört futtass le rajta a linkek és a példák miatt.

Saját tapasztalat: a tartós cikkek leggyakoribb gyengesége a kimenő belső linkek hiánya. Az írásuk idején még nem léteztek azok a részletes anyagok, amelyekre ma már mutathatnának, így a tudásbázis újabb részei nem kapnak tőlük erősítést.

Milyen ellenőrzési pontokat nézz meg minden felülvizsgálatnál?

Ötöt, típustól függetlenül, ezek az adat, a hivatkozás, a képernyőkép, a belső link és a dátum. A típus csak azt dönti el, melyiknél mennyire kell mélyre menni.

  1. Adat. Minden szám, név és érték mellett van-e forrás és dátum? Ami nem ellenőrizhető, azt jelöld feltételezésként, vagy vedd ki.
  2. Hivatkozás. Él-e a link, ugyanarra a tartalomra mutat-e, és elsődleges forrás-e?
  3. Képernyőkép. Egyezik-e a jelenlegi felülettel? Ha nem, cseréld, vagy írd át a lépést szövegre.
  4. Belső link. Mutat-e a cikk a témához tartozó újabb anyagaidra, és mutatnak-e rá ezek?
  5. Dátum. A módosítás dátumát csak érdemi változásnál frissíted, az ellenőrzés dátumát viszont mindig rögzíted.

Az utolsó pont megkülönböztetése sokat számít. Hivatalosan igazolt: a Google a cikkdátumokról szóló útmutatójában jól látható dátumot, a strukturált adatban datePublished és dateModified használatát, valamint következetes dátumkezelést javasol. A hasznos tartalomról szóló útmutatója pedig, ahogy fent írtuk, a tartalmi változás nélküli dátumfrissítést kifogásolja. Ha csak ellenőrizted a cikket és minden rendben volt, azt belső mezőben rögzítsd, a nyilvános módosítási dátumhoz ne nyúlj.

Hogyan néz ki az egyoldalas ütemterv-tábla?

Egy sor egy cikk, és kilenc oszlop elég ahhoz, hogy a havi munkalista magától összeálljon. Az alábbi fejlécet egy az egyben bemásolhatod egy Google Táblázatba vagy Excelbe, a pontosvessző mentén oszlopokra bontva.

URL;Cím;Típus;Ritmus_hónap;Utolsó_ellenőrzés;Következő_esedékesség;Átdolgozás_esedékes;Felelős;Megjegyzés

A típusokhoz tartozó alapértékek, amelyeket a Ritmus_hónap oszlopba írsz, a következők.

Az Átdolgozás_esedékes oszlopot csak a tartós cikkeknél töltsd ki. Ha a két esedékességet egy dátumba vonod össze, a 36 hónapos ciklus alatt a linkek csendben elromlanak.

Hogyan jelöld a rendszerben a következő esedékességet?

A legegyszerűbb, ha a táblázat számolja ki az esedékességet az utolsó ellenőrzés dátumából, a tartalomkezelőben pedig egy belső mező tárolja ugyanezt. Így a dátum két helyen is látszik, de csak egy helyen kell karbantartani.

Google Táblázatban a Következő_esedékesség oszlop (F) képlete az alábbi. Magyar nyelvi beállításnál az angol függvénynevek is működnek, az elválasztó a pontosvessző.

=EDATE(E2;D2)

Egy külön állapotoszlopba pedig tegyél jelzőt, amely két héttel előre szól.

=IF(F2<=TODAY();"LEJÁRT";IF(F2<=TODAY()+14;"ESEDÉKES";"rendben"))

Ezután szűrd vagy feltételes formázással színezd a „LEJÁRT” és „ESEDÉKES” sorokat. A havi munkalista ezekből áll, és a darabszám hónapról hónapra változik. Ez így helyes, mert a tartalomállomány tényleges avulását követi.

A tartalomkezelőben (például WordPressben) vegyél fel egy egyéni mezőt felulvizsgalat_esedekes néven, és egy másikat utoljara_ellenorizve néven. Az utóbbit a cikk alján „Utoljára ellenőrizve” felirattal meg is jelenítheted, ez az olvasónak is jelzi, hogy valaki figyel az anyagra. A strukturált adatban a dateModified értékét csak akkor módosítsd, ha a tartalom érdemben változott.

A bevezetés lépései:

  1. Exportáld a cikkek listáját (az oldaltérképből vagy a tartalomkezelő bejegyzéslistájából), és töltsd be a táblázatba.
  2. Minden cikkhez rendelj típust. Ha bizonytalan vagy, a gyorsabban avuló típust válaszd.
  3. Az Utolsó_ellenőrzés oszlopba a tényleges utolsó ellenőrzés kerüljön, ha pedig ilyen nem volt, a megjelenés dátuma.
  4. Az első körben valószínűleg sok sor lesz lejárt. Ezeket forgalom vagy üzleti fontosság szerint rangsorold, és több hónapra oszd el.
  5. Minden ellenőrzés után frissítsd az Utolsó_ellenőrzés dátumát, és írj egy rövid megjegyzést arról, mi változott.

Mit jelent a frissítési ütemterv az AI-alapú keresőkben való megjelenésre?

A típushoz igazított felülvizsgálat segítheti, hogy a válaszmotorok által idézett állításaid pontosak maradjanak, idézést vagy helyezést viszont nem garantál. A frissítés a tartalom minőségét javítja, a megjelenésről a keresők és a nyelvi modellek saját rendszerei döntenek.

Szakmai feltételezés: mivel a generatív válaszok rövid, kiragadott állításokkal dolgoznak, egyetlen elavult szám nagyobb kárt okozhat bennük, mint egy hagyományos találati listában, ahol az olvasó a teljes oldalt és a dátumot is látja. Saját tapasztalat: azokon az oldalakon, ahol a számok mellett forrás és ellenőrzési dátum áll, a frissítés is gyorsabb, mert azonnal látszik, mit kell újranézni.

Ha egy idézett oldalt frissítesz, az URL-t tartsd meg. Az átnevezés vagy áthelyezés megtöri a meglévő hivatkozásokat, és a keresőknek újra fel kell dolgozniuk az oldalt.

Források és további olvasnivalók

A legfontosabbak
  • A fix havi frissítési kvóta a csapat kapacitását követi, a cikkek avulását nem, ezért egyszerre okoz lemaradást és látszatfrissítést.
  • Négy élettartam-csoport elég a legtöbb tudásbázisban, ezek a jogszabályfüggő, az ár- és kínálatfüggő, a szezonális és a tartósan érvényes anyagok.
  • Minden felülvizsgálatnál ugyanazt az öt pontot nézd, az adatot, a hivatkozást, a képernyőképet, a belső linket és a dátumot.
  • A nyilvános módosítási dátumot csak érdemi változásnál frissítsd, az ellenőrzés tényét belső mezőben rögzítsd.
  • Egy kilencoszlopos táblázat és egy EDATE képlet elég ahhoz, hogy a havi munkalista magától összeálljon.

Gyakori kérdések

Milyen gyakran kell frissíteni egy blogcikket?

A cikk típusától függ. A jogszabályfüggő és az ár- vagy kínálatfüggő anyagokat negyedévente, a szezonálisakat évente a szezon előtt, a tartósan érvényes cikkeket évente technikailag és háromévente tartalmilag érdemes átnézni.

Frissítsem a cikk dátumát, ha csak átnéztem, és nem változott semmi?

Nem érdemes. A Google útmutatója kifogásolja a tartalmi változás nélküli dátumfrissítést. Az ellenőrzés tényét belső mezőben, vagy egy külön „Utoljára ellenőrizve” felirattal rögzítsd, a dateModified értékhez ne nyúlj.

Mi a teendő, ha egy cikk több élettartam-csoportba is beleillik?

Mindig a leggyorsabban avuló rész adja a ritmust. Ha egy tartós cikkben szoftveres képernyőkép van, az ár- és kínálatfüggő ritmust kap, vagy a képet szöveges leírásra cseréled.

Tegyem bele az évszámot a szezonális cikk URL-jébe?

Inkább ne. Állandó URL mellett a cikk évről évre ugyanazon a címen frissülhet, a megszerzett hivatkozások megmaradnak, és nem versenyez egymással több évfolyam.

Segít a rendszeres frissítés abban, hogy az AI-válaszok idézzenek?

Segítheti, mert pontosabbak maradnak az idézhető állítások, de idézést vagy helyezést nem garantál. A megjelenésről a keresők és a nyelvi modellek saját rendszerei döntenek.

Források és további olvasnivalók

Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.

A cikk szerzője

Schmidt Péter, online marketing szakértő, a Scheo Tanácsadó Kft. alapítója. Székesfehérvárról, országosan dolgozó csapattal végzünk keresőoptimalizálást, AI-láthatóság mérést, Google és Meta hirdetéskezelést, weboldalkészítést. Amit itt leírunk, azt ügyfélmunkában is használjuk. Rólunk bővebben · Szolgáltatásaink

Kapcsolódó olvasnivaló

Kapcsolódó

Negyedéves AI-láthatósági akcióterv: mit csinálj a 12 hét alatt

Kapcsolódó

Ha egy AI már hivatkozik egy oldaladra: URL-változtatás és átalakítás szabályai

Kapcsolódó

Idézettségi audit: hogyan mérd fel, mely oldalaidat idézik az AI-motorok

Helyi szolgáltatás a környékeden

Országosan dolgozunk, online és személyesen. Válaszd ki a városodat, és nézd meg, hogyan segítünk helyben:

Online marketing & AI SEO NyíregyházaOnline marketing & AI SEO SzombathelyOnline marketing & AI SEO SzolnokOnline marketing & AI SEO TatabányaOnline marketing & AI SEO KaposvárOnline marketing & AI SEO Békéscsaba

Weboldalkészítés városra bontva

Ha először a honlap kell, itt városonként arról írtunk:

Weboldalkészítés ZalaegerszegWeboldalkészítés SzekszárdWeboldalkészítés SalgótarjánWeboldalkészítés SzékesfehérvárWeboldalkészítés BudapestWeboldalkészítés Veszprém

Mind a 20 városunk és az összes szolgáltatás →

15 perces AI-láthatósági gyorselemzés - díjmentesen

Megnézzük három, számodra fontos keresőkérdésnél, hogy megjelenik-e a céged a ChatGPT, a Gemini és a Google AI-válaszaiban, mely versenytársakat ajánlják helyetted, és melyik három területen érdemes először javítani. A weboldaladat előzetesen átnézzük, tehát nem sablonos, automata riportot kapsz.

Adataidat kizárólag a kapcsolatfelvételhez használjuk. Kapcsolat: m@rketinges.hu
💬 Konzultáció