Ki felel, ha feltörik a weboldalt?
Ha a szerződés nem mondja meg, a helyreállítás munkája jó eséllyel a tulajdonosnál köt ki, mert a weboldal az övé, és adatkezelőként a látogatók személyes adataiért is ő felel. A fejlesztő, a karbantartó, a tárhelycég és a marketinges csak azért felel, amit írásban vállalt. A felelősség tehát pontosan annyira tiszta, amennyire a szerződés az.

Ez a kérdés szinte mindig rossz pillanatban kerül elő. A Google figyelmeztető oldalt mutat a találatod előtt, az űrlapodról kéretlen levelek mennek ki a nevedben, vagy egy ügyfél szól, hogy a böngészője valami gyanús oldalra irányítja át. Ilyenkor mindenki gyorsan akar cselekedni, és közben kiderül, hogy senki sem tudja biztosan, kinek a dolga a takarítás, ki számolja el a munkaórákat, és ki dönt arról, kell-e szólni az adatvédelmi hatóságnak.
Miért csak a baj után teszi fel a legtöbb tulajdonos ezt a kérdést?
Azért, mert amíg az oldal működik, a biztonság láthatatlan munka. A szerződéskötéskor a figyelem a dizájnra, a határidőre és a tartalomra megy, a feltörés pedig elméleti veszélynek tűnik, amire ráér később gondolni.
Saját tapasztalat. Az átvett weboldalak szerződéseiben gyakran szerepel a „karbantartás” szó, de nincs mellette leírva, mit jelent. Benne van a bővítmények frissítése? A mentés? A feltörés utáni takarítás? Ez három nagyon különböző munka, eltérő felelősséggel és munkaigénnyel. Vitás helyzetben mindkét fél a számára kedvezőbb értelmezést fogja olvasni, és mindkettőnek lesz némi igaza.
Kik jöhetnek szóba felelősként egy feltörésnél?
Jellemzően öt szereplő, és mindegyik másért felel. A gond ott kezdődik, hogy a feladataik határai ritkán vannak leírva.
A fejlesztő
Ő építette az oldalt, ő választotta a sablont, a bővítményeket és a kódot. Ha a feltörés egy általa írt, hibás egyedi kódrészleten keresztül történt, felmerülhet a felelőssége. Ha viszont az átadás után évekig senki nem frissítette az oldalt, és egy azóta ismertté vált sebezhetőségen jöttek be, a fejlesztő jó eséllyel azt mondja majd, hogy az átadással a munkája lezárult. Sokszor igaza is van.
A karbantartó
Ha van rendszeres karbantartási megállapodás, a frissítés, a mentés és a felügyelet itt szokott lenni. Hogy a feltörés utáni helyreállítás is ide tartozik-e, az kizárólag a szerződés szövegén múlik. Egy havi frissítést vállaló karbantartó joggal tekintheti külön megbízásnak egy fertőzött oldal teljes kitakarítását.
A tárhelycég
A szerver, az operációs rendszer, a webszerver és a fizikai infrastruktúra biztonsága az ő területe. A weboldal tartalma, a WordPress, a bővítmények és a jelszavak viszont általában már nem. A legtöbb általános szerződési feltétel ezt ki is mondja. A tárhelycég által készített mentés sokszor hasznos, de érdemes megnézni, milyen gyakran készül, meddig őrzik, és ki kérheti a visszaállítását.
A marketinges
Ő gyakran adminisztrátori hozzáféréssel dolgozik az oldalon, követőkódokat, bővítményeket és landing oldalakat tesz fel. Ha egy általa telepített bővítmény vagy egy kiszivárgott belépése volt a rés, a kérdés hozzá is eljut. A helyreállításban többnyire abban segít, hogy a hirdetések ne vigyenek forgalmat egy fertőzött oldalra, és a Search Console figyelmeztetései után a felülvizsgálati kérés elkészüljön.
Te magad, a tulajdonos
Az adatvédelmi jog szerint a weboldal üzemeltetője jellemzően adatkezelő. Ez azt jelenti, hogy egy adatvédelmi incidensnél a bejelentési és dokumentálási kötelezettség az övé, akkor is, ha a technikai munkát másra bízta. Ezt a felelősséget szerződéssel nem lehet áthárítani, csak a végrehajtásában lehet segítséget kérni.
Hol csúszik el leggyakrabban a felelősség a szereplők között?
A réseken, vagyis azokon a feladatokon, amelyeket mindenki a másik dolgának hisz.
- Ki veszi észre? A tárhelycég látja a szokatlan szerverterhelést, a marketinges a Search Console-figyelmeztetést, a karbantartó a módosult fájlokat. Ha nincs leírva, ki kinek szól, mindenki vár.
- Ki dönt a leállításról? Egy fertőzött oldalt néha jobb ideiglenesen karbantartási módba tenni. Ez a forgalomra és a hirdetésekre is hat, ezért a döntésnek legyen gazdája.
- Melyik mentésből állunk vissza? Ha a fertőzés hetekkel korábban kezdődött, a legutóbbi mentés is fertőzött lehet. Ezt valakinek ellenőriznie kell, mielőtt visszaállítja.
- Ki zárja be a rést? A visszaállítás önmagában nem javítja ki a sebezhetőséget. Ha a régi bővítmény marad, az oldal jó eséllyel újra fertőzött lesz.
- Ki segít az adatvédelmi bejelentésben? A tulajdonos nem tudja megítélni, kerültek-e ki személyes adatok, ha a technikai szereplők nem adnak neki naplót és tényeket.
Saját tapasztalat. A legtöbb vita a takarítás utáni munka körül alakul ki. A gyors visszaállítást mindenki szívesen elvégzi, a hiba okának felderítése és a rés bezárása viszont már sok munkaórát visz el, és ekkor kezdik a felek a szerződést lapozgatni.
Mit mond a jog az adatvédelmi incidensről?
Egy feltörés gyakran adatvédelmi incidens is, ha érintheti az űrlapokon beküldött adatokat, a webshop vásárlóit vagy a hírlevél-listát.
Hivatalosan igazolt. Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) 33. cikke szerint az adatkezelő az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután bejelenti a felügyeleti hatóságnak, hogy tudomást szerzett róla, kivéve, ha az incidens valószínűleg nem jár kockázattal az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Magyarországon a felügyeleti hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Ugyanennek a cikknek a (2) bekezdése szerint az adatfeldolgozó indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatkezelőt, ha incidensről szerez tudomást. Az (5) bekezdés szerint az incidenseket akkor is nyilván kell tartani, ha bejelenteni nem kell őket. A 34. cikk magas kockázat esetén az érintettek tájékoztatását is előírja, a 28. cikk pedig kimondja, hogy az adatfeldolgozó segíti az adatkezelőt ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésében.
Szakmai feltételezés. A tárhelycég és a karbantartó sok esetben adatfeldolgozónak minősülhet, ha hozzáfér a weboldalon tárolt személyes adatokhoz. Hogy egy konkrét szereplő annak számít-e, az a tényleges feladataitól függ, ezért ezt érdemes adatvédelmi szakemberrel is megnézetni. Ha adatfeldolgozó, a GDPR szerint adatfeldolgozási szerződés kell vele, és abba az incidensre vonatkozó segítség is beleírható.
Mi kerüljön a szerződésbe az incidens-felelősségről?
Egy jó incidens-záradék öt dolgot rendez el, vagyis a reakció rendjét, az értesítést, a mentésből való visszaállítást, az adatvédelmi támogatást és a kizárásokat. Az alábbi ellenőrzőlistát a meglévő szerződésed mellé teheted, és pontonként megnézheted, mi hiányzik.
A reakció rendje
- Ki az első számú felelős a feltörés gyanújának kivizsgálásáért?
- Ki dönthet az oldal ideiglenes leállításáról vagy karbantartási módba tételéről, és kit kell előtte megkérdezni?
- Melyik munka tartozik a meglévő karbantartási díjba, és melyik számít külön megbízásnak?
- Benne van-e a hiba okának felderítése és a rés bezárása, vagy csak a visszaállítás?
- Ki cseréli a jelszavakat, a hozzáférési kulcsokat és az adminisztrátori fiókokat?
Az értesítés
- Melyik szereplő kinek szól, ha gyanús jelet lát, és milyen csatornán (telefon, e-mail, jegykezelő)?
- Van-e megnevezett kapcsolattartó és helyettes mindkét oldalon?
- Ki tájékoztatja a marketingest, hogy a hirdetések ne fertőzött oldalra vigyék a forgalmat?
- Ki kezeli a Google Search Console biztonsági figyelmeztetését és a takarítás utáni felülvizsgálati kérést?
A mentés és a visszaállítás
- Ki készít mentést, milyen gyakran, és hol tárolja a weboldaltól elkülönítve?
- Meddig őrzik a régebbi mentéseket, hogy legyen tiszta állapot, ha a fertőzés régebben kezdődött?
- Ki dönti el, melyik mentés tiszta, és ki végzi a visszaállítást?
- Volt-e már próba-visszaállítás, vagy csak feltételezzük, hogy működne?
- Ki viszi át a mentés óta készült tartalmat (új rendeléseket, cikkeket, űrlap-beküldéseket)?
Az adatvédelmi incidens bejelentésének támogatása
- Rögzítve van-e, hogy a technikai szereplő átadja a naplókat és a tényeket, amelyekből megítélhető, érintett-e személyes adat?
- Ki készíti el a technikai leírást a bejelentéshez (mi történt, mely rendszerek, milyen adatkörök)?
- Van-e adatfeldolgozási szerződés azokkal, akik hozzáférnek a személyes adatokhoz?
- Ki vezeti az incidens-nyilvántartást, és ki adja hozzá a technikai részt?
A kizárások
- Kizárja-e a szerződés azt az esetet, amikor a tulajdonos maga telepített bővítményt vagy adott ki hozzáférést harmadik félnek?
- Mi a helyzet, ha a tulajdonos nem fogadta el a javasolt frissítést?
- A tárhelycég infrastruktúrájának hibája kinek a felelőssége?
- Vannak-e olyan rendszerek (külső webshop-motor, foglalási rendszer), amelyekre a vállalás nem terjed ki?
Időtartamot ebben a listában szándékosan nem írunk, mert az a felek vállalásától, a hozzáférésektől és az incidens mélységétől függ. Ha a szerződésben szerepel reakcióidő, legyen mellette az is, mitől kezdődik és mi történik, ha nem teljesül.
Hogyan néz ki egy jól leírt reakció lépésről lépésre?
Egy rögzített rend azért hasznos, mert a baj pillanatában senkinek nem kell kitalálnia, mi a következő lépés.
- Észlelés és értesítés. Aki a gyanús jelet látja, a megnevezett kapcsolattartónak szól a megbeszélt csatornán.
- Elszigetelés. A felelős eldönti, kell-e az oldalt ideiglenesen leállítani, és a jelszavakat azonnal cserélik.
- Állapotrögzítés. A takarítás előtt mentés készül a fertőzött állapotról és a szervernaplókról, mert ezekből derül ki, mi történt, és kerülhettek-e ki adatok.
- Ellenőrzés. WordPress esetén a fájlok sértetlensége WP-CLI-vel is vizsgálható, például a
wp core verify-checksumsés awp plugin verify-checksums --allparanccsal, amelyek a hivatalos fájlokkal vetik össze a telepítést. - Visszaállítás vagy takarítás. Tiszta mentésből vagy kézi takarítással áll helyre az oldal, utána pedig bezárják a rést (frissítés, eltávolított bővítmény, javított kód).
- Adatvédelmi értékelés. A tulajdonos a kapott tények alapján dönt a bejelentésről, és bejegyzi az incidenst a nyilvántartásba.
- Utómunka. Ha a Google biztonsági figyelmeztetést adott, a Search Console-ban felülvizsgálatot kérnek. A végén rövid írásos összefoglaló készül arról, mi történt és mi változott.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central feltört webhelyekről szóló útmutatója szerint a takarítás után a Search Console Biztonsági problémák jelentésében lehet felülvizsgálatot kérni, és a figyelmeztetés ennek elbírálása után kerülhet le. Hogy ez mikor történik meg, azt a Google dönti el.
Miért a bejelentés előtt kell leírni a felelősséget?
Mert a feltörés után már senki sem semleges. Mindenki attól tart, hogy rá hárul a munka, a költség vagy a felelősség, és a beszélgetés hamar a régi e-mailek és szóbeli ígéretek visszakereséséről szól. Közben az oldal áll, vagy fertőzött marad.
Saját tapasztalat. Ha a felelősség előre le van írva, a feltörés technikai feladat marad. Ha nincs, tárgyalássá válik, és a tárgyalás idejét a weboldalad látogatói és a hirdetési kereted fizeti meg. Egy félreérthetetlen, egyoldalas incidens-melléklet többet ér egy hosszú általános szerződésnél, amelyben a „karbantartás” szó mindent és semmit sem jelent.
Szakmai feltételezés. Egy előre egyeztetett rend jó eséllyel rövidíti a helyreállítást, mert a döntések nem a baj közepén születnek meg. Azt viszont egyetlen szerződés sem tudja kizárni, hogy egy oldalt feltörjenek, ezért a záradék mellett a megelőzés (frissítés, erős jelszavak, kétlépcsős belépés, elkülönített mentés) ugyanolyan fontos.
Mit nézz meg a meglévő szerződéseidben most?
Vedd elő a fejlesztői, a karbantartási és a tárhely-szerződést, és keresd meg bennük a feltörés, a mentés és az adatvédelmi incidens szót. Ha valamelyik hiányzik, vagy nincs mellette leírva, ki mit csinál, ott van a rés.
- Ki a megnevezett felelős egy feltörésnél, és ez minden érintett szerződésben ugyanaz a személy?
- Le van írva, hogy a helyreállítás a meglévő megbízás része vagy külön munka?
- Tudod, hol vannak a mentések, és járt-e már valaki próba-visszaállításon?
- Van adatfeldolgozási szerződésed azokkal, akik hozzáférnek a személyes adatokhoz?
- Tudod, kinek van ma adminisztrátori hozzáférése az oldaladhoz?
Ha szeretnéd, átnézzük veled a meglévő szerződéseidet és a weboldalad jelenlegi védelmét (frissítések, mentések, hozzáférések), és megmutatjuk, hol vannak rések a felelősség leírásában. Jogi tanácsot nem adunk, a szerződés végleges szövegét érdemes ügyvéddel is egyeztetni, a technikai oldalt és a gyakorlati buktatókat viszont tapasztalatból ismerjük.
Források és további olvasnivalók
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), 28., 32., 33. és 34. cikk
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), adatvédelmi incidens bejelentése
- Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), iránymutatás az adatvédelmi incidensek bejelentésének példáiról
- Google Search Central, segítség feltört webhelyek tulajdonosainak
- Google Search Console súgó, Biztonsági problémák jelentés
- WordPress.org fejlesztői dokumentáció, a WordPress megerősítése (Hardening WordPress)
- WP-CLI dokumentáció, verify-checksums parancsok
- OWASP Top 10
- Feltörés után mindenki csak azért felel, amit írásban vállalt, a többi a weboldal tulajdonosánál marad.
- A felelősség leggyakrabban a fejlesztő, a karbantartó, a tárhelycég és a marketinges feladatai közötti réseken csúszik el.
- Az adatvédelmi incidens bejelentése az adatkezelő kötelezettsége, de a szerződésben előre rögzíthető, ki és miben segít neki.
- Jó incidens-záradékban benne van a reakció rendje, az értesítés útja, a mentésből való visszaállítás, az adatvédelmi támogatás és a kizárások listája.
- A szerződéseket és a jelenlegi védelmet érdemes most átnézni, amíg nincs baj.
Gyakori kérdések
Ki felel, ha feltörik a weboldalamat?
Mindenki azért felel, amit írásban vállalt. Ha a szerződésekben nincs leírva, ki végzi a helyreállítást, a munka és a döntések jó eséllyel nálad, a tulajdonosnál maradnak.
A tárhelycég köteles helyreállítani a feltört WordPress-oldalt?
Általában nem. A tárhelycég jellemzően a szerverért és az infrastruktúráért felel, a WordPressért, a bővítményekért és a jelszavakért nem. Hogy pontosan mit vállal, az az általános szerződési feltételeiből derül ki.
Kell-e jelentenem a NAIH-nak, ha feltörték az oldalt?
Ha az incidens személyes adatokat érinthet, és kockázattal jár az érintettekre, a GDPR szerint az adatkezelőnek be kell jelentenie a felügyeleti hatóságnak. A döntéshez a technikai szereplőktől kapott tények kellenek, és az incidenst bejelentés nélkül is nyilván kell tartani.
Elég, ha visszaállítjuk az oldalt a legutóbbi mentésből?
Ritkán. A mentés is lehet fertőzött, ha a támadás régebben kezdődött, és a visszaállítás nem zárja be azt a rést, amelyen a támadó bejött. A sebezhetőséget külön meg kell szüntetni.
Mi legyen a karbantartási szerződésben a feltörésről?
Legyen benne a reakció rendje, az értesítés útja, a mentés és visszaállítás felelőse, az adatvédelmi bejelentés támogatása és a kizárások. Az is legyen egyértelmű, hogy a helyreállítás a meglévő megbízás része vagy külön munka.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.