Biztonság

Ki felel, ha feltörik a weboldalt, incidens-felelősség a szerződésben

Ki felel, ha feltörik a weboldalt? Szereplők, tipikus felelősségi rések és szerződéses ellenőrzőlista az incidens-felelősség előzetes rögzítéséhez.

Scheo · · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Összefoglalva: Ha a szerződés nem rendezi, egy feltörés után a helyreállítás munkája és az adatvédelmi teendők jó eséllyel a tulajdonosnál maradnak. A felelősséget a baj előtt, írásban kell szereplőnként leírni, mert utána már csak vita lesz belőle.

Ki felel, ha feltörik a weboldalt?

Ha a szerződés nem mondja meg, a helyreállítás munkája jó eséllyel a tulajdonosnál köt ki, mert a weboldal az övé, és adatkezelőként a látogatók személyes adataiért is ő felel. A fejlesztő, a karbantartó, a tárhelycég és a marketinges csak azért felel, amit írásban vállalt. A felelősség tehát pontosan annyira tiszta, amennyire a szerződés az.

Ki felel, ha feltörik a weboldalt, incidens-felelősség a szerződésben
Ki felel, ha feltörik a weboldalt, incidens-felelősség a szerződésben

Ez a kérdés szinte mindig rossz pillanatban kerül elő. A Google figyelmeztető oldalt mutat a találatod előtt, az űrlapodról kéretlen levelek mennek ki a nevedben, vagy egy ügyfél szól, hogy a böngészője valami gyanús oldalra irányítja át. Ilyenkor mindenki gyorsan akar cselekedni, és közben kiderül, hogy senki sem tudja biztosan, kinek a dolga a takarítás, ki számolja el a munkaórákat, és ki dönt arról, kell-e szólni az adatvédelmi hatóságnak.

Miért csak a baj után teszi fel a legtöbb tulajdonos ezt a kérdést?

Azért, mert amíg az oldal működik, a biztonság láthatatlan munka. A szerződéskötéskor a figyelem a dizájnra, a határidőre és a tartalomra megy, a feltörés pedig elméleti veszélynek tűnik, amire ráér később gondolni.

Saját tapasztalat. Az átvett weboldalak szerződéseiben gyakran szerepel a „karbantartás” szó, de nincs mellette leírva, mit jelent. Benne van a bővítmények frissítése? A mentés? A feltörés utáni takarítás? Ez három nagyon különböző munka, eltérő felelősséggel és munkaigénnyel. Vitás helyzetben mindkét fél a számára kedvezőbb értelmezést fogja olvasni, és mindkettőnek lesz némi igaza.

Kik jöhetnek szóba felelősként egy feltörésnél?

Jellemzően öt szereplő, és mindegyik másért felel. A gond ott kezdődik, hogy a feladataik határai ritkán vannak leírva.

A fejlesztő

Ő építette az oldalt, ő választotta a sablont, a bővítményeket és a kódot. Ha a feltörés egy általa írt, hibás egyedi kódrészleten keresztül történt, felmerülhet a felelőssége. Ha viszont az átadás után évekig senki nem frissítette az oldalt, és egy azóta ismertté vált sebezhetőségen jöttek be, a fejlesztő jó eséllyel azt mondja majd, hogy az átadással a munkája lezárult. Sokszor igaza is van.

A karbantartó

Ha van rendszeres karbantartási megállapodás, a frissítés, a mentés és a felügyelet itt szokott lenni. Hogy a feltörés utáni helyreállítás is ide tartozik-e, az kizárólag a szerződés szövegén múlik. Egy havi frissítést vállaló karbantartó joggal tekintheti külön megbízásnak egy fertőzött oldal teljes kitakarítását.

A tárhelycég

A szerver, az operációs rendszer, a webszerver és a fizikai infrastruktúra biztonsága az ő területe. A weboldal tartalma, a WordPress, a bővítmények és a jelszavak viszont általában már nem. A legtöbb általános szerződési feltétel ezt ki is mondja. A tárhelycég által készített mentés sokszor hasznos, de érdemes megnézni, milyen gyakran készül, meddig őrzik, és ki kérheti a visszaállítását.

A marketinges

Ő gyakran adminisztrátori hozzáféréssel dolgozik az oldalon, követőkódokat, bővítményeket és landing oldalakat tesz fel. Ha egy általa telepített bővítmény vagy egy kiszivárgott belépése volt a rés, a kérdés hozzá is eljut. A helyreállításban többnyire abban segít, hogy a hirdetések ne vigyenek forgalmat egy fertőzött oldalra, és a Search Console figyelmeztetései után a felülvizsgálati kérés elkészüljön.

Te magad, a tulajdonos

Az adatvédelmi jog szerint a weboldal üzemeltetője jellemzően adatkezelő. Ez azt jelenti, hogy egy adatvédelmi incidensnél a bejelentési és dokumentálási kötelezettség az övé, akkor is, ha a technikai munkát másra bízta. Ezt a felelősséget szerződéssel nem lehet áthárítani, csak a végrehajtásában lehet segítséget kérni.

Hol csúszik el leggyakrabban a felelősség a szereplők között?

A réseken, vagyis azokon a feladatokon, amelyeket mindenki a másik dolgának hisz.

Saját tapasztalat. A legtöbb vita a takarítás utáni munka körül alakul ki. A gyors visszaállítást mindenki szívesen elvégzi, a hiba okának felderítése és a rés bezárása viszont már sok munkaórát visz el, és ekkor kezdik a felek a szerződést lapozgatni.

Mit mond a jog az adatvédelmi incidensről?

Egy feltörés gyakran adatvédelmi incidens is, ha érintheti az űrlapokon beküldött adatokat, a webshop vásárlóit vagy a hírlevél-listát.

Hivatalosan igazolt. Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) 33. cikke szerint az adatkezelő az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután bejelenti a felügyeleti hatóságnak, hogy tudomást szerzett róla, kivéve, ha az incidens valószínűleg nem jár kockázattal az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Magyarországon a felügyeleti hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Ugyanennek a cikknek a (2) bekezdése szerint az adatfeldolgozó indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adatkezelőt, ha incidensről szerez tudomást. Az (5) bekezdés szerint az incidenseket akkor is nyilván kell tartani, ha bejelenteni nem kell őket. A 34. cikk magas kockázat esetén az érintettek tájékoztatását is előírja, a 28. cikk pedig kimondja, hogy az adatfeldolgozó segíti az adatkezelőt ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésében.

Szakmai feltételezés. A tárhelycég és a karbantartó sok esetben adatfeldolgozónak minősülhet, ha hozzáfér a weboldalon tárolt személyes adatokhoz. Hogy egy konkrét szereplő annak számít-e, az a tényleges feladataitól függ, ezért ezt érdemes adatvédelmi szakemberrel is megnézetni. Ha adatfeldolgozó, a GDPR szerint adatfeldolgozási szerződés kell vele, és abba az incidensre vonatkozó segítség is beleírható.

Mi kerüljön a szerződésbe az incidens-felelősségről?

Egy jó incidens-záradék öt dolgot rendez el, vagyis a reakció rendjét, az értesítést, a mentésből való visszaállítást, az adatvédelmi támogatást és a kizárásokat. Az alábbi ellenőrzőlistát a meglévő szerződésed mellé teheted, és pontonként megnézheted, mi hiányzik.

A reakció rendje

Az értesítés

A mentés és a visszaállítás

Az adatvédelmi incidens bejelentésének támogatása

A kizárások

Időtartamot ebben a listában szándékosan nem írunk, mert az a felek vállalásától, a hozzáférésektől és az incidens mélységétől függ. Ha a szerződésben szerepel reakcióidő, legyen mellette az is, mitől kezdődik és mi történik, ha nem teljesül.

Hogyan néz ki egy jól leírt reakció lépésről lépésre?

Egy rögzített rend azért hasznos, mert a baj pillanatában senkinek nem kell kitalálnia, mi a következő lépés.

  1. Észlelés és értesítés. Aki a gyanús jelet látja, a megnevezett kapcsolattartónak szól a megbeszélt csatornán.
  2. Elszigetelés. A felelős eldönti, kell-e az oldalt ideiglenesen leállítani, és a jelszavakat azonnal cserélik.
  3. Állapotrögzítés. A takarítás előtt mentés készül a fertőzött állapotról és a szervernaplókról, mert ezekből derül ki, mi történt, és kerülhettek-e ki adatok.
  4. Ellenőrzés. WordPress esetén a fájlok sértetlensége WP-CLI-vel is vizsgálható, például a wp core verify-checksums és a wp plugin verify-checksums --all paranccsal, amelyek a hivatalos fájlokkal vetik össze a telepítést.
  5. Visszaállítás vagy takarítás. Tiszta mentésből vagy kézi takarítással áll helyre az oldal, utána pedig bezárják a rést (frissítés, eltávolított bővítmény, javított kód).
  6. Adatvédelmi értékelés. A tulajdonos a kapott tények alapján dönt a bejelentésről, és bejegyzi az incidenst a nyilvántartásba.
  7. Utómunka. Ha a Google biztonsági figyelmeztetést adott, a Search Console-ban felülvizsgálatot kérnek. A végén rövid írásos összefoglaló készül arról, mi történt és mi változott.

Hivatalosan igazolt. A Google Search Central feltört webhelyekről szóló útmutatója szerint a takarítás után a Search Console Biztonsági problémák jelentésében lehet felülvizsgálatot kérni, és a figyelmeztetés ennek elbírálása után kerülhet le. Hogy ez mikor történik meg, azt a Google dönti el.

Miért a bejelentés előtt kell leírni a felelősséget?

Mert a feltörés után már senki sem semleges. Mindenki attól tart, hogy rá hárul a munka, a költség vagy a felelősség, és a beszélgetés hamar a régi e-mailek és szóbeli ígéretek visszakereséséről szól. Közben az oldal áll, vagy fertőzött marad.

Saját tapasztalat. Ha a felelősség előre le van írva, a feltörés technikai feladat marad. Ha nincs, tárgyalássá válik, és a tárgyalás idejét a weboldalad látogatói és a hirdetési kereted fizeti meg. Egy félreérthetetlen, egyoldalas incidens-melléklet többet ér egy hosszú általános szerződésnél, amelyben a „karbantartás” szó mindent és semmit sem jelent.

Szakmai feltételezés. Egy előre egyeztetett rend jó eséllyel rövidíti a helyreállítást, mert a döntések nem a baj közepén születnek meg. Azt viszont egyetlen szerződés sem tudja kizárni, hogy egy oldalt feltörjenek, ezért a záradék mellett a megelőzés (frissítés, erős jelszavak, kétlépcsős belépés, elkülönített mentés) ugyanolyan fontos.

Mit nézz meg a meglévő szerződéseidben most?

Vedd elő a fejlesztői, a karbantartási és a tárhely-szerződést, és keresd meg bennük a feltörés, a mentés és az adatvédelmi incidens szót. Ha valamelyik hiányzik, vagy nincs mellette leírva, ki mit csinál, ott van a rés.

Ha szeretnéd, átnézzük veled a meglévő szerződéseidet és a weboldalad jelenlegi védelmét (frissítések, mentések, hozzáférések), és megmutatjuk, hol vannak rések a felelősség leírásában. Jogi tanácsot nem adunk, a szerződés végleges szövegét érdemes ügyvéddel is egyeztetni, a technikai oldalt és a gyakorlati buktatókat viszont tapasztalatból ismerjük.

Források és további olvasnivalók

Amit érdemes megjegyezni
  • Feltörés után mindenki csak azért felel, amit írásban vállalt, a többi a weboldal tulajdonosánál marad.
  • A felelősség leggyakrabban a fejlesztő, a karbantartó, a tárhelycég és a marketinges feladatai közötti réseken csúszik el.
  • Az adatvédelmi incidens bejelentése az adatkezelő kötelezettsége, de a szerződésben előre rögzíthető, ki és miben segít neki.
  • Jó incidens-záradékban benne van a reakció rendje, az értesítés útja, a mentésből való visszaállítás, az adatvédelmi támogatás és a kizárások listája.
  • A szerződéseket és a jelenlegi védelmet érdemes most átnézni, amíg nincs baj.

Gyakori kérdések

Ki felel, ha feltörik a weboldalamat?

Mindenki azért felel, amit írásban vállalt. Ha a szerződésekben nincs leírva, ki végzi a helyreállítást, a munka és a döntések jó eséllyel nálad, a tulajdonosnál maradnak.

A tárhelycég köteles helyreállítani a feltört WordPress-oldalt?

Általában nem. A tárhelycég jellemzően a szerverért és az infrastruktúráért felel, a WordPressért, a bővítményekért és a jelszavakért nem. Hogy pontosan mit vállal, az az általános szerződési feltételeiből derül ki.

Kell-e jelentenem a NAIH-nak, ha feltörték az oldalt?

Ha az incidens személyes adatokat érinthet, és kockázattal jár az érintettekre, a GDPR szerint az adatkezelőnek be kell jelentenie a felügyeleti hatóságnak. A döntéshez a technikai szereplőktől kapott tények kellenek, és az incidenst bejelentés nélkül is nyilván kell tartani.

Elég, ha visszaállítjuk az oldalt a legutóbbi mentésből?

Ritkán. A mentés is lehet fertőzött, ha a támadás régebben kezdődött, és a visszaállítás nem zárja be azt a rést, amelyen a támadó bejött. A sebezhetőséget külön meg kell szüntetni.

Mi legyen a karbantartási szerződésben a feltörésről?

Legyen benne a reakció rendje, az értesítés útja, a mentés és visszaállítás felelőse, az adatvédelmi bejelentés támogatása és a kizárások. Az is legyen egyértelmű, hogy a helyreállítás a meglévő megbízás része vagy külön munka.

Források és további olvasnivalók

Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.

A cikk szerzője

Schmidt Péter, online marketing szakértő, a Scheo Tanácsadó Kft. alapítója. Székesfehérvárról, országosan dolgozó csapattal végzünk keresőoptimalizálást, AI-láthatóság mérést, Google és Meta hirdetéskezelést, weboldalkészítést. Amit itt leírunk, azt ügyfélmunkában is használjuk. Rólunk bővebben · Szolgáltatásaink

Kapcsolódó olvasnivaló

Kapcsolódó

A tárhelyszolgáltató mentést és frissítést ígér, elég ez karbantartásnak

Kapcsolódó

A fejlesztőm elérhetetlenné vált - ki veszi át a wordpress oldalam karbantartását?: amit tudnod kell róla

Helyi szolgáltatás a környékeden

Országosan dolgozunk, online és személyesen. Válaszd ki a városodat, és nézd meg, hogyan segítünk helyben:

Online marketing & AI SEO TatabányaOnline marketing & AI SEO KaposvárOnline marketing & AI SEO BékéscsabaOnline marketing & AI SEO EgerOnline marketing & AI SEO ZalaegerszegOnline marketing & AI SEO Szekszárd

Weboldalkészítés városra bontva

Ha először a honlap kell, itt városonként arról írtunk:

Weboldalkészítés SzékesfehérvárWeboldalkészítés BudapestWeboldalkészítés VeszprémWeboldalkészítés DunaújvárosWeboldalkészítés GyőrWeboldalkészítés Debrecen

Mind a 20 városunk és az összes szolgáltatás →

15 perces AI-láthatósági gyorselemzés - díjmentesen

Megnézzük három, számodra fontos keresőkérdésnél, hogy megjelenik-e a céged a ChatGPT, a Gemini és a Google AI-válaszaiban, mely versenytársakat ajánlják helyetted, és melyik három területen érdemes először javítani. A weboldaladat előzetesen átnézzük, tehát nem sablonos, automata riportot kapsz.

Adataidat kizárólag a kapcsolatfelvételhez használjuk. Kapcsolat: m@rketinges.hu
💬 Konzultáció