A tárhelycsomagban lévő automatikus mentés és frissítés hasznos alap, a weboldal karbantartását viszont jellemzően nem váltja ki. A tárhelyszolgáltató a szervert és a mentés tárolását vállalja, azt viszont általában nem figyeli, hogy a frissítés után működik-e az oldalad, beérkeznek-e az ajánlatkérések, és vissza lehet-e állítani a mentést. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hol húzódik a határ, mit kérdezz meg a szolgáltatótól, és hogyan ellenőrizheted, hogy a mentésed tényleg használható-e.

A cikkben háromféle állítást jelölünk külön. A hivatalosan igazolt állítás nyilvános dokumentációból származik (például a WordPress saját leírásaiból). A saját tapasztalat az, amit weboldalak üzemeltetése közben rendszeresen látunk. A szakmai feltételezés pedig ésszerű következtetés, amelyet a saját helyzetedben érdemes ellenőrizni.
Elég-e karbantartásnak a tárhelyszolgáltató mentése és frissítése?
A legtöbb esetben nem elég, mert a tárhely automatikája a fájlokat menti és a szoftvert frissíti, a weboldal működéséért viszont senki nem felel benne. Ha egy frissítés után eltűnik a kosár gomb, vagy az űrlap nem küld levelet, a szerver szempontjából minden rendben van. A szerver fut, a mentés elkészült, közben az oldalad már nem hoz ajánlatkérést.
A döntés tehát azon múlik, hogy ki veszi észre a hibát, és ki hozza helyre. Ha erre van megnevezett ember (te magad, egy kolléga vagy egy külső karbantartó), és van rá ideje, a tárhely mentése jó alap lehet. Ha nincs, a mentés csak egy fájl valahol a szerveren.
Mit fed le jellemzően a tárhelyszolgáltató?
A tárhelyszolgáltató jellemzően a szerver üzemeltetését, a szerverszoftver frissítését és a mentések elkészítését, tárolását vállalja. Ennek a pontos tartalma szolgáltatónként eltér, ezért a saját szerződésedet és a csomag leírását kell megnézned.
Amit a tárhelycsomagok leírásában jellemzően megtalálsz (szakmai feltételezés, a saját csomagodban ellenőrizd):
- a szerver hardverének és operációs rendszerének karbantartása,
- a PHP, az adatbázis-kezelő és a webszerver frissítése vagy választható verziói,
- napi vagy heti mentés a fájlokról és az adatbázisról, meghatározott ideig megőrizve,
- a mentések tárolása, néha a szervertől fizikailag külön helyen,
- egy felület, ahonnan a mentést vissza lehet tölteni, vagy ügyfélszolgálati kérés a visszatöltésre,
- egyes csomagokban a WordPress-mag és a bővítmények automatikus frissítése.
Hivatalosan igazolt. A WordPress a 3.7-es verzió óta alapból automatikusan telepíti a kisebb, karbantartó és biztonsági magfrissítéseket, az 5.5-ös verzió óta pedig a bővítmények és sablonok automatikus frissítése is bekapcsolható egyenként a vezérlőpulton. Vagyis a „frissítés” egy része akkor is megtörténik, ha a tárhelyszolgáltató semmit nem tesz hozzá. Az automatikus frissítés azt nem ellenőrzi, hogy a frissítés után minden úgy működik-e, ahogy előtte.
Mit nem fed le a tárhelycsomag?
A tárhelycsomag jellemzően nem fedi le a weboldal működésének ellenőrzését, a visszaállítás kipróbálását, a weboldal szintű biztonsági figyelést és az üzleti funkciók (űrlap, rendelés, foglalás) próbáját. Ezek mind olyan feladatok, amelyekhez valakinek ránéznie kell az oldalra, és értenie kell, mi számít hibának.
Bővítményfrissítés utáni hibák
Egy WordPress-oldal sok, egymástól függetlenül fejlesztett bővítményből áll. Egy frissítés után előfordulhat, hogy két bővítmény összeakad, elcsúszik az oldalépítő által készített elrendezés, vagy egy fizetési modul hibát dob. Saját tapasztalat, hogy az ilyen hibák gyakran csak egy-egy aloldalon vagy egy konkrét lépésnél jönnek elő (például a pénztárban), a főoldal közben hibátlanul betölt. Egy egyszerű elérhetőség-figyelő ezt nem látja, mert az oldal válaszol.
Visszaállítási próba
A mentés elkészülése és a sikeres visszaállítás két külön dolog. Előfordulhat, hogy a mentésből hiányzik az adatbázis, a fájlok sérültek, a mentés túl régi, vagy a visszaállítás után elromlanak a hivatkozások. Ezt csak egy próba mutatja meg. Szakmai feltételezés, hogy a tárhelyszolgáltatók többsége a mentés elkészültét figyeli, a visszaállíthatóságot rendszeresen nem próbálja ki ügyfelenként.
Biztonsági figyelés
A szerver szintű védelem (tűzfal, kártevő-keresés a fájlokban) sokat segíthet. Arra viszont jellemzően nem terjed ki, hogy figyelje, került-e új adminisztrátor a WordPressbe, jelent-e meg idegen link vagy átirányítás az oldalon, vagy jelzett-e biztonsági problémát a Google Search Console. Hivatalosan igazolt, hogy a Google a Search Console „Biztonsági problémák” jelentésében értesít, ha feltört tartalmat vagy kártevőt talál az oldalon. Ezt a jelzést viszont valakinek el is kell olvasnia.
Űrlapok és levelek működése
Az ajánlatkérő űrlap úgy is elromolhat, hogy az oldal teljesen rendben lévőnek látszik. Elég, ha lejár egy levelezési beállítás, megváltozik egy jelszó, vagy a kiküldött levél spambe kerül. A látogató a „Köszönjük” üzenetet látja, a levél viszont sosem érkezik meg hozzád. Saját tapasztalat, hogy ezt a hibát sokszor hetekkel később veszik észre, amikor feltűnik, hogy elapadtak a megkeresések.
Miért ér keveset a mentés, ha senki nem felel a visszaállításért?
A mentés csak akkor ér valamit, ha valaki időben észreveszi a hibát, tudja, melyik mentést kell visszatölteni, és a visszatöltés után ellenőrzi, hogy minden működik. Ha ez a három lépés nincs senkihez rendelve, a mentés a gyakorlatban kihasználatlan marad.
Gondold végig egy átlagos hiba menetét. Egy frissítés hétfő éjjel elrontja az űrlapot. Ha senki nem figyeli, csütörtökön derül ki. Addigra a tárhely napi mentései közül több már a hibás állapotot tartalmazza, és ha a megőrzési idő rövid, a jó mentés akár már törlődött is. Ráadásul a visszaállítás a hétfő óta beérkezett rendeléseket vagy bejegyzéseket is felülírhatja, ezért nem mindegy, ki dönt róla, és milyen óvatosan csinálja.
Ez a mi nézőpontunk is. A mentés technikai kérdés, a felelősség viszont szervezési kérdés. Egy jó karbantartási felállásban le van írva, ki figyeli az oldalt, ki dönt a visszaállításról, és ki ellenőrzi utána a működést.
Milyen kérdéseket tegyél fel a tárhelyszolgáltatónak?
Kérdezz rá írásban a mentés gyakoriságára, megőrzési idejére, helyére és a visszaállítás pontos menetére, mert ezekből derül ki, mire számíthatsz baj esetén. A válaszokat mentsd el, hogy később is meglegyenek.
- Milyen gyakran készül mentés, és mire terjed ki (fájlok, adatbázis, e-mail fiókok)?
- Hány napig őrzitek meg a mentéseket, és hány mentés érhető el egyszerre?
- Hol tárolódnak a mentések? Ugyanazon a szerveren, vagy fizikailag külön helyen?
- Vissza tudok-e állítani magam egy mentést, és csak a teljes oldalt, vagy külön egy fájlt, illetve csak az adatbázist is?
- Ha ügyfélszolgálati kérés kell a visszaállításhoz, hogyan kell kérni, és van-e erre külön feltétel?
- Le tudom-e tölteni a mentést, hogy saját példányom is legyen?
- Frissítitek-e a WordPress-magot, a bővítményeket és a sablont, vagy csak a szerverszoftvert?
- Ha egy frissítés után hibás lesz az oldal, értesítetek-e, és felelős-e ezért valaki a részetekről?
- Van-e tesztkörnyezet (staging), ahol a frissítést előbb ki lehet próbálni?
- Mit vállaltok egy feltört oldal esetén, és mi marad a weboldal gazdájára?
Ha egy kérdésre nincs egyértelmű válasz, azt érdemes úgy kezelni, hogy az a feladat rád vagy a karbantartódra marad (szakmai feltételezés).
Mikor próbálta ki valaki utoljára ténylegesen a visszaállítást?
Ha erre a kérdésre nem tudsz dátummal válaszolni, akkor a mentésed használhatósága ma nem ismert. Ez önmagában nem baj, csak tudni kell róla, és érdemes betervezni egy próbát.
Válaszolj őszintén a következő kérdésekre:
- Tudod, hol éred el a legutóbbi mentést, és be tudsz lépni a felületre, ahonnan visszaállítható?
- Tudod, ki állította vissza utoljára az oldalt mentésből, és mikor?
- Az elmúlt fél évben volt-e olyan próba, amikor egy mentést külön tesztkörnyezetbe töltöttetek vissza, és végigkattintottátok?
- Le van-e írva valahol, ki dönt a visszaállításról, ha az oldal elromlik?
- Tudod, hány napra visszamenőleg van mentés, és hogy ez elég-e ahhoz, hogy egy későn észrevett hibát is visszacsinálj?
- Ellenőrizte-e valaki az elmúlt hónapban, hogy az űrlapról küldött próbalevél tényleg megérkezik?
Ha kettőnél több kérdésre „nem tudom” a válasz, a karbantartás jelenleg jó eséllyel a szerencsén múlik. Saját tapasztalat, hogy ez a helyzet gyakori, és többnyire egyetlen délutáni rendrakással jelentősen javítható.
Hogyan néz ki egy egyszerű visszaállítási próba lépésről lépésre?
Egy visszaállítási próba lényege, hogy a mentést egy élestől elkülönített helyre töltöd vissza, és ellenőrzöd, hogy az oldal működik. Az éles oldalt a próba közben nem szabad felülírni.
- Válassz egy friss mentést, és jegyezd fel a dátumát.
- Hozz létre egy tesztkörnyezetet (sok tárhelyen van erre staging funkció, vagy egy külön aldomain is megfelel).
- Töltsd vissza oda a fájlokat és az adatbázist.
- Állítsd be, hogy a tesztoldalt a keresők ne indexeljék, és a tesztoldal ne küldjön levelet valódi ügyfeleknek.
- Kattints végig a fő oldalakat, az űrlapot, és ha van, a kosarat és a pénztárt egy próbarendelésig.
- Jegyezd fel, mennyi ideig tartott a visszaállítás, és mi akadt el közben.
- A próba után töröld a tesztkörnyezetet, vagy zárd le jelszóval.
Ha van parancssoros hozzáférésed, a WP-CLI-vel néhány ellenőrzés gyorsan lefut a visszaállított példányon. Hivatalosan igazolt, hogy az alábbi parancsok a WP-CLI dokumentált részei.
wp core verify-checksums ellenőrzi, hogy a WordPress-mag fájljai megegyeznek-e a hivatalos változattal.
wp plugin list --status=active kilistázza az aktív bővítményeket, így összevetheted az éles oldaléval.
wp plugin list --update=available megmutatja, melyik bővítményhez vár frissítés.
wp db check lefuttatja az adatbázis-táblák ellenőrzését.
wp user list --role=administrator kilistázza az adminisztrátorokat, így feltűnik, ha ismeretlen fiók van köztük.
A próba eredményét írd le egy rövid jegyzetbe dátummal. Ez lesz a válasz a következő alkalommal arra a kérdésre, hogy mikor próbálta ki valaki utoljára a visszaállítást.
Mikor elég a tárhely, és mikor kell külön karbantartó?
A tárhely mentése és frissítése akkor lehet elég, ha az oldal egyszerű, ritkán változik, és van valaki a cégen belül, aki a figyelést és a visszaállítási próbát rendszeresen elvégzi. Ha az oldal pénzt hoz (rendelés, foglalás, ajánlatkérés), sok bővítményt használ, vagy senkinek nincs rá ideje, érdemes a feladatot megnevezett felelőshöz rendelni.
Néhány jel, amely a külön karbantartás felé billenti a döntést (szakmai feltételezés):
- webshop vagy online foglalás fut az oldalon,
- tíznél több bővítmény van telepítve, köztük oldalépítő vagy fizetési modul,
- a megkeresések jelentős része az űrlapon érkezik,
- a cégnél senki nem tudná megmondani, hol van a legutóbbi mentés,
- az oldalt egy korábbi fejlesztő építette, aki ma már nem elérhető.
A külön karbantartó sem garancia arra, hogy soha nem lesz hiba. Annyit ad, hogy a hiba gyorsabban kiderül, és van, aki tudja, mi a teendő.
Mit érdemes most átnézni a jelenlegi felállásodban?
Érdemes egyszer végigmenni azon, hogy ma ki mit csinál az oldaladdal. Mit vállal a tárhelyszolgáltató, mi a te feladatod, és mi az, ami jelenleg senkihez nem tartozik. Ha a fenti önellenőrzésben több „nem tudom” válaszod lett, ez jó kiindulópont.
Ha szeretnéd, átnézzük a jelenlegi felállásodat. Megnézzük, milyen mentésed van, hogyan frissül az oldal, működik-e az űrlap, és kinél van a visszaállítás felelőssége, utána pedig leírjuk, hol látunk hiányt. A döntés ezután is a tiéd, csak már a teljes képpel hozod meg.
Források és további olvasnivalók
- WordPress.org Documentation, Configuring Automatic Background Updates
- WordPress.org Documentation, Plugins and Themes Auto-Updates
- WP-CLI Commands dokumentáció (WordPress Developer Resources)
- Google Search Central, Biztonsági problémák jelentés és útmutató feltört webhelyekhez
- OWASP Top 10
- NIST SP 800-34, Contingency Planning Guide for Federal Information Systems
- A tárhelycsomagban lévő mentés és frissítés jellemzően a szerverre és a fájlok tárolására vonatkozik, a weboldal működésének figyelésére általában nem.
- Egy bővítményfrissítés utáni hibát vagy egy némán leállt űrlapot a tárhely automatikája jó eséllyel nem vesz észre.
- A ki nem próbált mentésről csak a baj napján derül ki, hogy használható-e, ezért érdemes legalább félévente egy visszaállítási próbát tartani.
- Írásban kérdezd meg a szolgáltatót a mentés gyakoriságáról, megőrzési idejéről, helyéről és a visszaállítás menetéről.
- Mindig legyen megnevezett felelőse annak, hogy ki veszi észre a hibát, és ki állítja vissza az oldalt.
Gyakori kérdések
Ha a tárhelyszolgáltató naponta ment, miért kellene visszaállítási próba?
Mert a mentés elkészülte nem jelenti azt, hogy vissza is lehet állítani. Hiányozhat belőle az adatbázis, sérülhetnek a fájlok, vagy túl rövid lehet a megőrzési idő. Ezt csak egy kipróbált visszaállítás mutatja meg.
Bekapcsolhatom a WordPressben a bővítmények automatikus frissítését?
Igen, az 5.5-ös verzió óta bővítményenként bekapcsolható. Érdemes mellé figyelést is beállítani, mert az automatikus frissítés nem ellenőrzi, hogy utána működik-e az oldal és az űrlap.
Milyen gyakran érdemes visszaállítási próbát tartani?
Egy egyszerű oldalnál jó kiindulás a félévente egy próba, és minden nagyobb változtatás után egy. Webshopnál vagy sok bővítménynél érdemes ennél sűrűbben.
Honnan tudom, hogy az űrlapom működik?
Küldj rajta próbaüzenetet rendszeresen, és nézd meg, megérkezik-e a levél a beérkező mappába, nem a spambe. Ha a megkeresések száma hirtelen leesik, azt is érdemes űrlaphibaként ellenőrizni.
Kinek a feladata egy feltört oldal helyreállítása?
Ez a szerződéstől függ. Sok tárhelycsomagban a szolgáltató a szervert védi, a weboldal tisztítása és visszaállítása az oldal gazdájára vagy a karbantartóra marad. Kérdezd meg írásban a szolgáltatót.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.