Egyedi címkék a termékfeedben: árrés és készlet szerinti hirdetéskezelés

Scheo · 2026-10-03 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Mit jelent az egyedi címke a termékfeedben?

Az egyedi címke a feed öt szabadon tölthető mezője (custom_label_0 és custom_label_4 között). Ezekbe te írod be a saját üzleti besorolásodat, a hirdetési rendszer pedig termékcsoportokat tud rájuk építeni. A vásárló ebből semmit nem lát, ez kizárólag a kampánykezelés belső eszköze.

Hivatalosan igazolt: a Google Merchant Center súgója szerint öt egyedi címkemező áll rendelkezésre, egy érték legfeljebb 100 karakter lehet, és címkénként legfeljebb 1000 egyedi értéket érdemes használni a fiókban. A címkékre a Shopping kampányok termékcsoportjaiban és a Performance Max kampányok listázási csoportjaiban lehet szűrni. A Microsoft Merchant Center és a Meta katalógusa is ismeri ugyanezt az öt mezőt, így egy jól felépített rendszer több platformon is használható.

A gyári mezők (márka, kategória, azonosító) azt írják le, mi a termék. Az egyedi címke azt rögzíti, mennyit ér neked az eladása, és most érdemes-e rá pénzt költeni. Ezt a különbséget a hirdetési rendszer magától nem ismeri, csak akkor tudja figyelembe venni, ha te átadod neki.

Mikor téríti meg magát a címkézés?

A címkézés ott hozza vissza a ráfordított munkát, ahol a katalógus nagy, és a termékek jövedelmezősége között nagy a szórás. Húsz hasonló árrésű terméknél a kampány magától is elfogadhatóan osztja el a költést. Több ezer cikkszámnál viszont a hirdetési rendszer jó eséllyel a bevételt optimalizálja, a fedezetet nem.

Saját tapasztalat: egy átlagos webshop katalógusában gyakran a termékek kis része hozza a fedezet nagy részét. Közben a hirdetési költés jelentős része olyan cikkekre megy, amelyek alacsony árrésűek, fogyóban vannak, vagy éppen szezonon kívül esnek. Ha a kampány minden terméket egy csoportban kezel, az algoritmus a konverziót keresi, és nem tudja, hogy a 8%-os árrésű tömegcikk eladása neked alig hoz valamit.

Szakmai feltételezés: néhány száz termék alatt, egységes árréssel a címkerendszer karbantartási terhe gyakran nagyobb, mint a haszna. Ilyenkor elég lehet a kategória- vagy márkaalapú bontás, a címkézést pedig akkor érdemes elővenni, amikor a katalógus vagy az árrés-szórás megnő.

Milyen címkéket érdemes először felvenni?

Az első rendszerbe négy dimenzió való, az árréskategória, a készletszint, a szezon és a teljesítmény (bestseller) jelölés. Az ötödik mezőt érdemes tartalékban hagyni. Egy mezőbe egy dimenzió kerüljön, mert a kampányban így lehet őket egymástól függetlenül kombinálni.

Árréskategória (custom_label_0)

A pontos árrés helyett sávot írj be, például arres_magas, arres_kozepes, arres_alacsony. A sávhatárokat a saját fedezeti szerkezetedhez igazítsd. Három-négy sávnál többet ritkán lehet értelmesen külön kezelni. A pontos százalék a feedben ráadásul felesleges kockázat, ha a feedet harmadik fél eszköze is olvassa.

Készletszint (custom_label_1)

Az availability mező csak azt mondja meg, kapható-e a termék. A címke ennél finomabb, például keszlet_bo, keszlet_fogyo, keszlet_tulkeszlet. A túlkészlet külön jelölése azért hasznos, mert ezeket a termékeket sokszor éppen tolni szeretnéd, akár alacsonyabb megtérülési cél mellett is.

Szezon (custom_label_2)

Értékei lehetnek szezon_tavasz, szezon_karacsony, szezon_egesz_ev. A szezoncímke akkor ér a legtöbbet, ha a szezon kezdete előtt állítod át, és nem akkor, amikor a kereslet már lecsengett.

Teljesítmény (custom_label_3)

A bestseller jelölés lehet teljesitmeny_top, teljesitmeny_atlag, teljesitmeny_nincs_adat. Ezt a webshop eladásai mellett a hirdetési adatokból is számold, különben olyan termékre költesz többet, amely hirdetés nélkül is jól fogy.

Tartalék (custom_label_4)

Ezt a mezőt érdemes akciókra, kiárusításra vagy egy-egy teszt idejére szabadon hagyni. Ha mind az öt mező foglalt, egy új szempont bevezetéséhez a meglévő logikát kell átírni.

Honnan jöjjön az adat, és milyen gyakran frissüljön?

Az adat abból a rendszerből jöjjön, ahol eredetileg is keletkezik. Az árrés az ERP-ből vagy a beszerzési árakból, a készlet a raktárkezelőből vagy a webshop motorjából, a szezon a termékmenedzser döntéséből, a teljesítmény pedig a hirdetési és webshop riportokból. Kézzel vezetett táblázat csak átmeneti megoldás lehet.

A frissítési gyakoriság mindig ahhoz igazodjon, milyen gyorsan változik az adott dimenzió.

• Készletszint legalább naponta, nagy forgalmú boltnál a feed minden frissítésével együtt.
• Árréskategória minden beszerzési vagy eladási árváltozáskor, emellett hetente egy ellenőrző újraszámolással.
• Teljesítmény hetente vagy kéthetente, legalább 30 napos visszatekintéssel, hogy egy-egy kiugró nap ne dobálja a termékeket a csoportok között.
• Szezon naptár szerint, a szezonváltás előtt néhány héttel.

Hivatalosan igazolt: a Merchant Centerben az elsődleges feed mellé kiegészítő (supplemental) adatforrást adhatsz, amely a termékazonosító alapján csak bizonyos attribútumokat ír felül, például az egyedi címkéket. Ez lehet Google Táblázat vagy ütemezetten letöltött fájl, gyakoribb frissítéshez pedig a Merchant API-n keresztül is küldhetsz adatot. Így a címkék bevezetéséhez nem kell a webshop exportját átírni.

Egy egyszerű árrés-számítás SQL-ben így nézhet ki: CASE WHEN (ar_netto - beszerzesi_ar) / ar_netto >= 0.35 THEN 'arres_magas' WHEN (ar_netto - beszerzesi_ar) / ar_netto >= 0.18 THEN 'arres_kozepes' ELSE 'arres_alacsony' END AS custom_label_0. A sávhatárok itt csak szemléltetők. A kiegészítő feed ennél is egyszerűbb, egy id, egy custom_label_0 és egy custom_label_1 oszlopból áll, termékenként egy sorral.

Saját tapasztalat: a leggyakoribb hiba, hogy a címke egyszer elkészül, aztán hónapokig nem frissül. Egy elavult készletcímke rosszabb, mint ha nem is lenne, mert a kampány ilyenkor éppen a kifogyóban lévő terméket tolja.

Hogyan épül a címkékre kampánystruktúra?

A címkék alapján a katalógust olyan csoportokra bontod, amelyek eltérő megtérülési célt vagy költségkeretet kapnak. Ezt külön kampányokkal vagy egy kampányon belüli termékcsoportokkal lehet megvalósítani.

Performance Max esetén gyakori felállás, hogy a magas árrésű, jó készletű termékek külön kampányba kerülnek nagyobb költségkerettel. Az alacsony árrésűek egy másikba kerülnek szigorúbb ROAS-céllal, a túlkészletes vagy kifutó termékek pedig egy harmadikba engedékenyebb céllal. A listázási csoportoknál a megfelelő egyedi címkére szűrsz, és ügyelsz rá, hogy egy termék csak egy kampányban legyen aktív.

Standard Shopping kampányban a termékcsoportokat közvetlenül a címkék szerint lehet felosztani, és csoportonként külön licitet adhatsz. Itt a címke közvetlen licitkezelési eszköz.

Szakmai feltételezés: minél több kampányra bontod a katalógust, annál kevesebb konverziós adat jut egy-egy kampányra, és az automatikus ajánlattétel tanulása lassulhat. Ezért első körben két-három csoport általában jobb kiindulás, mint tíz. A bontást akkor finomítsd, ha a csoportok külön-külön is elég konverziót hoznak.

Hogyan használható a címke licitkorrekcióra?

Automatikus ajánlattételnél nincs klasszikus termékszintű licitszorzó, ezért a korrekció a csoportonként eltérő ROAS- vagy CPA-célon, a költségkereten és a kampányba sorolt termékkörön keresztül működik.

• Eltérő tROAS-cél kampányonként. A magas árrésű csoport alacsonyabb célt is elbír, mert ugyanaz a bevétel több fedezetet hoz.
• Átmeneti kizárás. A fogyó készletű, alacsony árrésű termékeket ki lehet venni a hirdetésből, amíg újra nem érkezik áru.
• Kézi CPC Standard Shoppingban. Itt a címkecsoportokra közvetlenül adhatsz eltérő licitet.

Hivatalosan igazolt: a Google Ads támogatja az értékalapú ajánlattételt, a Merchant Center pedig ismeri a cost_of_goods_sold attribútumot, amellyel bizonyos beállítások mellett bruttó profit szerinti riportolás is elérhetővé válhat. Ez a címkéket nem váltja ki, mert a kampánystruktúra továbbra is rájuk épül, a kettő viszont jól kiegészíti egymást.

Saját tapasztalat: a tROAS-célokat a csoportok között fokozatosan érdemes széthúzni, egyszerre legfeljebb 10-20%-os lépésekben. Nagyobb ugrásnál a kampány visszaeshet a tanulási szakaszba, és a változás hatását nehéz lesz elkülöníteni.

Hogyan néz ki egy címkekombináció a gyakorlatban?

Egy kitalált, szemléltető példán (nem valós ügyfél) jól látszik, hogyan döntenek együtt a címkék. Vegyünk egy háztartási webshopot néhány ezer termékkel.

• Egy kávéfőző arres_magas, keszlet_bo, szezon_egesz_ev és teljesitmeny_top címkékkel a fő kampányba kerül, ahol a cél a volumen.
• Egy vízforraló arres_alacsony és keszlet_fogyo címkével kikerül a hirdetésből, amíg nem jön új szállítmány.
• Egy ajándékcsomag szezon_karacsony és keszlet_tulkeszlet címkével a szezonban külön kampányt kap, utána engedékenyebb céllal kiárusító csoportba lép.
• Egy új termék teljesitmeny_nincs_adat címkével tesztcsoportba kerül, amíg nem gyűlik róla elég adat.

A döntési szabályt érdemes írásban rögzíteni egy táblázatban, amely megmondja, melyik címkekombináció melyik kampányba megy. Így a logika akkor is megmarad, ha a fiókot más kezdi kezelni.

Hogyan alakítsd ki az első címkerendszert lépésről lépésre?

1. Mérd fel a katalógust. Exportáld az elmúlt 90 nap termékszintű hirdetési adatait (költés, konverzió, konverziós érték), és tedd mellé a beszerzési árat és a készletet.
2. Döntsd el a dimenziókat. Rögzítsd egy belső dokumentumban, melyik mezőbe mi kerül. A custom_label_0 minden platformon ugyanazt jelentse.
3. Határozd meg a sávokat. Árrésnél, készletnél és teljesítménynél fix határokat adj meg, és ne érzésre sorold be a termékeket.
4. Építsd meg az adatforrást. Egy lekérdezés vagy szkript számolja ki a címkéket a forrásrendszerekből, és kiegészítő feedként töltse fel őket.
5. Ellenőrizd a Merchant Centerben. Nézd meg, hogy minden aktív termék kapott-e értéket, és nincs-e elgépelt vagy üres címke.
6. Építsd át a kampányt. Kezdd két-három csoporttal, és rögzítsd a kiinduló teljesítményt.
7. Várj, mielőtt ítélsz. Adj a rendszernek legalább 2-4 hetet, mielőtt célokat módosítasz, és csoportonként a fedezetet is nézd, a ROAS mellett.

Mit tartalmazzon a karbantartási ellenőrzőlista?

A karbantartás célja, hogy a címkék a valóságot tükrözzék, és a kampánystruktúra ne maradjon le a katalógus változásai mögött.

• Lefutott-e a frissítés? Nézd meg a kiegészítő feed utolsó feldolgozásának idejét.
• Van-e címke nélküli termék? Az új termékek gyakran üresen maradnak, és egy „minden más” csoportba kerülnek.
• Egységesek-e az értékek? Egy elírt arres_Magas külön értéknek számít.
• Kiegyensúlyozottak-e a csoportok? Ha a termékek 80%-a egy sávba esik, a sávhatárokat újra kell gondolni.
• Friss-e a beszerzési ár? Árváltozás után az árrés-sáv elavulhat.
• Időben váltott-e a szezoncímke?
• Nincs-e egy termék két aktív kampányban?
• Negyedévente újraszámoltad-e a sávhatárokat a valós fedezet alapján?

Milyen hibákat érdemes elkerülni?

A leggyakoribb hibák a túl sok érték, a kézi karbantartás és az, hogy a teljesítménycímke önmagát erősíti.

Saját tapasztalat: ha csak a top termékekre költesz többet, azok kapják a megjelenéseket, így még jobban teljesítenek, a többi termék pedig adat nélkül marad. Ezt egy teljesitmeny_nincs_adat csoporttal lehet tompítani, amely külön, mérsékelt költségkeretet kap a teszteléshez. A másik visszatérő gond a beszédes, de következetlen címkeérték, mert néhány hónap múlva senki nem tudja, mi a különbség a „top” és a „kiemelt” között.

Szakmai feltételezés: a címkézés önmagában nem javítja a hirdetés eredményét, és nem garantál jobb megtérülést. Annyit ad, hogy a költést tudatosan oda tudod terelni, ahol több fedezet keletkezik, a hatása pedig a kampánybeállításokon, az adatminőségen és a piacon is múlik.

Források és további olvasnivalók

• Google Merchant Center Súgó, Egyedi címke [custom_label_0-4] attribútum
• Google Merchant Center Súgó, Kiegészítő adatforrások
• Google Merchant Center Súgó, Eladott áruk költsége [cost_of_goods_sold]
• Google Ads Súgó, Listázási csoportok a Performance Max kampányokban
• Google Ads Súgó, Cél ROAS ajánlattétel
• Google for Developers, Merchant API dokumentáció
• Microsoft Advertising Súgó, Merchant Center termékattribútumok
• Meta for Business, Katalógus adatfeed-specifikáció