Egy ruha, cipő, matrac vagy kerékpár termékoldalán a vásárló egyetlen kérdésre keres választ, mielőtt kosárba tesz valamit. Jó lesz-e neki? Ha erre a termékoldal nem ad egyértelmű választ, a vásárló tippel. Ha rosszul tippel, a csomag visszajön, és vele együtt jön a szállítási költség, a raktári visszavételezés, a csalódott vásárló és jó eséllyel egy negatív értékelés. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, milyen méret- és paraméteradat kell egy termékoldalra, hogyan szerzed be a hiányzó adatot a beszállítótól, és hogyan méred, hogy a változtatásnak lett-e hatása.
A cikk saját nézőpontja egyszerű. A méret miatti visszaküldés mögött sokszor adathiány áll, és csak ritkábban a vásárló szeszélye. Ahol lehet, jelöljük, mi hivatalosan igazolt információ, mi saját tapasztalat, és mi szakmai feltételezés.
Miért küldik vissza a vásárlók a rossz méretű terméket?
A méret miatti visszaküldés jelentős része abból fakad, hogy a termékoldal nem adott elég adatot a döntéshez, így a vásárló a saját korábbi tapasztalatára hagyatkozott, ami egy másik márkára vagy szabásra vonatkozott.
Saját tapasztalat. Webshopok termékoldalait átnézve visszatérő minta, hogy a „kicsi volt” és „nagy volt” típusú visszaküldési indokok ott sűrűsödnek, ahol a leírásban csak egy betűjel szerepel (S, M, L), centiméter nélkül. A vásárló ilyenkor azt feltételezi, hogy az M ugyanaz, mint a kedvenc pólóján, pedig márkánként akár több centiméter is lehet az eltérés. Ugyanebből a bizonytalanságból nő ki az a szokás, hogy valaki két méretet rendel, és az egyiket eleve visszaküldésre szánja.
Hivatalosan igazolt. Magyarországon a távollévők között kötött szerződéseknél a fogyasztót főszabály szerint 14 napos elállási jog illeti meg (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet). A visszaküldés tehát a vásárló joga, a webshop feladata az, hogy minél kevesebb oka legyen élni vele.
Szakmai feltételezés. Az adathiányból eredő visszaküldés jól megírt méretadattal jó eséllyel csökkenthető, de hogy mennyivel, azt a termékkategória, az árszint és a vásárlói kör határozza meg. Ezt csak saját méréssel tudod meg, általános százalékra nem érdemes tervezni.
Milyen méretadatok kellenek egy termékoldalra?
Egy döntésre alkalmas méretadat-blokk három rétegből áll. Kell egy termékre szabott, centiméterben megadott mérettáblázat, egy összehasonlítási pont, amihez a vásárló a saját testét vagy egy meglévő tárgyát mérheti, és a gyártói eltérés jelzése, ha a termék a megszokottnál kisebbre vagy nagyobbra szabott.
Termékre szabott mérettáblázat
A leggyakoribb hiba, hogy a webshop egyetlen, általános mérettáblázatot tesz ki minden termékhez. Ez kevés, mert két gyártó M-es pólója között is lehet érdemi eltérés. A táblázat akkor használható, ha az adott termékre vagy legalább az adott gyártó adott szabására vonatkozik.
Érdemes két dolgot szétválasztani. A testméret azt mondja meg, kinek való az adott méret (mellbőség, derékbőség, csípőbőség, belső lábhossz). A termékméret azt, mekkora maga a darab kiterítve (hónaljtól hónaljig mért szélesség, teljes hossz, ujjhossz). A kettő együtt adja a legtöbb fogódzót. Tüntesd fel a mérési tűrést is, például ±1 cm, mert a kézzel mért adat sosem milliméterpontos.
Összehasonlítási pont
A legtöbb vásárló nem tudja fejből a mellbőségét, és mérőszalag sincs mindig kéznél. Ezért segít, ha a termékoldal egy egyszerű, otthon elvégezhető összehasonlítást kínál. Ruhánál ez lehet az, hogy „Terítsd ki a kedvenc pólódat, és mérd meg hónaljtól hónaljig. Ha 52 cm körüli, az M méret lesz hozzá a legközelebb.” Cipőnél a belső talphossz milliméterben, és egy rövid útmutató a talp körberajzolásához. Bútornál az ajtó- és liftszélesség, amin a terméknek át kell férnie. Hasznos összehasonlítási pont a modell testmagassága és a rajta lévő méret is.
Gyártói eltérés jelzése
Ha egy termék a megszokottnál kisebbre vagy bővebbre szabott, írd ki egy mondatban, a méretválasztó mellé. Például „Ez a modell szűkebb szabású. Ha két méret között vagy, a nagyobbat javasoljuk.” Ezt csak akkor írd ki, ha mérésből vagy visszaküldési adatból tudod, különben a vásárló egy újabb tippet kap tőled.
Anyag, rugalmasság, szabásforma
A centiméter mellé kell a kontextus is. Egy 5% elasztánt tartalmazó farmer másképp ül, mint egy 100% pamut. Jelöld a szabásformát (slim, regular, oversize), az anyagösszetételt, és ha ismert, a mosás utáni zsugorodást is.
Ha nem ruhát árulsz
Ugyanez a logika más kategóriákban is működik. Kerékpárnál a vázméret mellé kell egy testmagasság szerinti ajánló táblázat. Matracnál a pontos méret és a magasság, mert a lepedő és az ágykeret ehhez igazodik. Telefontoknál és autóalkatrésznél a kompatibilis modellszámok listája tölti be a mérettáblázat szerepét.
Hogyan néz ki egy rosszul megfogalmazott méretjelölés?
A rossz méretjelölés általában rövid, általános és nem mondja meg, mihez képest érvényes. Íme egy tipikus példa egy női blúz termékoldaláról.
„Méret: M. Normál méretezés, univerzális szabás, a legtöbb alkatra jó.”
Ezzel több gond is van.
- Nincs benne egyetlen centiméter sem, így a vásárlónak nincs mihez mérnie magát.
- A „normál méretezés” nem mondja meg, minek a normálja. Melyik gyártóé, melyik méretrendszeré?
- Az „univerzális, a legtöbb alkatra jó” állítás nem ellenőrizhető, és pont azt a bizonytalanságot erősíti, amit el kellene oszlatnia.
- Nem derül ki, hogy a méret testméretre vagy a ruhadarab saját méretére vonatkozik.
Ugyanez javítva így nézhet ki.
„M méret (EU 38). Mellbőség 88-92 cm, derékbőség 70-74 cm. A blúz kiterítve hónaljtól hónaljig 49 cm, teljes hossza 64 cm (±1 cm). 97% pamut, 3% elasztán, enyhén rugalmas. A modell 172 cm magas, és M méretet visel. A szabás bővebb a gyártó többi modelljénél, ha két méret között vagy, a kisebbet érdemes választani.”
Egy másik gyakori hiba a méretrendszer elhagyása. A „Méret: 42” cipőnél és ruhánál is mást jelenthet, és nem derül ki, hogy EU, UK vagy US számozásról van szó. A méretrendszert mindig írd ki a szám mellé.
Hogyan gyűjtheted be a hiányzó méretadatot a beszállítótól?
A hiányzó méretadat legtöbbször létezik a gyártónál, mert a gyártáshoz műszaki adatlap kell, csak a kereskedőhöz nem jut el. Egységes adatkérő sablonnal, prioritás szerint haladva, és ahol nem jön adat, saját méréssel pótolható.
- Készíts leltárt. Exportáld a termékadatokat, és szűrd ki, melyik terméknél üres a méret-, a szabás- vagy az anyagmező.
- Állíts fel sorrendet. Kezdd azokkal a termékekkel, amelyeknél a legtöbb az eladás és a legtöbb a méret miatti visszaküldés. Egy 30 terméket érintő első kör többet ad, mint egy félbehagyott teljes katalógus.
- Küldj egységes adatkérő sablont. Egy táblázatot kérj vissza, előre megadott oszlopokkal (cikkszám, méretjelölés, méretrendszer, testméret-tartományok, termékméretek cm-ben, anyagösszetétel, szabásforma, mérési tűrés). Ha a beszállító szabadon válaszol, minden gyártótól más formátumot kapsz.
- Kérd a műszaki adatlapot. Ruházatnál ennek gyakran „tech pack” vagy „size spec” a neve. Érdemes ezen a néven rákérdezni, mert a beszállító ügyintézője nem mindig tudja, hogy a „mérettáblázat” erre vonatkozik.
- Ha nem jön adat, mérj magad. Rögzített protokollal mérj, mindig ugyanazokon a pontokon, mérethenként legalább két-három darabon, és az átlagot írd fel. A mérési pontokat egy egyszerű rajzon is mutasd meg a termékoldalon.
- Építsd be a vásárlói visszajelzést. Ha egy termékre sorra jön a „kicsi volt” indok, az jelzés, hogy a gyártói eltérést ki kell írni.
- Tárold mezőben, ne képen. A beszállító sokszor képként küldi a táblázatot. Ezt írd át szöveges adatmezőbe, mert a kép nem kereshető, mobilon nehezen olvasható, és a gépi feldolgozásnak is nehezebb.
Saját tapasztalat. A beszállítók egy része azért nem küld méretadatot, mert senki nem kérte tőlük pontos formában. Az egységes sablon a kérést is egyszerűbbé teszi, a választ pedig összevethetővé.
Hogyan jelöld a méretet a strukturált adatban?
A méret a Schema.org size tulajdonságával és a SizeSpecification típussal jelölhető, amelyet a Google a kereskedői terméklisták strukturált adatainál támogat. A strukturált adat kiegészíti a látható táblázatot, de nem helyettesíti.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central termékekre vonatkozó dokumentációja a kereskedői listáknál ismeri a size tulajdonságot, a Schema.org pedig a sizeSystem és sizeGroup mezőkhöz előre definiált értékeket ad. A Google Merchant Center termékfeedjében ugyanezt a size, size_type és size_system attribútum hordozza. A Google általános irányelvei szerint a strukturált adat az oldalon látható tartalmat írja le.
Egy egyszerű példa JSON-LD formában.
{
"@context": "https://schema.org",
"@type": "Product",
"name": "Női pamut blúz, regular szabás",
"sku": "BL-2041-M",
"size": {
"@type": "SizeSpecification",
"name": "M",
"sizeSystem": "https://schema.org/WearableSizeSystemEurope",
"sizeGroup": "https://schema.org/WearableSizeGroupRegular"
}
}
Szakmai feltételezés. A szöveges HTML-táblázatban közölt méretadatot a keresők és az AI-alapú válaszmotorok jó eséllyel könnyebben értelmezik és idézik, mint egy képként feltöltött táblázatot. Ezt hivatalos forrás nem rögzíti, de a képből kinyert szöveg megbízhatósága általában alacsonyabb.
Hogyan mérheted a hatást a visszaküldési arányon és a termékoldali kérdéseken?
A hatást úgy méred megbízhatóan, hogy a visszaküldési okokat kódolod, egy termékcsoportban vezeted be a változtatást, egy hasonlót kontrollnak hagysz, és a méret miatti visszaküldést meg a méretkérdések számát a változtatás előtti időszakhoz hasonlítod.
- Kódold a visszaküldési okokat. A szabad szöveges indok nehezen összesíthető. Legyen egy kötelező választólista, például „túl kicsi”, „túl nagy”, „nem úgy áll”, „más, mint a képen”, „egyéb”.
- Rögzíts kiinduló állapotot. Legalább 8-12 hét adatát nézd meg a változtatás előtt, hogy legyen mihez viszonyítani.
- Vezesd be egy csoportban. Egy termékcsoportnál cseréld le a méretadat-blokkot, egy hasonló forgalmú csoportot pedig hagyj változatlanul. Így a szezonális hatás jobban kiszűrhető.
- Számolj arányt. A fő mutató a méret miatti visszaküldések száma osztva az eladott darabszámmal, termékcsoportonként. Az összesített visszaküldési arány túl sok más okot is tartalmaz.
- Címkézd a méretkérdéseket. A chaten, e-mailben és a termékoldali kérdés-válasz részben érkező méretkérdéseket lásd el „méret” címkével, és számold őket termékoldal-megtekintésre vetítve.
- Mérd a táblázat használatát. GA4-ben egyéni eseménnyel követheted, ki nyitja meg a mérettáblázatot, például
gtag('event', 'size_chart_open', { item_id: 'BL-2041' });Így összevetheted, másképp vásárolnak és küldenek-e vissza azok, akik megnézték. - Figyelj a torzító tényezőkre. Egy akció, egy új beszállító vagy a szezonváltás önmagában is mozgathatja a számokat. Ezeket jegyezd fel a mérési időszak mellé.
Szakmai feltételezés. Ha a méretkérdések száma csökken, de a méret miatti visszaküldés nem, akkor a táblázat valószínűleg érthető, de az adat pontatlan. Ilyenkor a mérést érdemes ellenőrizni, a megfogalmazás kevésbé lesz a gond. Fordítva, ha a kérdések nem csökkennek, a blokk valószínűleg nehezen található vagy nehezen érthető.
Mi kerüljön egy méretadat-blokkba? Ellenőrzőlista
Az alábbi lista egy termékoldali méretadat-blokk felépítéséhez ad szempontokat. Nem minden pont igaz minden kategóriára, a lényeg, hogy tudatosan hagyj ki valamit, ne véletlenül.
- A méretjelölés mellett ott van a méretrendszer (EU, UK, US vagy gyártói).
- A táblázat az adott termékre vagy legalább az adott gyártó adott szabására vonatkozik.
- A testméretek centiméterben, tartományként szerepelnek.
- A termék saját méretei (kiterítve mért szélesség, hossz) is fel vannak tüntetve.
- Ki van írva a mérési tűrés (például ±1 cm).
- Egy rajz vagy rövid szöveg megmutatja, hol kell mérni.
- Van legalább egy otthon elvégezhető összehasonlítási pont.
- Ha a termék kisebbre vagy bővebbre szabott, ez egy mondatban ott áll a méretválasztó mellett.
- Szerepel az anyagösszetétel, a rugalmasság és a szabásforma.
- A modell testmagassága és viselt mérete fel van tüntetve, ha van modellfotó.
- A táblázat szöveges HTML, mobilon görgetés nélkül vagy vízszintes görgetéssel is olvasható.
- A strukturált adat egyezik a látható méretadattal.
- A táblázat megnyitása mérve van, a méretkérdések címkézve vannak.
- Van felelős, aki új termék felvitelekor kitölti a méretmezőket.
Mit nem old meg a mérettáblázat?
A pontos méretadat a méret miatti tévedéseket csökkentheti, de a visszaküldés minden okát nem szünteti meg. Az ízlés, a szín képernyőn látott és valós árnyalata, az anyag tapintása vagy a minőségi elvárás más eszközöket igényel, például jobb fotókat, részletesebb anyagleírást és őszinte vásárlói értékeléseket.
A virtuális méretkalkulátorok és ajánlómodulok hasznos kiegészítők lehetnek, de csak annyira pontosak, amennyire pontos a mögöttük lévő termékadat. Ha az alapadat hiányzik, az ajánló is tippel. Ezért érdemes az alapokkal kezdeni, a termékre szabott, mérhető, szöveges méretadattal, és csak utána gondolkodni komolyabb eszközben.
Az sem garantált, hogy a jobb méretadat azonnal látszik a számokban. Kisebb forgalmú webshopnál hónapok kellhetnek, mire a különbség megbízhatóan elválik a véletlen ingadozástól. Ez nem kudarc, csak a minta mérete.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Termék strukturált adatok (kereskedői terméklisták) dokumentáció
- Google Search Central, Strukturált adatok általános irányelvei
- Google Merchant Center súgó, a size, size_type és size_system attribútumok leírása
- Schema.org, Product, SizeSpecification és WearableSizeSystemEnumeration típusok
- MSZ EN 13402 szabványsorozat, Ruházati termékek méretjelölése
- ISO 8559 szabványsorozat, Ruházati méretjelölés és testméretek
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
- Google Analytics 4 súgó, Egyéni események beállítása
- A méret miatti visszaküldés jó része adathiány, a vásárló azért tippel, mert a termékoldal nem adott elég fogódzót.
- Egy jó méretadat-blokk három rétegből áll: termékre szabott centiméteres táblázat, összehasonlítási pont és a gyártói eltérés jelzése.
- A hiányzó adat a beszállító gyártási adatlapjából vagy saját, rögzített protokollú méréssel pótolható, de a táblázat ne képként kerüljön fel.
- A hatást kódolt visszaküldési okokkal, kontrollcsoporttal és a méretkérdések számával érdemes mérni, nem egyetlen összesített visszaküldési aránnyal.
- A strukturált adat (Schema.org SizeSpecification) segíti a gépi értelmezést, de a látható, szöveges mérettáblázatot nem helyettesíti.
Gyakori kérdések
Elég egy általános mérettáblázat az egész webshopra?
Ritkán elég, mert két gyártó azonos betűjelű mérete között is lehet érdemi eltérés. A táblázat akkor segít igazán, ha az adott termékre vagy legalább az adott gyártó adott szabására vonatkozik.
Testméretet vagy a termék saját méretét adjam meg?
A legjobb, ha mindkettőt. A testméret megmutatja, kinek való az adott méret, a termék kiterítve mért mérete pedig lehetővé teszi, hogy a vásárló egy meglévő ruhadarabjához hasonlítsa.
Mit tegyek, ha a beszállító nem küld méretadatot?
Kérd a gyártási műszaki adatlapot (tech pack, size spec), és küldj egységes adatkérő sablont. Ha így sem jön adat, mérj magad rögzített protokollal, méretenként több darabon, és az átlagot tüntesd fel tűréssel.
Feltölthetem képként a mérettáblázatot?
Lehet mellette kép, de az adat szöveges HTML-táblázatban is szerepeljen. A kép mobilon nehezen olvasható, nem kereshető, és a gépi feldolgozás is kevésbé megbízható belőle.
Hogyan tudom meg, hogy a mérettáblázat csökkentette-e a visszaküldést?
Kódold a visszaküldési okokat, vezesd be a változtatást egy termékcsoportban, hagyj egy hasonló csoportot kontrollnak, és a méret miatti visszaküldések eladott darabszámra vetített arányát hasonlítsd a korábbi időszakhoz. A méretkérdések számát is érdemes mellette figyelni.
Garantálja a strukturált adat, hogy a méret megjelenik a Google-ben?
Nem garantálja. A Google támogatja a size tulajdonságot a kereskedői terméklistáknál, de a megjelenésről a kereső dönt, és a strukturált adatnak egyeznie kell az oldalon látható tartalommal.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.