Weboldalkészítő referenciáinak ellenőrzése, mit nézz meg a kész oldalakon?

Scheo · 2026-11-12 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Amikor weboldalkészítőt választasz, a referencialista általában az első dolog, amit megnézel. Ezek a képek és oldalak jellemzően szépek, hiszen a készítő a legjobb munkáit teszi ki. A döntéshez viszont az a fontosabb, hogyan áll ma a referenciaoldal, egy-két évvel az átadás után. Ehhez nem kell programozónak lenned. Egy telefon, egy laptop és néhány ingyenes eszköz elég ahhoz, hogy a szerződés előtt komolyabb képet kapj.

A cikkben három jelölést használunk. A Hivatalosan igazolt állítás a Google, a W3C vagy más eszközgazda saját dokumentációjából származik. A Saját tapasztalat a weboldalak átvételénél és auditjánál látott, ismétlődő helyzeteket jelenti. A Szakmai feltételezés logikus következtetés, amit érdemes a saját esetedben ellenőrizni.

Miért kevés, ha a referenciaoldal szép?

A dizájn azt mutatja meg, mit tudott a készítő az átadás napján. Az, hogy az oldal később is gyors, működik, frissül és megtalálható, a munka alaposságáról és a karbantartásról árul el többet. A szép felület ezért jó első szűrő, de önmagában kevés a döntéshez.

Saját tapasztalat. A portfóliókban gyakran képernyőkép szerepel, az élő oldal pedig azóta átalakult, lelassult, vagy más készítő vette át. Előfordul az is, hogy a referenciaként mutatott domain már egy másik vállalkozásé. Ezért mindig az élő oldalt nézd, és ne érd be a bemutatóképpel.

Hogyan válaszd ki, melyik referenciákat nézd át?

Három-öt élő referenciaoldal átnézése általában elég ahhoz, hogy kirajzolódjon egy minta. Kérd el a készítőtől a pontos webcímeket, és válogass úgy, hogy legyen köztük régebbi munka is.

• Legalább egy oldal legyen két évnél régebbi, mert azon látszik, mi történik az átadás után.
• Legyen köztük a te tevékenységedhez hasonló, például szolgáltató cég, webshop vagy helyi vállalkozás oldala.
• Ha teheted, a kiemelt, "zászlóshajó" munkák mellé a lista végéről is válassz egyet.
• Kérdezd meg, melyik oldalt gondozza ma is a készítő, és melyiket adta át az ügyfélnek.

Ez utóbbi azért számít, mert egy karbantartott és egy évek óta magára hagyott oldal állapotáért a készítőt nem ugyanúgy terheli a felelősség.

Mit nézz meg a referenciaoldalon mobilon?

Mobilon azt nézd, hogy nagyítás nélkül olvasható-e a szöveg, működik-e a menü, és egy koppintással el tudod-e érni a legfontosabb lépést, például a hívást vagy az ajánlatkérést. Ezt a saját telefonodon is percek alatt kipróbálhatod.

Hivatalosan igazolt. A Google Search Central dokumentációja szerint a Google a mobil-első indexelés óta jellemzően az oldal mobilos változatát használja az indexeléshez és a rangsoroláshoz. A gyenge mobilnézet tehát a látogatóknak és a keresőnek is rossz jel.

1. Nyisd meg az oldalt a telefonodon, és görgess végig a főoldalon.
2. Nézd meg, el kell-e oldalra húznod a tartalmat. Ha igen, valami kilóg a képernyőből.
3. Nyisd ki a menüt, és kattints végig legalább három aloldalt.
4. Koppints a telefonszámra. Jó esetben a telefon felajánlja a hívást.
5. Figyeld, hogy a felugró ablakok (sütisáv, hírlevél-feliratkozás) bezárhatók-e, és nem takarják-e el a tartalmat.
6. Próbáld ki fekvő helyzetben is, és ha van tableted, azon is.

Laptopon a Chrome fejlesztői eszközeivel (F12, majd az eszköz-ikon) különböző telefonméreteket is ki tudsz próbálni. A valódi telefonos próba ettől függetlenül többet mond, mert ott a saját ujjaddal érzed, mennyire kicsik a gombok.

Milyen gyorsan töltődik be, és hogyan méred ingyen?

A betöltési sebességet a Google ingyenes PageSpeed Insights eszközével mérheted. Másold be a referenciaoldal címét, és a mobil fület nézd először, mert a látogatók többsége jellemzően telefonról érkezik, és a mobil eredmény szokott gyengébb lenni.

Hivatalosan igazolt. A web.dev dokumentációja szerint a Core Web Vitals mutatók jó értékei a következők. A legnagyobb tartalmi elem megjelenése (LCP) legfeljebb 2,5 másodperc, a kattintásra adott válasz (INP) legfeljebb 200 ezredmásodperc, a tartalom elcsúszása (CLS) legfeljebb 0,1. A PageSpeed Insights felső része valódi látogatók adataiból dolgozik, ha az oldalnak van elég forgalma. Az alsó rész egy szimulált mérés.

Saját tapasztalat. A 0-tól 100-ig terjedő pontszám futásonként ingadozhat, ezért mérj kétszer-háromszor, és a tendenciát figyeld. Kis forgalmú oldalaknál a valódi látogatói adat gyakran hiányzik, ilyenkor csak a szimulált mérés látszik.

Szakmai feltételezés. A lassúság nem mindig a készítő hibája. Az ügyfél utólag feltölthetett nagy méretű képeket, beépíthetett új bővítményeket, vagy gyengébb tárhelyre költözhetett. Ha egy referenciaoldal lassú, kérdezd meg a készítőt, szerinte mi az oka. A válasz módja sokat elárul.

Hogyan ellenőrizd, hogy működnek-e az űrlapok?

Az űrlap működését úgy ellenőrizd, hogy nem küldesz be valódi vállalkozásnak kitalált ajánlatkérést. A felületen megnézheted, hogy jól jelez-e hibát, van-e adatkezelési tájékoztató, a tényleges beérkezésről pedig a referencia ügyfelét érdemes megkérdezni.

• Kattints a küldés gombra üres mezőkkel. Egy jól beállított űrlap érthetően jelzi, mi hiányzik.
• Nézd meg, van-e mellette elérhető adatkezelési tájékoztató, és működik-e a link.
• Mobilon ellenőrizd, hogy a billentyűzet nem takarja-e el a mezőket, és a telefonszám mezőnél számbillentyűzet jön-e fel.
• Figyeld, van-e valamilyen spam elleni védelem, és az nem teszi-e túl nehézzé a kitöltést.

Saját tapasztalat. Az egyik leggyakoribb rejtett hiba, hogy az űrlap értesítő levelei a levélszemétbe kerülnek, vagy egy régi, már nem figyelt címre mennek. A látogató ilyenkor sikeres küldést lát, a vállalkozás pedig sosem kapja meg a megkeresést. Ezt kívülről nem látod, ezért szerepel a mintakérdések között.

Fut-e még az oldal, és ugyanaz-e, amit a készítő mutat?

Először azt nézd meg, hogy a cím betöltődik-e, a böngésző nem ad-e biztonsági figyelmeztetést, és az élő oldal egyezik-e a portfólióban látottal. Ha eltér, kérdezd meg, mi történt.

1. Nyisd meg a címet. Ha a böngésző "nem biztonságos" jelzést ad, a tanúsítvánnyal vagy a beállítással gond van.
2. Görgess a lábléchez. Sok készítő ott jelöli a munkáját, de ennek hiánya önmagában nem gyanús.
3. Az Internet Archive Wayback Machine szolgáltatásában beírhatod a címet, és megnézheted, hogyan nézett ki az oldal korábban.
4. Ha az élő oldal egészen más, mint a portfólióban, kérdezd meg, ki alakította át és miért.

Szakmai feltételezés. Ha egy készítő referenciái közül több is eltűnt, vagy rövid időn belül más készítőhöz került, az lehet véletlen, de érdemes rákérdezni. Egy-egy ügyfél távozása természetes, a gyakori minta viszont jelzés értékű.

Honnan látod, hogy frissítik-e az oldalt?

A frissítésre a tartalomból és a forráskódból is következtethetsz. A legutóbbi blogbejegyzés dátuma, az elavult hírek és események, valamint a használt rendszer verziója egyaránt jelzés.

• Nézd meg a blog vagy a hírek legfrissebb bejegyzésének dátumát.
• Keress elavult tartalmat, például régi eseményt, lejárt akciót vagy megszűnt szolgáltatást.
• Kattints végig néhány belső linken, és figyeld, van-e köztük nem létező oldal.
• A lábléc évszáma gyenge jel, mert sok sablon automatikusan frissíti.

Laptopon a forráskódot a Ctrl+U (Macen Cmd+Option+U) billentyűkkel nyithatod meg. Ott a Ctrl+F keresővel keress rá arra, hogy generator. WordPress-oldalnál gyakran ilyen sort találsz.

<meta name="generator" content="WordPress 6.4.2" />

Hivatalosan igazolt. A WordPress.org szerint csak a legfrissebb főverzió számít hivatalosan támogatottnak, a régebbi verziók biztonsági javítása nem garantált.

Saját tapasztalat. A biztonsági bővítmények gyakran elrejtik ezt a sort, így a hiánya nem rossz jel. Ha viszont évekkel ezelőtti verziót látsz, jó eséllyel senki nem frissíti rendszeresen az oldalt. Ez a karbantartási megállapodásra vonatkozó kérdésedhez ad alapot.

Megjelenik-e a referenciaoldal a Google-ben?

A legegyszerűbb próba, ha a Google keresőbe beírod a site: előtagot és a domaint, például site:pelda.hu. Ha az eredmény üres vagy csak egy-két oldalt mutat egy nagyobb webhelynél, az indexeléssel lehet gond.

Hivatalosan igazolt. A Google Search Central szerint a site: keresés nem mutatja meg az összes indexelt oldalt, ezért tájékozódásra jó, pontos mérésre nem. Pontos képet csak a Search Console ad, amihez az oldal tulajdonosának hozzáférése van.

1. Keress rá a cég nevére. Az oldalnak jó esetben az első találatok között kell lennie.
2. Keress rá a tevékenységre és a településre, például "könyvelő Székesfehérváron". Itt a helyezés sok mindenen múlik, ezért ezt csak tájékozódásnak vedd.
3. Nézd meg, hogy a találatoknál értelmes cím és leírás jelenik-e meg, vagy mindenhol ugyanaz a szöveg.
4. A Google Rich Results Test eszközével megnézheted, van-e az oldalon strukturált adat, például cégadatok vagy GYIK-jelölés.

Szakmai feltételezés. A helyezésért a készítő nem felel teljesen, hiszen a tartalom, a verseny és a későbbi munka is számít. Az alapokért viszont igen. Ha egy oldal a saját cégnevére sem jön fel, az jó eséllyel technikai hibára utal.

Milyen ingyenes eszközökkel csináld végig az ellenőrzést?

Az alábbi lista oldalanként nagyjából húsz percet vesz igénybe. Érdemes egy táblázatba felírni, hogy a referenciákat egymás mellé tehesd.

1. Saját telefon. Mobilnézet, menü, kattintható telefonszám, felugró ablakok.
2. PageSpeed Insights. Mobil és asztali mérés, Core Web Vitals értékek.
3. Chrome fejlesztői eszközök. Különböző képernyőméretek, a Lighthouse jelentés akadálymentességi része.
4. Google keresés. site: próba, cégnév és tevékenység szerinti keresés.
5. Rich Results Test. Strukturált adatok megléte és hibái.
6. Wayback Machine. Korábbi állapot, változások az átadás óta.
7. Böngésző forráskód-nézete. Rendszer és verzió, ha látható.
8. W3C Markup Validation Service. Ha kíváncsi vagy, mennyire rendezett a kód. Néhány figyelmeztetés szinte minden oldalon akad, a sok súlyos hiba számít.

Milyen kérdéseket tegyél fel a referencia ügyfelének?

A referencia ügyfelét ne a weboldalán talált elérhetőségen keresd meg kéretlenül. Kérd meg a készítőt, hogy kössön össze egy-két ügyfelével, aki ebbe beleegyezett. Ha egy készítő ezt egyetlen ügyfélnél sem tudja megoldani, az maga is információ.

• Mennyire tartották a megbeszélt menetrendet, és mi történt, amikor csúszott valami?
• Az átadás után megkaptatok minden hozzáférést (tárhely, domain, adminfelület)?
• Ki frissíti ma az oldalt, és mikor volt utoljára frissítés?
• Megérkeznek rendben az űrlapon küldött ajánlatkérések? Volt, hogy a levélszemétben landoltak?
• Ha hibát jeleztetek, mennyi idő alatt reagáltak, és hogyan oldották meg?
• Kaptatok betanítást, hogy magatok is tudjatok szöveget vagy képet cserélni?
• Beállították a Search Console-t és a mérést, és a ti nevetekre szól a hozzáférés?
• Mit csinálnátok másképp, ha most kezdenétek a projektet?

Saját tapasztalat. Az utolsó kérdésre adott válasz gyakran többet mond az összes többinél, mert ott az ügyfél a saját szavaival beszél a nehézségekről.

Hogyan értékeld, amit a referenciákon találtál?

A mintát figyeld, az egyes hibák kevésbé számítanak. Ha öt oldalból egy lassú, annak lehet ügyféloldali oka. Ha mindegyik lassú, vagy mindegyiken ugyanaz a mobilhiba jelentkezik, az jó eséllyel a készítő módszeréből fakad.

Az alábbi jelek közül több együtt már komoly kérdéseket indokol.

• A referenciák többsége mobilon nehezen használható.
• A régebbi oldalak elavult rendszerverzión futnak, és senki nem gondozza őket.
• Több oldal a saját cégnevére sem jelenik meg a Google-ben.
• A készítő nem tud összekötni egyetlen referencia ügyféllel sem.
• Az élő oldalak jelentősen eltérnek a portfólióban mutatott képektől, és erre nincs magyarázat.

Szakmai feltételezés. Egy őszinte készítő a gyengébb referenciájáról is el tudja mondani, mi történt vele. Ha a kérdéseidre kitérő választ kapsz, azt is írd fel a táblázatba.

Mikor érdemes segítséget kérni a készítők összevetéséhez?

Ha két-három készítő között kell döntened, és a referenciáik eredménye nem egyértelmű, egy külső, független átnézés sokat segíthet. A mérések értelmezése, különösen a sebességnél és a Google-megjelenésnél, gyakran szakmai tapasztalatot kíván, mert ugyanaz a szám más-más okból lehet gyenge.

A Scheo csapata ugyanezzel a módszerrel tudja egymás mellé tenni a kiválasztott készítők referenciáit és ajánlatait, hogy a dizájnon túl a hosszú távú szempontok is látsszanak. Ha szeretnéd, küldd el a jelöltek nevét és a referenciaoldalaik címét, és megbeszéljük, mire figyelj a döntésnél. A végső döntés a tiéd marad, mi a szempontokhoz adunk támpontot.

Források és további olvasnivalók

• Google Search Central, Mobile-first indexing dokumentáció
• Google Search Central, a site: keresési operátor leírása
• web.dev, Core Web Vitals és a mutatók küszöbértékei
• PageSpeed Insights súgó (Google for Developers)
• Chrome for Developers, Lighthouse és Chrome DevTools dokumentáció
• Google Rich Results Test és Schema.org
• W3C Markup Validation Service és Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.2
• WordPress.org, Supported Versions
• Internet Archive, Wayback Machine