Ugyanazt a szolgáltatást gyakran két egészen különböző ember keresi. Egy napelemes rendszereket telepítő cégnél a családi ház tulajdonosa azt kérdezi, mennyi idő alatt térülhet meg a beruházás, és kell-e engedély a tetőre szerelt panelekhez. Egy gyártóüzem energetikusa a hálózati csatlakozás műszaki feltételeiről, a terhelési görbéről és a karbantartási szerződésről kérdez. Ha a két csoportot egy oldalra zsúfolod, egyiküknek sem lesz igazán jó. Ha viszont mindent kettébontasz, két gyenge, egymással versengő oldalt kapsz. Ez a cikk abban segít, hogy a bontást a kérdések tényleges különbségére építsd, és a két ág ne vegye el egymás elől a helyet.
Mikor érdemes célcsoportonként külön témacsoportot építeni?
Akkor érdemes külön témacsoportot építeni, ha a két célcsoport kérdései annyira eltérnek, hogy a válaszokhoz más oldalak, más példák és más döntési lépések kellenek. Ha a kérdések nagy része közös, és csak néhány részletben tér el, egy témacsoporton belül, jól tagolt szakaszokkal is kezelhető a különbség.
A gyakorlatban három jel utal arra, hogy két külön ág kell.
- A két csoport más szavakkal keres. Lakossági oldalon „napelem családi házra”, céges oldalon „ipari napelemes rendszer” vagy „üzemi tetőre napelem” a jellemző kifejezés.
- Más a döntés menete. A lakossági vevő jellemzően maga dönt, a cégnél több szereplő van, és beszerzési folyamaton megy át a döntés.
- Más a jogi, pénzügyi vagy műszaki háttér, amit a válasznak tartalmaznia kell.
Saját tapasztalat. Ha a három jelből legalább kettő teljesül, a közös oldal szinte mindig felemás lesz. A lakossági olvasó elveszik a műszaki részletekben, a céges olvasó pedig túl általánosnak érzi a szöveget, és mindketten hamarabb lépnek tovább.
Honnan tudod, hogy a két csoport tényleg mást kérdez?
Gyűjtsd össze a valódi kérdéseket csoportonként, tedd őket egymás mellé, és nézd meg, mekkora a közös rész. Ha a kérdéseknek kevesebb mint a fele közös, a különbség valódi, és megéri két ágat építeni. Ez az arány nálunk bevált ökölszabály (saját tapasztalat), hivatalos küszöb nincs rá.
- Írd ki az ajánlatkérések, telefonhívások és e-mailek kérdéseit, és mindegyik mellé jelöld, melyik csoporttól jött.
- Nyisd meg a Search Console Teljesítmény jelentését, és válogasd szét a lekérdezéseket csoportjelző szavak alapján (például „cég”, „kft”, „ipari”, „üzem”, illetve „családi ház”, „otthon”, „lakás”).
- Kérdezd meg az értékesítőt vagy az ügyfélszolgálatost, melyik az a három kérdés, ami csak az egyik csoporttól érkezik.
- Tedd egymás mellé a két listát, és jelöld meg a közös kérdéseket.
- Ami a jelölés után csoportonként megmarad, az lesz a célcsoport-specifikus tartalom alapja. A közös kérdések a közös rétegbe kerülnek.
Kezdő és szakmabeli vásárló esetén ugyanez a módszer működik. A kezdő a „mi ez, kell-e nekem, mire figyeljek” típusú kérdéseket teszi fel, a szakmabeli a specifikációt, a kompatibilitást és a beszerzési feltételeket nézi. Itt gyakran ugyanaz a szó szerepel mindkét csoport keresésében, ezért a keresési szándékot érdemes vizsgálni. Nézd meg, milyen oldalak jelennek meg most a találati listán az adott kifejezésre. Ha ott vegyesen vannak alapozó cikkek és műszaki adatlapok, a kifejezés mögött jó eséllyel két szándék is meghúzódik.
Mikor kell külön cikk, és mikor elég egy cikken belüli szakasz?
Külön cikk akkor kell, ha ugyanarra a kérdésre a két csoportnak más a helyes válasza. Egy cikken belüli szakasz akkor elég, ha a válasz lényege közös, és csak a példák vagy a hangsúlyok térnek el.
Külön cikk jár, ha
- a két csoport más döntést hoz ugyanarra a kérdésre (a megtérülés számítása lakossági és céges oldalon más tételekből áll),
- más jogi, adózási vagy engedélyezési szabály vonatkozik rájuk,
- a keresőkifejezés is eltér, tehát a két oldal más lekérdezésekre felelne,
- az egyik csoportnak szóló válasz önmagában kitenne egy teljes cikket.
Elég egy szétválasztott szakasz, ha
- a kérdés és az alapválasz közös (például az, hogyan működik egy napelemes rendszer),
- a különbség egy-két bekezdésben elmondható,
- a két csoport ugyanazt a kifejezést keresi, és ugyanazt a választ várja, csak más helyzetre alkalmazza.
A szétválasztott szakaszt jelöld egyértelmű H3 címmel, például „Mire figyelj családi háznál?” és „Mire figyelj üzemi tetőnél?”. A szakasz első mondata itt is adjon önálló választ, hogy kiemelve is megálljon.
Szakmai feltételezés. A válaszmotorok a jól tagolt, önmagában is érthető szakaszokat jó eséllyel könnyebben emelik ki egy-egy kérdésre. Ha a célcsoport neve a H3 címben szerepel, az segítheti, hogy a kérdezőhöz illő rész kerüljön idézésre. Ezt egyik szolgáltató sem dokumentálja ilyen formában, ezért kezeld feltételezésként.
Hogyan néz ki egy témacsoporttérkép két célcsoportra?
A térkép egy közös pillérből, egy közös alapismereti rétegből és két célcsoport-ágból áll, és minden oldalnak egyetlen fő kérdése van. Az alábbi minta a napelemes példára épül, de bármely kétcélcsoportos szolgáltatásra átírható.
Közös réteg
- Pillér. Napelemes rendszer telepítése. Áttekintő oldal mindkét csoportnak, már az elején egyértelmű elágazással a két ág felé.
- Hogyan működik egy napelemes rendszer? Alapismeret, közös cikk.
- Milyen inverter-típusok vannak? Közös cikk, két rövid H3 szakasszal a két felhasználási helyzetre.
Lakossági ág
- Gyűjtőoldal. Napelem családi házra.
- Mennyi idő alatt térülhet meg egy családi házas rendszer?
- Kell-e engedély a tetőre szerelt napelemhez?
- Hogyan zajlik a telepítés egy lakott háznál?
Céges ág
- Gyűjtőoldal. Ipari és üzemi napelemes rendszer.
- Milyen tételekből áll egy céges rendszer megtérülése?
- Hogyan méretezzük a rendszert a terhelési görbe alapján?
- Milyen hálózati csatlakozási feltételek vonatkoznak egy nagyobb rendszerre?
- Hogyan épül fel egy céges karbantartási szerződés?
Figyeld meg, hogy a megtérülés mindkét ágban szerepel, de más kérdésként. A lakossági cikk a családi költségvetés felől közelít, a céges a vállalati költségtételek és az üzemi fogyasztás felől. Ettől lesz két külön gazdaoldal, és ettől nem versengenek egymással.
A belső linkelés szabálya egyszerű. Minden ágoldal felfelé a saját gyűjtőoldalára és a pillérre mutat, oldalra a közös alapismereti cikkekre. A két ág között csak ott legyen link, ahol az olvasó valószínűleg rossz helyen jár. Ilyen például a lakossági megtérülés-cikk végén egy rövid mondat („Céges tetőre tervezel? Ott más tételekből áll a megtérülés.”) a céges párjára mutató linkkel.
Hogyan előzheted meg a kannibalizációt a két célcsoport között?
Úgy, hogy minden kérdésnek egyetlen gazdaoldala van, a párhuzamos témák címe már a fő kifejezésben megnevezi a célcsoportot, és a közös tartalmat nem másolod át mindkét ágba.
- Kérdés-tulajdonos tábla. Vezess egy egyszerű táblázatot, ahol minden fő kérdés mellett pontosan egy URL áll. Ha egy kérdéshez két URL kerülne, döntsd el, melyik a gazda, a másik pedig csak hivatkozzon rá.
- Célcsoport a címben. A párhuzamos cikkek címe már a fő kifejezésben különbözzön, például „családi házas rendszer megtérülése” és „üzemi rendszer megtérülése”.
- Közös rész egy helyen. Az alapismeretet egyszer írd meg, és a két ág linkeljen rá. A két oldalon szó szerint ismétlődő bekezdések a duplikált tartalom klasszikus esetei.
- Figyelés a Search Console-ban. A Teljesítmény jelentésben szűrj a fő lekérdezésre, és nézd meg az Oldalak fület. Ha ugyanarra a lekérdezésre tartósan két URL-ed váltakozik, ott átfedés van.
- Javítás. Átfedésnél először a tartalmat élesítsd (célcsoport a címben és az első bekezdésben, egyedi példák). Ha a két oldal valójában ugyanazt mondja, vond össze őket, és a megszűnő URL-t 301-es átirányítással küldd a megmaradóra.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central dokumentációja leírja, hogy a nagyon hasonló tartalmú oldalak közül a Google kiválaszt egy kanonikus változatot, és jellemzően azt mutatja a találatok között. A kanonikus URL jelezhető rel="canonical" jelöléssel és 301-es átirányítással. A „kannibalizáció” kifejezést a Google hivatalos fogalomként nem használja, ez szakmai zsargon.
Két, valóban más célcsoportnak szóló oldalon ne tegyél egymásra mutató canonical jelölést. Azzal azt üzennéd, hogy az egyik oldal a másik másolata, és a keresőnek csak az egyiket kell figyelembe vennie.
Saját tapasztalat. A két célcsoport közötti átfedés leggyakrabban a pillér és az egyik ág gyűjtőoldala között jelentkezik, mert mindkettő az általános szolgáltatásnévre íródik. Ilyenkor segít, ha a pillér kifejezetten elágaztató szerepű oldal, a gyűjtőoldalak címe pedig már a célcsoportot is megnevezi.
Hogyan jelezd a navigációban és az oldalon, hogy kinek szól?
A célcsoportot négy helyen érdemes jelezni, a főmenüben, a morzsamenüben, az oldal címében és az első bekezdésben, és ezek egymással összhangban legyenek.
- Főmenü. Két egyértelmű belépési pont, például „Családi házaknak” és „Cégeknek”. Az olyan menüpontok, mint a „Megoldások” vagy a „Szegmensek”, a szervezet nyelvén szólnak, és az olvasónak keveset mondanak.
- Morzsamenü. A célcsoport-ág legyen benne az útvonalban, például Főoldal › Napelem › Cégeknek › Karbantartási szerződés.
- Cím és első bekezdés. Az első egy-két mondatból derüljön ki, kinek szól az oldal, és hova menjen tovább, aki rossz helyre érkezett.
- URL. Egy beszédes mappanév (például /cegeknek/ és /csaladi-haz/) az olvasónak és a weboldal karbantartójának is átlátható.
Hivatalosan igazolt. A Google támogatja a BreadcrumbList strukturált adatot, és a morzsamenü megjelenhet a találati listában. A Schema.org szótárban a CreativeWork típusnak van audience tulajdonsága, és létezik BusinessAudience, illetve PeopleAudience típus is.
Szakmai feltételezés. A Google nyilvánosan nem írja, hogy az audience tulajdonságot rangsorolásra vagy kiemelt találathoz használná. Ennek ellenére érdemes megadni, mert kevés munka, és a gépi feldolgozónak egyértelmű jelzés arról, kinek szól a tartalom. Egy céges cikk JSON-LD részlete így nézhet ki.
{"@context": "https://schema.org", "@type": "Article", "headline": "Hogyan épül fel egy céges karbantartási szerződés?", "audience": {"@type": "BusinessAudience", "audienceType": "Üzemeltetők és energetikusok"}}
A lakossági párján ugyanez PeopleAudience típussal és például „Családi házak tulajdonosai” értékkel szerepelhet. Fontos, hogy a jelölés azt mondja, amit a szöveg is mond. Ha a cikk valójában mindkét csoportnak szól, ne erőltess rá egyetlen célcsoportot.
Miért a kérdések különbsége döntsön, és ne a szervezeti felosztás?
Azért, mert az olvasó a saját kérdésével érkezik, és nem tudja, nálatok melyik osztály felel érte. A tartalom szerkezete akkor működik, ha az ő gondolatmenetét követi.
Saját tapasztalat. Gyakran látjuk, hogy egy weboldal szerkezete a belső felosztást másolja. Külön lakossági és céges értékesítési csapat van, ezért külön lakossági és céges tartalomfa is készül, akkor is, ha a kérdések nagy része azonos. Ilyenkor két majdnem egyforma oldalcsoport születik, amelyek ugyanazokra a kifejezésekre versengenek.
Fordítva is előfordul. Egy kis cég egyetlen emberrel szolgálja ki a kezdő és a szakmabeli vásárlót, ezért eszébe sem jut bontani, pedig a két csoport kérdései alig fedik egymást. A kezdő elakad a szakzsargonban, a szakmabeli pedig nem találja a műszaki adatokat. Itt a bontás akkor is indokolt, ha a szervezetben semmi nem utal rá.
Ezért javasoljuk, hogy a térkép tervezése a kérdéslistával kezdődjön, és csak a végén nézd meg, kinek a felelőssége lesz egy-egy ág karbantartása. A szervezeti felosztás a gazdát jelöli ki, a szerkezetet a kérdések adják.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central emberközpontú tartalomról szóló útmutatója azt vizsgálja, hogy az olvasó a tartalom után elérte-e a célját, és elégedetten távozik-e. A cég belső felosztása ebben a szempontrendszerben nem szerepel.
Mit nézz át, mielőtt kiteszed a két célcsoportra bontott témacsoportot?
Azt, hogy minden kérdésnek egy gazdája van, a célcsoport mindenhol egyértelmű, és a két ág nem ismétli egymást. Ezt a listát érdemes minden új cikk előtt végigvenni.
- Minden fő kérdésnek pontosan egy gazda-URL-je van a kérdés-tulajdonos táblában.
- A párhuzamos oldalak címe és fő kifejezése megnevezi a célcsoportot.
- A közös alapismeret egyetlen oldalon szerepel, és a két ág linkel rá.
- Az első bekezdésből kiderül, kinek szól az oldal, és hova menjen, aki rossz helyen jár.
- A főmenüben és a morzsamenüben a célcsoport az olvasó szavaival szerepel.
- A két ág között csak terelő link van, tartalomismétlés nincs.
- A célcsoport-oldalak között nincs egymásra mutató canonical jelölés.
- Az audience jelölés (ha használod) összhangban van a szöveggel.
- A Search Console-ban rendszeresen figyeled a párhuzamos témák fő lekérdezéseit.
- Minden ág mögött valódi, összegyűjtött kérdések állnak, a szervezeti ábra önmagában nem indok.
A jól bontott témacsoport jó eséllyel tisztábbá teszi a keresőnek és a válaszmotoroknak, melyik oldal melyik kérdésre felel, de helyezést vagy AI-idézést önmagában nem garantál.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Hasznos, megbízható, emberközpontú tartalom létrehozása
- Google Search Central, Ismétlődő URL-ek egységesítése és a kanonikus URL megadása
- Google Search Central, Morzsamenü (BreadcrumbList) strukturált adatok
- Google Search Console súgó, Teljesítmény jelentés
- Schema.org, CreativeWork audience tulajdonság, BusinessAudience és PeopleAudience típus
- W3C Web Accessibility Initiative, Menus Tutorial
- Külön cikk akkor kell, ha ugyanarra a kérdésre a két célcsoportnak más a helyes válasza.
- Ha csak a példák vagy a hangsúlyok térnek el, elég egy cikken belül két, célcsoportot megnevező H3 szakasz.
- A kannibalizációt egy kérdés-tulajdonos tábla előzi meg, amelyben minden fő kérdéshez pontosan egy URL tartozik.
- A célcsoportot a főmenüben, a morzsamenüben, a címben és az első bekezdésben egyformán jelezd.
- A célcsoport szerinti bontás a valódi kérdéslistából induljon, a belső osztályok felosztása erre nem elég indok.
Gyakori kérdések
Hány közös kérdés fölött elég egyetlen témacsoport két célcsoportra?
Saját ökölszabályunk szerint, ha a kérdések több mint fele közös, egy témacsoport célcsoportot megnevező szakaszokkal jó eséllyel elég. Hivatalos küszöb erre nincs.
Tehetek canonical jelölést a lakossági oldalról a céges párjára?
Nem érdemes. A canonical azt jelzi, hogy az egyik oldal a másik másolata, ezért két valóban más célcsoportnak szóló oldal között félrevezető.
Honnan látom, hogy a két célcsoport oldalai versengenek egymással?
A Search Console Teljesítmény jelentésében szűrj a fő lekérdezésre, és nézd meg az Oldalak fület. Ha tartósan két URL váltakozik ugyanarra a lekérdezésre, átfedés van.
Segít az audience strukturált adat a helyezésben?
A Google nem írja, hogy rangsorolásra használná. A Schema.org-ban létező tulajdonság, és egyértelmű gépi jelzés arról, kinek szól az oldal, de eredményt nem garantál.
Mi a teendő, ha két célcsoport-oldal valójában ugyanazt mondja?
Vond össze őket egy oldalba, és a megszűnő URL-t 301-es átirányítással küldd a megmaradóra. Előtte érdemes megnézni, élesíthető-e a két tartalom célcsoport szerint.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.