Ha végignézed egy kkv weboldalának menüjét, majdnem mindig ugyanazt látod: hét-nyolc szolgáltatás egymás mellett, mindegyik egy-egy aloldalon, mellettük egy blog, amibe vegyesen kerül minden. Egy embernek ez még valahogy működik, mert ránéz és kattint. Egy keresőnek vagy egy válaszmotornak viszont alig mond valamit arról, hogy miben vagy tényleg otthon. A szolgáltatáslista ugyanis eladási kategóriákat sorol fel, a tartalomszerkezet viszont tudásterületeket mutat. A kettő nem ugyanaz, és az átjárást neked kell megcsinálnod.
Mi az a témacsoport-térkép, és miben más, mint a szolgáltatáslistád?
Rövid válasz: a témacsoport-térkép egy egyoldalas dokumentum, ami rögzíti, hogy a cégedben 3-5 nagy szakmai téma van, és minden meglévő vagy tervezett tartalmad pontosan az egyikhez tartozik. A szolgáltatáslista arról szól, mit számlázol; a témacsoport arról, milyen problémakörben vagy hiteles.
Tovább a témában: Szemantikus tartalomtérkép és témalefedettség · Új témacsoportot nyissak, vagy a meglévőt mélyítsem? Döntési szempontok
A különbség ott válik kézzelfoghatóvá, amikor egy ügyfél megszólal. Nem azt mondja, hogy "kérek egy komplex légtechnikai rendszerauditot", hanem azt, hogy "büdös a raktár és a dolgozók panaszkodnak". A szolgáltatásneved a te belső nyelved, a probléma az övé. A témacsoport akkor jó, ha a nevét egy ügyfél is kimondaná.
Hivatalosan igazolt: a Google Search Central dokumentációja évek óta a logikus oldalszerkezetet, a beszédes URL-eket és az értelmes belső linkelést ajánlja, mert ezekből derül ki, hogyan függenek össze az oldalaid. Szakmai feltételezés: a nagy nyelvi modellekre épülő válaszmotoroknál ugyanez a rendezettség jó eséllyel segíti azt, hogy a rendszer téged kapcsoljon egy témához, de erre nyilvános, ellenőrizhető rangsorolási leírás nincs, tehát ezt nem tényként kezelem.
Hogyan indítsd el a csoportosítást papíron vagy táblázatban?
Rövid válasz: ne csoportokkal kezdj, hanem sorokkal. Írj fel minden szolgáltatást egy-egy sorba, mellé azt a mondatot, amivel az ügyfél jelentkezik, és csak ezután rendezd halmokba a sorokat.
A munkamenet, ahogy egy másfél órás körben végig lehet menni rajta:
- Kiírás. Egy szolgáltatás, egy sor. Ide a számlázott munkáid kerülnek, a ritkák is. Tipikusan 8-20 sor jön ki.
- Ügyfélmondat. Minden sor mellé írj egy oszlopba egy valódi mondatot, ahogy az ügyfél megfogalmazza a bajt. Ne szépítsd meg, ne marketingesítsd.
- Vevőtípus. Harmadik oszlop: ki dönt róla (üzemvezető, ügyvezető, HR-es, magánszemély). Ez később a hangnemet és az átfedéseket is eldönti.
- Halmozás. Most rendezd a sorokat az ügyfélmondat és a vevőtípus alapján, nem a szolgáltatásnév alapján. Ha papíron dolgozol, vágd szét a sorokat és told őket egymás mellé az asztalon, mert így könnyebb átcsoportosítani.
- Elnevezés. Adj a halmoknak ügyfélnyelvű nevet. Ha a név csak a te szakzsargonoddal mondható ki, még nem jó.
- Metszés. Ha hatnál több halmod lett, keresd meg, melyik kettő megy egy vevőtípushoz, és vond össze őket.
Táblázatban ez a fejléc működik a legjobban:
szolgaltatas | ugyfelmondat | vevotipus | csoport | megrendeleshez_kozel (1-3)
Saját tapasztalat: a legtöbb elakadás a negyedik lépésnél van, mert a cégvezető a saját belső munkamegosztása szerint akar csoportosítani (ki csinálja), nem a vevő szerint (kinek a baja). Ha a halmok neve a te kollégáid neve vagy a részlegeid, akkor még a cég szerkezetét rajzoltad le, nem az ügyfélét.
Hogyan derül ki, melyik csoportba melyik cikk tartozik?
Rövid válasz: úgy, hogy nem cikkeket sorolsz be, hanem ügyfélkérdéseket, és a kérdés viszi magával a cikket.
Gyűjts össze 40-60 valódi kérdést. A források, amikből ez összejön: a beérkező e-mailek és ajánlatkérések első bekezdése, a telefonos jegyzeteid, az ügyfélszolgálati rendszered jegyei, a Google Search Console lekérdezés-riportja, és a kollégák fejében lévő "ezt mindenki megkérdezi" lista. Minden kérdés egy sor.
A háromlépéses besorolási teszt
- Kinek a baja? Ha a kérdést egy adott vevőtípus teszi fel, az ő csoportjába kerül. Ez dönt el minden vitás esetet elsőként.
- Melyik szolgáltatásod oldja meg? Ha kettő is, akkor az kerül előre, amelyik közelebb van a megrendeléshez.
- Melyik csoport oldalára kattintana rá az ügyfél? Ha te sem tudod megmondani, a cikk címe túl általános, és élesíteni kell.
A szabály, amitől a térkép egyben marad: egy tartalomnak pontosan egy elsődleges csoportja van. Másodlagos kapcsolat lehet, azt belső linkkel fejezed ki, de a cikk egy helyen lakik. Ha egy kérdés sehova nem fér be, két eset van: vagy egy hiányzó csoport első jele (és akkor várj vele, amíg gyűlik mellé még három-négy hasonló), vagy egyszerűen nem a te dolgod, és nem kell megírni.
Hogyan néz ki egy kidolgozott térkép egy műszaki szolgáltatónál?
Vegyünk egy épületgépészeti céget, ami szellőztetést, klímát és hűtéstechnikát tervez, telepít és karbantart, ipari és irodai megrendelőknek. A nyers szolgáltatáslista tizennégy tétel. A térkép négy csoportra egyszerűsödik:
- 1. Levegőminőség és szellőzés. Ide tartozik a tervezés, a légcsatorna-kivitelezés, a páratartalom- és pormentesítési kérdések. Cikkek: mitől lesz áporodott egy raktár, mikor kell mechanikus szellőzés a természetes helyett, hogyan zajlik egy felmérés.
- 2. Hűtés és klimatizálás. Telepítés, méretezés, hűtőkamra. Cikkek: hogyan méretezed a hűtési teljesítményt egy irodához, mit jelentenek a hatásfokjelzések, mikor éri meg cserélni.
- 3. Üzemeltetés és karbantartás. Szerződéses karbantartás, hibaelhárítás, szűrőcsere. Cikkek: milyen gyakran kell szűrőt cserélni, mi az a karbantartási napló, mi szokott elromlani a második évben.
- 4. Előírások és dokumentáció. Átadási dokumentáció, jegyzőkönyvek, üzembe helyezés. Cikkek: milyen papírokat kap a megrendelő átadáskor, ki felel a rendszeres felülvizsgálatért.
A negyedik csoport az, ami a legtöbb műszaki cégnél kimarad, pedig pont az a döntés előtti szorongás helye. Saját tapasztalat: a beszerzők nagyon gyakran nem a technológiáról kérdeznek először, hanem arról, hogy a végén milyen papír lesz a kezükben, és ki írja alá.
És hogyan alakul ugyanez egy tanácsadó cégnél?
Egy vezetési és HR-tanácsadó esetében a szolgáltatáslista nehezebben bontható, mert minden mindennel összefügg. Itt a vevőtípus és a döntési helyzet a rendezőelv:
- 1. Toborzás és kiválasztás. Álláshirdetés, kiválasztási folyamat, próbaidő. Kérdés-cikkek: miért nincs jelentkező egy pozícióra, mennyi idő alatt tölthető be egy szakmunkás állás, mit mérj a próbaidő alatt.
- 2. Vezetőfejlesztés. Középvezetői képzés, coaching, visszajelzési kultúra. Cikkek: mikor kell először középvezető egy növekvő cégben, hogyan adj rossz hírt egy csapatnak.
- 3. Működés és folyamatok. Munkakörök, teljesítményértékelés, szabályzatok, belső kommunikáció. Cikkek: mire jó egy munkaköri leírás a papíron túl, hogyan vezess be teljesítményértékelést tíz fő alatt.
- 4. Megtartás és fluktuáció. Kilépési okok, bérezésen kívüli eszközök, beillesztés. Cikkek: mit kérdezz egy kilépő interjún, miért megy el valaki a harmadik hónapban.
A két példa szerkezete ugyanaz: minden csoport élén áll egy összefoglaló, úgynevezett gazdaoldal, ami elmagyarázza az egész témát és elvezet a részletekhez, alatta pedig 6-10 konkrét kérdésre válaszoló tartalom.
Hol keletkeznek tipikusan átfedések, és mit kezdj velük?
Rövid válasz: az átfedések nem hibák, hanem előre látható helyek, és mindig ugyanoda esnek. Az a megoldás, hogy kijelölöd a témának egy gazdacsoportot, és a többi csoportból oda linkelsz.
- Költség és megtérülés. Minden csoportban felmerül, hogy "mitől függ, mennyibe kerül". Ha mind a négy helyre megírod, négy félkész szöveged lesz. Egy helyen írd meg alaposan, a többiből hivatkozz rá.
- Jogszabály, szabvány, előírás. A műszaki példában a 4-es csoport a gazda, a tanácsadónál a 3-as. Ha nincs ilyen csoportod, ez a téma szétfolyik.
- Szakemberválasztás. A "mire figyelj, ha kivitelezőt (vagy tanácsadót) választasz" típusú tartalom mindenhova illik. Ez legyen a legfelső, gazdaoldal szintjén, ne egy alcsoportban.
- Karbantartás kontra javítás. Műszaki cégeknél a leggyakoribb kettősség: a tervezési csoportba is vonzza magát. A vevőtípus dönt: aki már a te rendszereddel él, az az üzemeltetési csoportba tartozik.
- Helyszín szerinti oldalak. Ha több városban dolgozol, a helyi oldalak nem külön témacsoportok, hanem a meglévő csoportok földrajzi metszetei. Külön ötödik csoportként kezelve felhígítják a térképet.
Szakmai feltételezés: az egy témát több oldalon szétkenő megoldás nem csak keresőoptimalizálási szempontból gyengébb, hanem azért is, mert a válaszmotoroknak nincs egyértelmű forrásoldaluk, amit idézhetnének. Ezt logikusnak tartom, de mérési bizonyítékom rá nincs, ezért nem állítom tényként.
Hány témacsoport az egészséges maximum egy kis cégnél?
Rövid válasz: három az alsó határ, öt a felső, és tíz fő alatti cégnél a négy a legtöbbször működő szám.
A korlát nem esztétikai, hanem számtani. Egy témacsoport akkor kezd hitelesnek látszani, amikor van benne egy gazdaoldal és mellette legalább hat-nyolc konkrét tartalom, amelyek egymásra hivatkoznak. Négy csoport ennyivel már 28-36 tartalom. Ha havonta két érdemi anyagot tudsz kiadni (ami egy kkv-nál reális tempó), az másfél év. Öt csoport fölött a gyakorlatban az történik, hogy mindegyikben lesz két-három cikk, és egyik sem lesz kész. Saját tapasztalat: a félkész csoportok rosszabbak, mint a nem létező csoportok, mert azt a látszatot keltik, hogy minden témát érintesz, de egyikben sem mész mélyre.
A második korlát az ügyfél fejében van. Ha valaki elhagyja az oldaladat, legfeljebb két-három dolgot fog megjegyezni arról, mivel foglalkozol. Öt egyenrangú üzenet nem fér el ebben.
Hogyan jelöld meg az üres helyeket a térképen?
Rövid válasz: csinálj egy rácsot, amelynek a sorai a témacsoportok, az oszlopai pedig a tartalomtípusok, és jelöld be, hol nincs semmi.
Öt tartalomtípus fedi le a vásárlói út javát:
- Fogalom: mi ez egyáltalán, kinek való.
- Döntés: melyiket válaszd, mikor melyik megoldás jobb.
- Folyamat: hogyan zajlik nálad a munka, mi történik az első hívás után.
- Hiba: mi szokott elromlani, mire figyelj, mit ne csinálj.
- Bizonyíték: mérés, dokumentáció, ellenőrzőlista, letölthető anyag.
A rács minden cellájába beírod a meglévő cikk címét vagy egy hianyzik jelölést. Négy csoport és öt típus 20 cellát ad; egy tipikus kkv-nál ebből 4-6 van kitöltve. A sorrendet két szám dönti el: hány valódi ügyfélkérdés esik a cellába, és mennyire van közel a megrendeléshez (ez volt az ötödik oszlopod a kiindulási táblázatban). Ami sokat kérdezett és közel van a döntéshez, az megy előre.
Hogyan lesz a térképből olyan szerkezet, amit a gép is lát?
Rövid válasz: URL-lel, belső linkkel és morzsamenüvel. A térkép addig csak egy táblázat, amíg nem tükrözi a weboldal felépítése.
A minimum, amit érdemes betartani:
- Minden csoportnak van egy gazdaoldala, beszédes URL-lel:
/szellozes/,/toborzas/. - Minden cikk hivatkozik a saját gazdaoldalára, és 2-3 testvércikkére, értelmes horgonyszöveggel (ne "kattints ide").
- A gazdaoldal listázza az alá tartozó tartalmakat, tehát nem zsákutca.
- A morzsamenü strukturált adattal is jelölve van, például:
{"@context":"https://schema.org","@type":"BreadcrumbList","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Szellozes","item":"https://pelda.hu/szellozes/"}]}
Hivatalosan igazolt: a BreadcrumbList típust a Schema.org definiálja, és a Google fejlesztői dokumentációja is leírja a használatát. Az, hogy ettől bármilyen helyezés javul, nem garantált, és a Google maga sem ígér ilyet.
Milyen ellenőrzőlistával zárd le a térképet?
- Minden csoport neve kimondható ügyfélnyelven, szakzsargon nélkül.
- Nincs több öt csoportnál, és nincs kevesebb háromnál.
- Minden összegyűjtött ügyfélkérdés pontosan egy csoportba került.
- A gazdatéma-döntés megvan a költség, a jogszabály és a szakemberválasztás kérdéseire.
- A rácsban látszik, hol van üres cella, és megvan a következő hat tartalom sorrendje.
- Minden csoportnak van gazdaoldala, saját URL-lel és lefelé mutató linkekkel.
- A térkép elfér egy A4-en. Ha nem fér el, még nem döntöttél eleget.
Ha ez megvan, a következő fél évben nem kell azon gondolkodnod, miről írj. A kérdés már csak az, hogy melyik üres cellát töltöd ki legközelebb.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Search Essentials, valamint a hasznos, megbízható, elsősorban embereknek szóló tartalomról szóló útmutató
- Google Search Central: URL-struktúra és belső linkelés bevált gyakorlatai, Sitemap-dokumentáció
- Google Search Central: strukturált adatok, BreadcrumbList és FAQPage leírás
- Schema.org: Service, BreadcrumbList és FAQPage típusdefiníciók
- Bing Webmaster Guidelines: oldalszerkezet és tartalomminőség fejezetek
- W3C: HTML dokumentumszerkezet és címsorhierarchia (HTML Living Standard, WAI útmutatók)
- OpenAI dokumentáció: bot- és keresőfelhasználás leírása (GPTBot, OAI-SearchBot)
- Google Analytics 4 súgó: forgalmi források és csatornacsoportok értelmezése
- A csoportokat az ügyfél problémája adja, nem a számládon szereplő szolgáltatásnév.
- Egy 1-10 fős cégnél 3-5 témacsoport az egészséges maximum, mert egy csoport hitelesítéséhez 6-10 tartalom kell.
- Minden cikknek pontosan egy elsődleges csoportja van, akkor is, ha kettőbe is beleillene.
- Az átfedések tipikusan a költség-, jogszabály- és szakemberválasztás-témáknál keletkeznek: ott egy gazdaoldal legyen, a többi hivatkozzon rá.
- Az üres helyeket egy csoport × tartalomtípus rács teszi láthatóvá, és ez adja a következő fél év íráslistáját.
Gyakori kérdések
Mi legyen, ha egy szolgáltatásom sehova nem illik bele a 3-5 csoportba?
Két lehetőség van. Ha ritka, alacsony árbevételű kiegészítő munka, maradjon meg szolgáltatásoldalként, de ne kapjon saját témacsoportot. Ha viszont sok ügyfélkérdés gyűlik köré és önálló vevőtípusa van, akkor az egy hatodik csoport csírája: várj vele, amíg összejön mellé négy-öt valódi kérdés, és inkább egy meglévő, gyenge csoportot vonj össze mással, hogy elférjen.
Több csoportba is besorolhatok egy cikket?
Elsődleges csoportja pontosan egy legyen, mert az adja az URL-jét és a belső linkelés irányát. Másodlagos kapcsolatot belső linkkel fejezz ki, a másik csoport gazdaoldaláról vagy testvércikkeiből. Ha rendszeresen két helyre akarod tenni ugyanazt, az általában azt jelenti, hogy a téma valójában egy önálló, közös gazdatartalmat kíván.
Mennyi idő alatt lehet felrajzolni egy ilyen térképet?
A csoportosítás maga egy koncentrált másfél-két órás ülés, ha a szolgáltatáslista és a vevőtípusok megvannak. Ami időt visz, az az ügyfélkérdések összegyűjtése: 40-60 valódi kérdés kigyűjtése e-mailekből, jegyzetekből és a Search Console-ból tipikusan egy fél nap. A rács kitöltése és a sorrend eldöntése ezután újabb egy óra.
Blogbejegyzésekre és szolgáltatásoldalakra is ugyanaz a térkép vonatkozik?
Igen, és pont ez a lényege. A térkép nem a blogodat rendezi, hanem az egész oldal tartalmát: a szolgáltatásoldalak jellemzően a csoportok gazdaoldalai vagy közvetlenül alattuk állnak, a cikkek pedig hozzájuk kapcsolódnak. Ha a blog külön logika szerint épül, mint a szolgáltatásmenü, akkor két, egymással nem beszélő szerkezeted van.
Kell-e külön témacsoport a városokra, ha több helyen dolgozom?
Nem érdemes. A földrajz nem téma, hanem szűrő: a helyi oldalak a meglévő csoportok metszetei, és a csoport gazdaoldala alá tartoznak. Ha a városokból csinálsz csoportokat, ugyanaz a szakmai tartalom sokszorozódik meg apró eltérésekkel, ami sem az olvasónak, sem a keresőknek nem ad többletet.
Honnan tudom, hogy jól működik a térkép?
Nézd, hogy a Search Console-ban egy csoporton belüli oldalak hasonló kérdéskörre jönnek-e be, és hogy a belső linkeken keresztül mozognak-e az olvasók a gazdaoldal és a cikkek között. Emellett érdemes figyelni, hogy csökken-e az ajánlatkérésekben az ugyanazon alapkérdések ismétlődése. Ezek jelzések, nem bizonyítékok: a szerkezet önmagában nem garantál sem helyezést, sem érdeklődőt.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.