Mérés

Hívások minősítése hangrögzítés nélkül: egyszerű módszer szolgáltatóknak

Hogyan minősítsd a beérkező hívásokat hangrögzítés nélkül: 20 másodperces jelölés, négy egységes kategória, heti összesítés és adatvédelmi szempontok.

Scheo · · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

A lényeg dióhéjban: A hívások minőségét hangfelvétel nélkül is mérheted: a hívás után egy közös felületen 20 másodperc alatt bejelölöd a típusát, négy egységes kategóriával, majd hetente összesíted. Ez párosítható a weboldalról indított hívások számával anélkül, hogy bármilyen beszélgetés-tartalmat rögzítenél.

A szolgáltató vállalkozásoknál a telefon gyakran a legfontosabb érdeklődési csatorna, mégis ez a marketing legrosszabbul mért pontja. Az űrlapokról pontosan tudod, hány érkezett, melyik oldalról és melyik kampányból. A telefonról annyit tudsz, hogy csörgött. Hogy a havi 62 hívásból hány volt valódi új érdeklődés, hány visszahívó meglévő ügyfél, hány téves szám és hány hirdetés-ügynök, arról legfeljebb benyomás van, és a benyomás rendszerint a legutóbbi három hívásból áll össze.

Hívások minősítése hangrögzítés nélkül: egyszerű módszer szolgáltatóknak
Hívások minősítése hangrögzítés nélkül: egyszerű módszer szolgáltatóknak

A kézenfekvő válasz a hangrögzítés lenne. Sok kis- és középvállalkozás viszont nem akarja felvenni a beszélgetéseket, és jogi oldalról sem triviális rendesen megoldani. Van egy köztes út, ami sokkal olcsóbb és sokkal gyorsabban bevezethető: nem a hívás tartalmát rögzíted, hanem a hívás típusát. Húsz másodperc a hívás után, négy gomb, heti összesítés. Ez a cikk azt írja le, hogyan vezeted be úgy, hogy két hét múlva is éljen.

Miért rosszabb a rosszul mért hívásadat a semminél?

Mert döntést építesz rá. Ha nincs adatod, óvatos vagy: megkérdezed a kollégákat, több forrást nézel, lassabban lépsz. Ha van egy szám, ami jól néz ki, de rosszul keletkezett, akkor magabiztosan lépsz rossz irányba. Saját tapasztalat: a leggyakoribb hiba az, hogy a hirdetési fiókban látszó „hívás” konverziószámot valódi érdeklődésnek olvassák, holott abban benne van minden félrehívás, minden ügynök, és minden olyan meglévő ügyfél, aki időpontot módosít. Ilyenkor a kampány papíron háromszor jobban teljesít, mint a valóságban, és a költségkeret oda vándorol, ahonnan a legtöbb zaj jön.

A fordítottja is megtörténik: egy kampány gyenge hívásszámmal, viszont szinte tiszta új érdeklődéssel leállításra kerül, mert a nyers darabszám alapján nem éri meg. Szakmai feltételezés: szolgáltatóknál a hívások minőség szerinti szórása nagyobb, mint a mennyiség szórása csatornák között, vagyis a minőség-jelölés jó eséllyel többet mozdít a döntéseken, mint a pontosabb hívásszámlálás. Ezt a saját adatodon tudod ellenőrizni, és pont ezért érdemes elkezdeni gyűjteni.

Mit tudsz meg hangrögzítés nélkül, és mit nem?

Rövid válasz: a hívás típusát és arányát megtudod, a hívás minőségi részleteit nem. Ez a különbség fontos, mert sok bevezetés azon bukik el, hogy túl sokat várnak a módszertől.

Amit megkapsz: hány hívás volt összesen, ebből hány új érdeklődés, mennyi a meglévő ügyfelek aránya, mennyi zajt okoz az ügynökölés, milyen napszakban és melyik napon jönnek a valódi érdeklődők, és hogyan mozog ez az arány, ha elindul vagy leáll egy kampány. Ez már elég ahhoz, hogy a hirdetési költséget és a nyitvatartást is megalapozottan mozgasd.

Amit nem kapsz meg: miért nem lett a hívásból megbízás, hol akadt el a beszélgetés, mennyire jól kezelte a kolléga a kifogást, elhangzott-e az ár, és pontosan mit kérdezett az ügyfél. Ha ezekre kell válasz, akkor vagy felvétel kell, vagy egy nagyon fegyelmezett, kézzel vezetett jegyzet, ami sokkal több súrlódással jár. Érdemes tisztázni a cégen belül, hogy az első körben a mennyiségi arány a cél, nem a beszélgetés-minőség.

Milyen kategóriák kellenek, és miért pont négy?

Négy kategória kell, mert ennyi az, amit egy kolléga gondolkodás nélkül el tud dönteni a hívás lerakása után. A briefben szereplő készlet a gyakorlatban jól működik:

Két szabály tartja életben a rendszert. Az egyik: ne legyen ötödik és hatodik kategória. Amint bekerül az „egyéb”, oda fog menni a hívások harmada, és az adat használhatatlan lesz. A másik: ne legyen szabad szöveges mező kötelezőként. Ha valaki mégis akar megjegyzést írni, legyen opcionális, mert az első kötelező beírás pillanatában megnő az átlagos kitöltési idő, és attól kezdve a kitöltési arány romlani kezd.

Egyetlen kiegészítés viszont sokat ér: az új érdeklődés kategórián belül egy második, szintén egykattintásos kérdés, hogy honnan hallott rólunk, három fix válasszal (weboldal, ajánlás, egyéb). Ez opcionális legyen. Saját tapasztalat: ha ez a kérdés csak az új érdeklődéseknél jelenik meg, a kitöltési arány elfogadható marad, míg ha minden hívásnál felugrik, az emberek elkezdik találomra nyomkodni.

Hogyan fér bele a jelölés húsz másodpercbe?

Úgy, hogy a felület már nyitva van, amikor a kolléga leteszi a telefont. Ez nem technikai kérdés, hanem elrendezési. A gyakorlatban három megoldás működik kkv-méretben:

  1. Közös táblázat egy kitűzött böngészőfülön, egy egyszerű űrlappal, ami négy nagy gombot mutat. A beküldés után azonnal újratölt, tehát a következő hívás után is használható.
  2. Telefonos alkalmazás egy kezdőképernyős parancsikonnal, ha a kollégák mobilról hívnak. Itt fontos, hogy két koppintás legyen a teljes út, ne öt.
  3. Papíros strigula a pultnál, ha az üzletben úgyis van egy fix hely a telefon mellett, és napi végén valaki átviszi a táblázatba. Ez nem elegáns, viszont működik, és az elején a működés fontosabb, mint az elegancia.

A minimális adatszerkezet három oszlop: időbélyeg, kategória, ki jelölte. Semmi több. A táblázatban a heti bontás egy egyszerű összesítéssel kijön, például így:

Ahol az E1 a hét kezdete, az E2 a következő hét kezdete. Az arány ezek hányadosa, és pontosan ez az a szám, ami hétről hétre összehasonlítható.

Hogyan párosítod a weboldalról jött hívások számával?

Nem hívásonként, hanem arányszinten. Ez a lényeg, és ez az, ami adatvédelmi szempontból is a leginkább védhető: a weboldal oldaláról csak azt tudod, hány kattintás indult telefonszámra, a jelölésből pedig azt, hogy a beérkező hívások hány százaléka volt valódi érdeklődés. A kettőt nem egyedi hívásokon kötöd össze, hanem heti szinten szorzod.

Hivatalosan igazolt: a Google Analytics 4 bővített méréssel automatikusan gyűjtött eseményei között nem szerepel a telefonszámra mutató hivatkozás megnyitása, ezt külön eseményként kell beállítani (Google Analytics súgó, bővített mérés dokumentációja). A kimenő kattintás mérése a más domainre mutató hivatkozásokra vonatkozik, a tel: sémára nem. Vagyis ha ezt nem állítottad be, akkor jelenleg nulla adatod van a weboldalról indított hívásokról, függetlenül attól, hogy mit mutat a felület.

Az esemény kiváltása a legegyszerűbb formában így néz ki, ha a mérőkódot közvetlenül teszed ki:

Címkekezelővel ugyanez egy kattintás-eseményfigyelővel és egy szűrővel oldható meg, ahol a feltétel a kattintott URL kezdete tel:. Fontos korlát, amit érdemes kimondani: a telefonszámra kattintás nem egyenlő a létrejött hívással. Valaki rákattint, aztán meggondolja magát, vagy asztali gépen kattint, ahol nem történik semmi. Szakmai feltételezés: mobilon a kattintás és a tényleges hívás közötti lemorzsolódás jellemzően érzékelhető, asztali eszközön pedig nagyon nagy, ezért érdemes az asztali kattintásokat külön nézni, vagy a párosításból kihagyni.

A heti párosítás ezután egyszerű: ha 40 mobilos telefonszám-kattintás volt a weboldalról, és a jelölések szerint az összes beérkező hívás 55 százaléka volt új érdeklődés, akkor nagyságrendileg 20 körüli új érdeklődő jöhetett a weboldalról. Ez becslés, nem mérés, és pontosan így is kell kommunikálni. Az értéke nem az abszolút számban van, hanem abban, hogy hétről hétre ugyanúgy számolod, tehát a változás iránya megbízható lesz, még ha a szint nem is pontos.

Mit kell tudni az adatvédelmi oldalról?

Hivatalosan igazolt: a telefonbeszélgetés hangfelvétele személyes adatot tartalmaz, kezeléséhez az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint jogalap, tájékoztatás és megőrzési idő meghatározása szükséges, és az érintettet a felvétel készítéséről előzetesen tájékoztatni kell. A magyar gyakorlatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság több állásfoglalásban is foglalkozott a hívásrögzítés feltételeivel. Ez az egyik oka annak, hogy sok kkv inkább nem kezd bele.

A jelölésen alapuló módszer ezt a terhet nagyrészt megkerüli, de csak akkor, ha fegyelmezetten csinálod. Két szabály:

A weboldal oldalán a telefonszám-kattintás eseményére ugyanúgy vonatkozik a sütikezelési és mérési hozzájárulás, mint bármely más analitikai eseményre. Ha a látogató nem járult hozzá az analitikai mérésekhez, akkor ez az esemény sem küldhető ki a szokásos módon. Saját tapasztalat: ezt szokták kihagyni, és utólag derül ki, hogy a hívás-adat egy része szisztematikusan hiányzik, ami megint csak egy magabiztossá tevő, de hibás számhoz vezet.

Mit kezdj a munkatársi ellenállással?

Az ellenállás szinte mindig ugyanabból a félelemből jön: a kolléga azt hiszi, hogy ez őt méri. Ha nyíltan nem is mondja ki, a fejében ez egy teljesítmény-nyilvántartás kezdete. Amíg ezt nem oldod fel, a jelölések torzulni fognak, jellemzően úgy, hogy több lesz az „új érdeklődés”, mint a valóságban, mert az jól hangzik.

Ami segít:

Saját tapasztalat: a legnagyobb ugrást az hozza, ha a vezető maga is jelöl, amikor telefont vesz fel. Ez többet ér, mint bármilyen e-mailes emlékeztető.

Hogyan olvasd a heti összesítést anélkül, hogy félrevezetne?

Három dolgot nézz, és semmi mást az első hónapban. Az első a kitöltési arány: a jelölések száma osztva a telefonközpont vagy a mobilszolgáltató hívásnaplója szerinti beérkező hívásszámmal. Ha ez 70 százalék alatt van, akkor az arányokról még nem érdemes beszélni. A második az új érdeklődés aránya az összes jelölésen belül. A harmadik a zaj aránya, vagyis a téves és ügynök kategória együtt.

Az arányokat hetente nézd, a szinteket havonta. Egy hét kevés ahhoz, hogy egy arányváltozás valódi legyen, különösen alacsony hívásszámnál. Szakmai feltételezés: heti húsz hívás alatt a heti ingadozás nagyrészt véletlen, ott a négyhetes gördülő átlag sokkal használhatóbb, mint a heti oszlopdiagram.

Amit érdemes elkerülni: ne számold ki a hívásonkénti költséget a második héten. Az adat még nem stabil, a szám viszont hihetően fog kinézni, és pontosan ez a csapda, amiről a cikk elején szó volt.

Mi legyen az első két hét ellenőrzőlistáján?

Első hét, előkészítés és indulás:

  1. Döntsd el, ki jelöl. Ha többen vesznek fel telefont, mindenki jelöljön, különben az arány torz lesz.
  2. Készítsd el a négy gombos felületet, három oszloppal: időbélyeg, kategória, jelölő. Szabad szöveg legfeljebb opcionálisan.
  3. Írd le egy oldalban, mi számít új érdeklődésnek és mi meglévő ügyfélnek. A határeset (régi ügyfél új munkával) legyen előre eldöntve.
  4. Szerezd meg a beérkező hívások tényleges darabszámát a szolgáltatótól vagy a központból, hogy legyen mihez viszonyítani a kitöltési arányt.
  5. Állítsd be a weboldalon a telefonszám-kattintás eseményt, és ellenőrizd valós idejű nézetben, hogy mobilon tényleg megérkezik.
  6. Tartsd meg a tízperces indító megbeszélést, ahol elmondod, mire használod az adatot.
  7. Az első nap végén nézd meg, jött-e egyáltalán jelölés. Ha nem, aznap derüljön ki, miért.

Második hét, stabilizálás:

  1. Számold ki a kitöltési arányt az első hétre. Ha 70 százalék alatt van, keresd a súrlódást: nem elérhető a felület, lassú, vagy nincs a kolléga szeme előtt.
  2. Nézd át a kategóriák eloszlását. Ha valamelyik kategória nulla, az általában nem a valóság, hanem az, hogy nem érthető a definíció.
  3. Kérdezd meg a két legtöbbet telefonáló kollégát, hol akadt el. Ez tíz perc, és rendszerint egy konkrét felületi hibát hoz elő.
  4. Vesd össze a mobilos telefonszám-kattintások számát a beérkező hívások számával. Ha a kattintás több, mint a hívás, az normális. Ha kevesebb, akkor a hívások nagyobb része nem a weboldalról jön.
  5. Zárd le az első kéthetes összefoglalót három számmal (kitöltési arány, új érdeklődés aránya, zaj aránya), és jelöld meg, hogy ez még nem döntési alap.
  6. Tűzz ki egy konkrét döntést a negyedik hét végére, amit az adatból fogsz meghozni. Enélkül a mérés magában marad.

Mikor érdemes mégis hangrögzítésre váltani?

Akkor, ha a kérdéseid már nem a hívás típusáról szólnak, hanem a beszélgetés lefolyásáról, és ezt a döntést vállalod adatvédelmi oldalról is. Tipikusan ez akkor jön el, amikor az új érdeklődések aránya rendben van, a hívásszám is nő, de a megbízássá váló hívások aránya mégis alacsony. Ilyenkor a probléma a beszélgetésben van, arra pedig a típus-jelölés nem ad választ.

Addig viszont a jelölés-alapú módszernek megvan az az előnye, hogy holnap elindítható, nem igényel új szoftvert, nem hoz be új adatkezelési kockázatot, és a kollégák sem érzik megfigyelésnek. Ez a három együtt sokkal többet ér, mint egy elvileg pontosabb rendszer, amit fél év múlva sem vezettek be.

Források és további olvasnivalók

A legfontosabbak
  • A rosszul mért hívásadat rosszabb, mint a semmilyen, mert magabiztossá tesz egy olyan döntésben, amit nem támaszt alá semmi.
  • Négy kategória (új érdeklődés, meglévő ügyfél, téves, ügynök) kell, nem tíz: a bonyolult rendszert két hét alatt elhagyják a munkatársak.
  • A jelölés akkor marad életben, ha a hívás lerakása után egy képernyőn, kattintással elvégezhető, és nincs benne szabad szöveges mező.
  • A weboldalról jött hívások számát tel: kattintás-eseményből kapod meg, a minőséget a jelölésből: a kettőt hetente, arányszinten párosítsd, ne hívásonként.
  • A bevezetés első két hetében a részvételi arányt mérd, ne a konverziós számokat: adat csak akkor lesz, ha a szokás rögzül.

Gyakori kérdések

Muszáj minden hívást megjelölni, vagy elég egy mintavétel?

Mintavétel is működik, ha fegyelmezett: például minden kedden és csütörtökön jelöltök, minden hívást. Ami nem működik, az a válogatás: ha a kolléga dönti el, melyik hívás érdekes, akkor az új érdeklődések felül lesznek reprezentálva, és az arány használhatatlan lesz. A teljes körű jelölés mindig pontosabb, a napokra korlátozott mintavétel viszont jobb a semminél.

Honnan tudom, hány beérkező hívásom volt összesen?

A legtöbb virtuális telefonközpont és mobilszolgáltatói ügyfélfiók ad hívásnaplót vagy havi hívásstatisztikát, ez elég a viszonyítási alapnak. Erre nem a hívásonkénti elemzés miatt van szükség, hanem azért, hogy ki tudd számolni a jelölések kitöltési arányát. Kitöltési arány nélkül nem tudod, hogy az adathiány mekkora, és így az arányok sem értelmezhetők.

A telefonszámra kattintás száma egyenlő a hívások számával?

Nem. A kattintás csak azt jelenti, hogy a látogató elindította a hívást a készüléken, onnantól sok minden történhet: megszakítja, foglaltat kap, vagy asztali gépen kattintott, ahol semmi nem indul el. Érdemes a mobilos és az asztali kattintásokat külön nézni, és a számot becslésként kezelni, nem mérésként. Az értéke a heti változás irányában van.

Adatvédelmi szempontból mi a legkockázatosabb rész ebben a módszerben?

A szabad szöveges megjegyzés mező és a hívó telefonszámának rögzítése. Amint bármelyik bekerül, azonosítható személyhez köthető nyilvántartást vezetsz, és onnantól jogalap, tájékoztatás és megőrzési idő kérdése lesz az egészből. Ha csak időbélyeget, kategóriát és a jelölő kollégát tárolod, a nyilvántartás nem köthető a hívóhoz.

Mennyi idő után lesz használható az adat?

A kitöltési arány már az első héten megmutatja, működik-e a folyamat. Az arányok értelmezéséhez általában négy teljes hét kell, alacsony hívásszámnál több. A második héten kiszámolt hívásonkénti költség vagy konverziós arány hihetően néz ki, de még nem stabil, ezért jobb kivárni, mint korán dönteni belőle.

Mi legyen a határesetekkel, például ha egy régi ügyfél hív új munkával?

Ezt előre kell eldönteni, és le kell írni. A legtöbb szolgáltatónál az a hasznos szabály, hogy ha új, eddig meg nem rendelt munkáról van szó, akkor új érdeklődés, mert a marketing szempontjából ugyanúgy megkeresés. Az a fontos, hogy mindenki ugyanúgy döntsön, mert a következetlenség jobban rontja az adatot, mint maga a besorolási szabály választása.

Források és további olvasnivalók

Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.

A cikk szerzője

Schmidt Péter, online marketing szakértő, a Scheo Tanácsadó Kft. alapítója. Székesfehérvárról, országosan dolgozó csapattal végzünk keresőoptimalizálást, AI-láthatóság mérést, Google és Meta hirdetéskezelést, weboldalkészítést. Amit itt leírunk, azt ügyfélmunkában is használjuk. Rólunk bővebben · Szolgáltatásaink

Kapcsolódó olvasnivaló

Kapcsolódó

AI-láthatósági mérőrendszer: kérdéslista, pontozás és dokumentálás

Kapcsolódó

AI-láthatósági riport a vezetőnek: milyen 5 számot mutass, és mit ne

Kapcsolódó

A/B teszt eredményének értelmezése: mikor hihetsz a nyertesnek

Helyi szolgáltatás a környékeden

Országosan dolgozunk, online és személyesen. Válaszd ki a városodat, és nézd meg, hogyan segítünk helyben:

Online marketing & AI SEO SzolnokOnline marketing & AI SEO TatabányaOnline marketing & AI SEO KaposvárOnline marketing & AI SEO BékéscsabaOnline marketing & AI SEO EgerOnline marketing & AI SEO Zalaegerszeg

Weboldalkészítés városra bontva

Ha először a honlap kell, itt városonként arról írtunk:

Weboldalkészítés SalgótarjánWeboldalkészítés SzékesfehérvárWeboldalkészítés BudapestWeboldalkészítés VeszprémWeboldalkészítés DunaújvárosWeboldalkészítés Győr

Mind a 20 városunk és az összes szolgáltatás →

15 perces AI-láthatósági gyorselemzés - díjmentesen

Megnézzük három, számodra fontos keresőkérdésnél, hogy megjelenik-e a céged a ChatGPT, a Gemini és a Google AI-válaszaiban, mely versenytársakat ajánlják helyetted, és melyik három területen érdemes először javítani. A weboldaladat előzetesen átnézzük, tehát nem sablonos, automata riportot kapsz.

Adataidat kizárólag a kapcsolatfelvételhez használjuk. Kapcsolat: m@rketinges.hu
💬 Konzultáció