Ha szűk szakterületen dolgozol, például ipari vezérlések szervizében, ritka alapanyagok forgalmazásában vagy egy speciális tanácsadói területen, valószínűleg ismered a helyzetet. Beírod a szakmád kifejezéseit a kulcsszótervezőbe, és szinte mindenhol 0 vagy 0-10 jelenik meg. Innen könnyű arra jutni, hogy felesleges tartalmat írni. A tapasztalat ennél árnyaltabb képet mutat, mert az alacsony mért volumen legtöbbször az eszköz korlátja, és sokkal kevésbé az igény hiánya.
A cikkben három jelölést használok. Hivatalosan igazolt az, amit a Google vagy más platform saját dokumentációja kimond. Saját tapasztalat az, amit ügyfélmunkában rendszeresen látunk, de nem mért, általános érvényű adat. Szakmai feltételezés az, ami logikus következtetés, de nincs rá nyilvános bizonyíték.
Mit jelent valójában, ha a kulcsszóeszköz nulla keresést mutat?
A nulla vagy 0-10 érték azt jelenti, hogy az eszköz nem tud megbízható becslést adni az adott kifejezésre. Arról nem szól, hogy senki nem keresi.
Hivatalosan igazolt. A Google Ads Kulcsszótervezője havi átlagot és sok fióknál csak tartományt mutat, a nagyon hasonló kifejezéseket pedig összevonhatja. A Google több alkalommal közölte, hogy a napi keresések jelentős része, nagyjából 15 százaléka olyan, amilyet korábban még senki nem írt be. A Search Console teljesítményjelentése az adatvédelem miatt nem mutatja a nagyon ritka, úgynevezett anonimizált lekérdezéseket, így a legritkább kérdések ott sem látszanak egyenként.
Szakmai feltételezés. A külső kulcsszóeszközök (Semrush, Ahrefs és társaik) becslésből és mintavételből dolgoznak. Egy kis nyelvterületen, mint a magyar, ez a minta vékony, ezért a szűk szakmai kifejezéseknél a becslés könnyen nullára kerekedik. A hosszabb, kérdés formájú keresések ráadásul sok apró változatra szóródnak szét, és egyenként mindegyik a mérési küszöb alatt marad, miközben együtt már valódi igényt jelentenek.
Miért lehet értékes egy alacsony volumenű téma?
Egy havi néhány keresésű téma is megérheti, ha az a néhány ember vásárlási döntés előtt áll, és a te oldalad ad rá pontos, szakszerű választ.
- Közel van a döntéshez. Aki azt keresi, hogy „melyik PLC-típushoz kapható még csereprocesszor”, az nem tájékozódik, hanem megoldást keres. Egyetlen ilyen olvasó többet érhet, mint ezer általános érdeklődő.
- Kicsi a verseny. Szűk témában gyakran nincs jó magyar nyelvű válasz, így egy alapos cikknek jó esélye van látszani. Garancia erre sincs, mert a rangsorolás sok tényezőtől függ.
- Az értékesítés újrahasznosítja. Saját tapasztalat, hogy a szűk témájú cikkek sokszor nem a keresőből hozzák a legtöbb értéket. A kolléga elküldi linkként egy érdeklődőnek, és ezzel percek magyarázkodását spórolja meg.
- Témakört épít. Szakmai feltételezés, hogy ha egy szakterület sok konkrét kérdésére van válaszod, az segítheti, hogy a kereső és az AI-asszisztensek is a téma hiteles forrásaként kezeljenek. Ezt a Google nem írja le ilyen formában, de a hasznos, emberközpontú tartalomról szóló útmutatója ebbe az irányba mutat.
- Az AI-válaszok konkrét forrást keresnek. Szakmai feltételezés, hogy a ChatGPT-hez, a Geminihez vagy a Perplexityhez feltett hosszú, részletes kérdésekre azok az oldalak kerülnek jó eséllyel a válaszba, amelyek pontosan azt a kérdést tárgyalják.
Honnan igazolhatod a témát, ha nincs keresési adat?
A legmegbízhatóbb igazolás a saját forrásaidból jön. Ide tartoznak a beérkező kérdések, a weboldal belső keresője, az értékesítési beszélgetések, a Search Console lekérdezései, valamint a szakmai fórumok és csoportok.
Ügyfélkérdések és ügyfélszolgálati levelek
Nézd át az elmúlt egy év e-mailjeit, űrlapüzeneteit és jegyeit. Minden kérdést szó szerint írj ki, a megfogalmazás ugyanis legalább annyit ér, mint a téma. Ha ugyanaz a kérdés három különböző ügyféltől is befutott, az erős jel. Saját tapasztalat, hogy ezek a kérdések szinte sosem a szakmai szókincsedet használják, hanem az ügyfélét.
A weboldal belső keresője
Hivatalosan igazolt. A Google Analytics 4 bővített mérése automatikusan rögzítheti a webhelyen belüli kereséseket (view_search_results esemény), ha a keresőkifejezés az URL-ben például q, s, search, query vagy keyword paraméterként szerepel. WordPress-oldalakon ez általában a ?s= paraméter. Ha valaki a te oldaladon keres egy kifejezést, és nincs rá találat, az pontos tartalomhiányt jelez.
Értékesítési és telefonos beszélgetések
Kérd meg az értékesítőket vagy saját magadat, hogy két-három hétig minden hívás után írj fel egy mondatot arról, mit kérdezett az ügyfél, mielőtt döntött. Különösen értékesek az ellenvetések („miért drágább, mint a webshopban?”), a félelmek („mi van, ha nem jó a mérete?”) és az összehasonlítások („miben más, mint a régi típus?”).
Search Console, a ritka lekérdezések bányája
A Search Console akkor is mutat lekérdezéseket, ha a kulcsszóeszköz nullát ír. A teljesítményjelentésben a lekérdezés-szűrőnél választhatod az egyéni reguláris kifejezést (hivatalosan igazolt funkció), amellyel kiszűrheted a kérdés formájú kereséseket. Egy kiinduló minta magyar nyelvű oldalra:
(hogyan|miért|mennyi|melyik|mikor|lehet-e|kell-e|érdemes|mi a különbség)
Rendezd megjelenés szerint, és nézd meg, mely kérdésekre jelensz meg úgy, hogy nincs is róluk külön oldalad. Ezek a legkézenfekvőbb témajelöltek.
Fórumok, csoportok, szakmai közösségek
Facebook-csoportok, szakmai fórumok, Reddit, YouTube-kommentek és a versenytársak GYIK-oldalai mind megmutatják, mit kérdeznek az emberek a saját szavaikkal. Itt nem a gyakoriság a lényeg, hanem az, hogy milyen problémák ismétlődnek, és hol kapnak a kérdezők rossz vagy hiányos választ.
Az AI-asszisztenseknek feltett kérdések
Szakmai feltételezés. Jelenleg tudomásom szerint egyik nagy AI-szolgáltató sem ad nyilvános, kulcsszószintű adatot arról, mit kérdeznek tőle a felhasználók. Közvetett módszerekkel viszont lehet közelíteni. Kérdezd meg az új ügyfeleket, hogy használtak-e ChatGPT-t vagy más asszisztenst a döntés előtt, és mit kérdeztek tőle. Az ajánlatkérő űrlapon a „Honnan hallott rólunk?” kérdéshez vegyél fel egy AI-asszisztens opciót. Készíts egy 20-30 kérdéses tesztkészletet a szakterületed jellegzetes kérdéseiből, futtasd le rendszeresen, és jegyezd fel, milyen forrásokat idéz a válasz, és hol hiányos vagy pontatlan.
Hogyan építsd fel lépésről lépésre a tartalomtervet?
A tervezés lényege, hogy a szétszórt kérdésekből egy rangsorolt, ütemezett témalista legyen, amelyet egy táblázatban vezetsz.
- Gyűjtés. Hozz létre egy táblázatot ezekkel az oszlopokkal: kérdés szó szerint, forrás (levél, hívás, belső kereső, Search Console, fórum, AI-teszt), előfordulások száma, döntési fázis, van-e már rá oldalad.
- Tisztítás. Vond össze az azonos szándékú kérdéseket, de tartsd meg a különböző megfogalmazásokat, mert ezekből lesznek az alcímek és a GYIK-kérdések.
- Csoportosítás. Rendezd a kérdéseket 4-8 témakörbe. Minden témakörhöz tartozzon egy átfogó oldal és több, egy-egy konkrét kérdésre felelő cikk.
- Pontozás. Rangsorold a jelölteket a következő szakaszban leírt szempontok szerint.
- Formátum kiválasztása. Nem minden kérdésből lesz önálló cikk. Van, ami egy meglévő oldal új szakasza, van, ami GYIK-elem, és van, ami összehasonlító táblázat.
- Szakértői anyag begyűjtése. Szűk területen a cikk értékét az adja, amit csak te tudsz, vagyis mért adatok, típusszámok, gyakori hibák és saját fotók. Írás előtt egy 15 perces beszélgetés a szakemberrel többet ér bármilyen kutatásnál.
- Írás válaszmotor-barát szerkezetben. Kérdés formájú alcím, utána egy-két mondatos, önmagában is érthető válasz, majd a részletek. A belső linkek kössék össze a témakör cikkeit.
- Ütemezés és visszacsatolás. Inkább kevesebb, de alapos cikket tervezz. Negyedévente frissítsd a táblázatot az új kérdésekkel.
Hogyan válassz a témajelöltek közül?
Egy egyszerű, négyszempontos pontozás segít, hogy ne a legérdekesebb, hanem a leghasznosabb téma kerüljön előre. Minden szempontot 1-től 3-ig értékelj.
- Üzleti közelség. Mennyire közel áll a kérdés a megrendeléshez? (1 = általános érdeklődés, 3 = konkrét vásárlási döntés)
- Előfordulás. Hány forrásban és hányszor jelent meg? (1 = egyszer, 3 = több csatornán, rendszeresen)
- Válaszhiány. Mennyire rossz a mostani válasz a Google találati listáján és az AI-asszisztensekben? (1 = van jó válasz, 3 = nincs vagy hibás)
- Szakértelem. Mennyire tudsz egyedi, ellenőrizhető tudást hozzátenni? (1 = bárki megírhatja, 3 = csak a gyakorlatból tudható)
A 10-12 pontos témák mennek előre, a 4-6 pontosakat érdemes meglévő oldalakba építeni. Saját tapasztalat, hogy a válaszhiány és a szakértelem együtt gyakran jobban előrejelzi egy szűk témájú cikk hasznát, mint bármelyik volumenbecslés.
Hogyan méred a sikert, ha a forgalom eleve kicsi?
Szűk piacon a látogatószám félrevezető mérce. Azt érdemes mérni, hogy a cikk megjelenik-e a releváns keresésekben, hoz-e érdeklődést, és használja-e az értékesítés.
- Megjelenések és lekérdezések a Search Console-ban. Szűrj az oldal URL-jére, és figyeld, hány különböző lekérdezésre jelenik meg. Ha a lista bővül, a kereső egyre több kapcsolódó kérdéshez társítja az oldalt.
- Konverzió és segített konverzió. A GA4-ben nézd meg, mely érdeklődők jártak a cikken az űrlapkitöltés vagy a hívás előtt. Kis számoknál az egyes esetek végigkövetése többet mond, mint a százalékok.
- Értékesítési felhasználás. Kérdezd meg az értékesítőket, hányszor küldték el a linket, és rövidítette-e a beszélgetést.
- Ügyfélkérdések változása. Ha egy témáról megjelent a cikk, kevesebbszer kérdezik-e ugyanazt, vagy jobban felkészülten érkeznek-e az ügyfelek?
- Megjelenés AI-válaszokban. Futtasd le havonta a tesztkérdés-készletet, és jegyezd fel, idézik-e az oldaladat. Ez kézi, mintavételes mérés, az eredmények napról napra változhatnak.
Saját tapasztalat. A szűk témájú cikkek hatása lassan és fokozatosan épül. Az első heteket és hónapokat inkább megjelenésekben és új lekérdezésekben érdemes értékelni, az érdeklődések jellemzően később jelennek meg. Egy-egy hónap adatából ne vonj le következtetést.
Ellenőrzőlista a mérés beállításához
- A Search Console be van kötve, és a tulajdonos hozzáfér.
- A GA4 bővített mérésében a webhelyen belüli keresés be van kapcsolva.
- Az űrlapküldés és a telefonszám-kattintás kulcseseményként van rögzítve.
- Az ajánlatkérő űrlapon van „Honnan hallott rólunk?” mező AI-asszisztens opcióval.
- Van egy rögzített tesztkérdés-készlet, és rendszeresen lefut.
- A tématáblázatban minden megjelent cikk mellett ott a közzététel dátuma, és a mérőszámok negyedévente frissülnek.
Milyen hibákat érdemes elkerülni szűk szakterületen?
- Nagy volumenű, általános témák hajszolása. Ha a szakterületed szűk, egy „mi az a marketing” típusú cikk forgalmat hozhat, de jó eséllyel nem a te ügyfeleidtől.
- Egy kérdés szétírása öt vékony cikkre. A Google útmutatója a hasznos, embereknek írt tartalmat részesíti előnyben. Egy alapos oldal általában jobb, mint több, egymást ismétlő változat.
- A szakzsargon átvétele. Az ügyfeleid gyakran másképp nevezik a problémát, mint te. A címben és az első bekezdésben az ő megfogalmazásuk szerepeljen, a szakkifejezés mellette.
- Strukturált adat a csodaszer szerepében. A Schema.org jelölés segíthet a gépeknek értelmezni az oldalt, de a Google 2023 óta a GYIK-kiemelést (FAQPage) a látható találatokban csak szűk körben, főleg hivatalos kormányzati és egészségügyi oldalaknál jeleníti meg (hivatalosan igazolt). A jelölés nem pótolja a tartalmat.
- Mérés nélküli írás. Ha nem rögzíted, honnan jött egy téma és mit vártál tőle, később nem tudod eldönteni, mit érdemes folytatni.
A kis keresési volumen tehát nem tiltó jel. Inkább azt jelzi, hogy a témákat ne az eszköz, hanem az ügyfeleid kérdései alapján válaszd ki, és a sikert az üzleti hasznosság szerint mérd.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Hasznos, megbízható és emberközpontú tartalom létrehozása
- Google Search Console súgó, Teljesítményjelentés és reguláris kifejezéses szűrés
- Google Ads súgó, A Kulcsszótervező használata és a keresési mennyiségi adatok
- Google Analytics súgó, Bővített mérés és webhelyen belüli keresés
- Google Search Central blog, Változások a GYIK- és HowTo-kiemelésekben (2023)
- Schema.org, FAQPage és Question típusok
- OpenAI súgó, ChatGPT keresés és forrásmegjelölés
- A 0 vagy 0-10 keresési érték azt jelzi, hogy az eszköz nem tud megbízhatóan becsülni, azt nem, hogy senki nem keres.
- Az igényt a saját forrásaid igazolják a legjobban, vagyis az ügyfélkérdések, a belső kereső, az értékesítési hívások és a Search Console lekérdezései.
- Egy havi néhány keresésű téma is megérheti, ha az olvasó döntés előtt áll, és rajtad kívül senki sem ad rá pontos választ.
- A témákat érdemes egyszerű pontozással rangsorolni üzleti közelség, előfordulás, válaszhiány és saját szakértelem alapján.
- A sikert szűk piacon megjelenésekben, új lekérdezésekben, érdeklődésekben és abban mérd, hogy az értékesítés hányszor használja a cikket.
Gyakori kérdések
Érdemes cikket írni olyan témáról, amire a Kulcsszótervező nullát mutat?
Igen, ha más forrás igazolja az igényt, például ügyfélkérdések, belső keresések vagy Search Console-lekérdezések. A nulla érték többnyire azt jelenti, hogy az eszköz nem tud megbízhatóan becsülni, azt nem, hogy senki nem keres.
Honnan tudom meg, mit keresnek az emberek a saját weboldalamon?
A Google Analytics 4 bővített mérésében bekapcsolható a webhelyen belüli keresés mérése. Ez rögzíti a keresett kifejezéseket, ha azok az URL-ben paraméterként, például ?s= vagy ?q= formában szerepelnek.
Lehet tudni, mit kérdeznek a ChatGPT-től a szakterületemről?
Nyilvános, kulcsszószintű adat erről tudomásom szerint nincs. Közvetett módszerekkel lehet közelíteni, például az új ügyfelek megkérdezésével, egy AI-asszisztens opcióval az űrlapon, és egy rendszeresen lefuttatott tesztkérdés-készlettel.
Mivel mérjem egy alacsony forgalmú szakcikk sikerét?
A látogatószám helyett a Search Console-megjelenésekkel, azzal, hány különböző lekérdezésre jelenik meg az oldal, a cikket érintő érdeklődésekkel és azzal, hogy az értékesítés milyen gyakran használja a linket.
Több rövid cikk vagy egy hosszú oldal jobb szűk témában?
Általában egy alapos oldal, amely a kapcsolódó kérdésekre alcímekben válaszol. Az egymást ismétlő vékony cikkek ritkán adnak többet az olvasónak, és a Google útmutatója is a hasznos, átfogó tartalmat helyezi előtérbe.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.