Egy közepes webshopban tíz szűrő, szűrőnként öt értékkel, már több millió elméleti címet jelent. Ezek túlnyomó része olyan találati lista, amire soha senki nem fog rákeresni. A kérdés tehát nem az, hogy korlátozd-e a szűrőoldalak indexelését, hanem az, hogy a több száz lehetséges kombinációból pontosan melyik kapjon önálló, indexelhető oldalt, és milyen mérhető feltétel alapján.
Miért ne indexelj alapból minden szűrőkombinációt?
Mert a kombinációk száma szorzatosan nő, a keresési igény viszont nem. A szűrőoldalak sokasága nem több lehetőség, hanem több zaj: ugyanaz a néhány termék jelenik meg más sorrendben, vagy egyáltalán semmi.
Tovább a témában: Változatos termékek (szín, méret) kezelése · Paginálás és szűrők
Nézz rá a saját boltodra. Egy futócipő kategóriában jellemzően van márka, méret, szín, nem, ár, felhasználási típus, talpvastagság, készlet és rendezés. Ha ezek szabadon kombinálhatók és mindegyik saját címet kap, a néhány száz termék mögött tíz- vagy százezres nagyságrendű URL-halmaz áll.
Ennek három konkrét költsége van. Az első a feltérképezési kapacitás. Hivatalosan igazolt: a Google dokumentációja szerint a crawl budget elsősorban a nagyon nagy (nagyságrendileg egymillió oldal feletti) vagy a gyakran változó, közepes méretű oldalaknál lesz valós korlát. Saját tapasztalat: viszont pont a facetált navigáció az a funkció, amitől egy néhány ezer termékes bolt észrevétlenül több százezer cíművé hízik, tehát a küszöböt sokkal hamarabb átlépi, mint a tulajdonos gondolná.
A második az oldalminőség jelzése. A majdnem üres találati listák gyenge, egymáshoz nagyon hasonló oldalak, és ha ezekből ezrek kerülnek be, a bolt átlagos oldalminősége romlik. A harmadik a belső linkerő szétaprózódása: minden szűrőlink elvisz valamennyit abból a figyelemből, amit a fontos kategóriák és a termékek kaphatnának.
Szakmai feltételezés: a válaszmotoroknál (AI Overviews, ChatGPT böngészés, Perplexity) ez még élesebb lehet, mert ezek jellemzően kevés forrást olvasnak be egy kérdéshez. Egy szétaprózott, ezer hasonló listaoldalból álló szerkezetben nehezebb megtalálni azt az egy gyűjtőoldalt, ami tényleg válasz a kérdésre.
Mit jelent a fehérlistás szabály, és miért ez a helyes alapállás?
A fehérlistás szabály annyit tesz: alapból egyetlen szűrőoldal sem indexelhető, és minden megnyitás külön, indokolt döntés. A feketelistás megközelítés (mindent engedünk, aztán letiltjuk a bajosakat) azért bukik el, mert a szűrőmotor gyorsabban gyárt új kombinációkat, mint ahogy te tiltani tudsz.
A gyakorlati különbség: feketelistánál a fejlesztő minden új szűrő bevezetésekor hibázhat, és a hiba következménye ezer új indexelt oldal. Fehérlistánál a hiba következménye annyi, hogy egy jó oldal ideiglenesen zárva marad, ami később egy sor hozzáadásával javítható. A két hibatípus költsége nem összemérhető.
Saját tapasztalat: a fehérlista mérete meglepően kicsi. Egy több ezer termékes boltban jellemzően néhány tíz, ritkán néhány száz kombináció az, ami valóban megérdemli a saját oldalt, nem több.
Hogyan méred fel, hogy van-e valódi keresési igény egy szűrőértékre?
Négy független forrásból nézd meg ugyanazt a kombinációt, és csak akkor nyisd meg, ha legalább három megerősíti. Egyetlen kulcsszókutató szám nem elég döntési alap.
- Belső keresés. A webshop saját keresőjének naplója a legőszintébb forrás, mert a te vevőid gépelték be. Exportáld a legalább 90 napos listát, és nézd meg, hány kifejezés tartalmaz kategória plusz márka, kategória plusz tulajdonság mintát.
- Search Console. Nézd meg a kategóriaoldal lekérdezéseit. Ha a fő kategória már most is kap megjelenéseket olyan kifejezésekre, amik egy szűrőértéket tartalmaznak (például "gyerek futócipő"), az kész bizonyíték: az igény megvan, csak nincs neki dedikált oldal.
- Keresőszó-eszköz és hirdetési keresési kifejezések. A Keyword Planner mennyiségi becslése önmagában durva, viszont a Google Ads keresési kifejezés riportja valós, lefuttatott keresésekből áll. Saját tapasztalat: ez utóbbi általában pontosabb képet ad a magyar piac hosszú farkáról, mint a becsült havi mennyiség.
- SERP-ellenőrzés. Írd be a kifejezést, és nézd meg, milyen oldaltípus rangsorol az első tíz találatban. Ha listaoldalak és kategóriák, akkor a keresési szándék gyűjtő jellegű, és a szűrőoldalnak van esélye. Ha viszont konkrét termékek vagy cikkek jönnek, a szűrőoldal jó eséllyel nem a megfelelő formátum.
A készletoldalt is nézd meg: hány terméked van az adott kombinációra, és ez a szám mennyire stabil. Egy három termékes szűrőoldal ma működhet, de ha holnap elfogy kettő, gyenge oldal marad belőle.
Melyik kombináció kapjon önálló oldalt?
Az, amelyik mind az öt feltételt teljesíti, nem az, amelyik négyet. Szigorú kapu kell, különben a fehérlista lassan feketelistává puhul.
- Kereslet: legalább három forrás megerősíti, hogy a kifejezésre keresnek.
- Készlet: tartósan van elég termék az oldalon (saját tapasztalat: tíz termék jó indulóküszöb, alatta ritkán éri meg).
- Stabilitás: a szűrőérték nem szezonális eltűnésre hajlamos, és nem függ napi készletmozgástól.
- Egyediség: az oldalra tudsz tenni saját, nem generált bevezetőt, valódi szempontokat, GYIK-et. Ha nem, akkor nincs mit indexelni rajta.
- Dimenziószám: legfeljebb két szűrődimenzió. Saját tapasztalat: a kategória plusz egy dimenzió (jellemzően márka) az, ami a legtöbb boltban megéri, a kétdimenziós kombináció (kategória plusz márka plusz tulajdonság) már csak kivételként, kimutatott kereslettel.
A többivel egyszerű a dolgod: mindent, ami nem került fel a listára, zárva hagysz. Nem törlöd, nem rejted el a felhasználó elől, egyszerűen nem kap indexelhető, önálló státuszt.
Hogyan valósítod meg technikailag a különbségtételt?
A legtisztább megoldás, ha a különbség már az URL formájából látszik. Az indexelhető, fehérlistás kombináció tiszta útvonalat kap, minden más query paraméterrel megy.
Például az indexelhető változat: /futocipo/nike/, a zárt változat pedig: /futocipo/?marka=nike&meret=42&szin=fekete. Így a fejlesztő, az elemző és a keresőrobot is ugyanabból az egy jelből olvassa ki a szándékot.
A négy beállítás, ami ehhez tartozik:
- Fehérlistás oldal: önmagára mutató kanonikus, indexelhető fej, saját cím és leírás, benne van a sitemapben, és a navigációból normál linkkel elérhető. Fej:
<link rel="canonical" href="https://pelda.hu/futocipo/nike/"> - Zárt szűrőoldal:
<meta name="robots" content="noindex, follow">. Afollowfontos, mert a termékek felfedezhetők maradnak. - Rendezés és nézetváltás: ezek nem új tartalmak, csak sorrendek. Ide kanonikus mutasson a szűretlen alapoldalra.
- Lapozás: a második és további oldalak maradjanak indexelhetők és önmagukra kanonikusak. Hivatalosan igazolt: a Google 2019-ben bejelentette, hogy a
rel="next"ésrel="prev"jelöléseket nem használja indexelési jelként, tehát a lapozást nem ezekkel oldod meg.
Két gyakori hiba, amit érdemes elkerülni. Az egyik: hivatalosan igazolt, hogy a robots.txt-ben letiltott URL-en a Google nem olvassa el a noindexet, mert le sem tölti az oldalt, sőt az ilyen cím külső hivatkozás alapján akár be is kerülhet az indexbe. Ha noindexet használsz, a robotnak hozzá kell férnie az oldalhoz. A másik: hivatalosan igazolt, hogy a kanonikus jelzés a Google számára javaslat, nem parancs, tehát önmagában nem megbízható eszköz a szűrőoldalak tömeges kizárására.
A robots.txt akkor jó eszköz, ha eleve nem akarod, hogy a robot végigjárja a végtelen szűrőteret, és a benne lévő termékek máshonnan (kategóriából, sitemapből) is elérhetők. Ilyenkor egy mintaalapú tiltás praktikus, például: Disallow: /*?*rendezes=. Szakmai feltételezés: nagy boltoknál a vegyes megoldás (a legritkább paraméterek robots.txt szinten tiltva, a többi noindexszel kezelve) általában jobb egyensúlyt ad, mint a tisztán egyik vagy másik út, de ezt érdemes naplóelemzéssel visszamérni.
A belső linkelés legalább ennyire számít: a fehérlistás oldalakra tegyél valódi, kereshető linket a kategórialap tetejére vagy aljára (például egy "Népszerű márkák ebben a kategóriában" blokkot). A zárt szűrőkre pedig ne mutasson olyan link, ami feleslegesen hívogatja a robotot végig a kombinációkon.
Hogyan kezelj eltérően három szűrőtípust?
1. Márka: alapból nyitandó jelölt
A márka az a szűrő, ami a legtöbbször átmegy a kapun, mert az emberek tényleg így keresnek (kategória plusz márkanév). Kezelés: tiszta útvonal, önálló bevezető, a márkára jellemző szempontok, önálló GYIK. Ha egy márkából csak pár termék van, marad zárva.
2. Méret és műszaki paraméter: szelektív
Itt nagy a szórás. A ruhaméret ritkán keresett kifejezés, ezért általában zárva marad. Ugyanakkor bizonyos paraméterek konkrét keresések: gumiabroncs méret, laptop kijelzőméret, akkumulátor kapacitás. Ezekre ugyanaz az ötpontos kapu vonatkozik, és jellemzően csak néhány érték megy át. Kezelés: az átmenő értékek tiszta útvonalat kapnak, a többi query paraméterben, noindexszel.
3. Ár, készlet, akció, rendezés: alapból zárva
Ezek állapotszűrők, nem tartalmi kategóriák. Az áras oldal tartalma naponta változik, a készletszűrő pedig óránként. Kezelés: query paraméter, noindex, és rendezésnél kanonikus az alapoldalra. Saját tapasztalat: egyetlen gyakori kivétel az "akciós" vagy "outlet" gyűjtő, amire van valós keresés, de azt nem szűrőoldalként, hanem gondozott, saját kategóriaként érdemes kezelni.
Mit ellenőrizz a bevezetés előtt?
Ez a lista arra való, hogy az élesítés ne okozzon hirtelen indexelési esést. Menj végig rajta pontról pontra.
- Készíts teljes URL-leltárt: naplófájl, Search Console lapok riportja és egy feltérképező eszköz eredménye együtt, nem külön.
- Listázd, mely szűrőoldalak kapnak ma szerves forgalmat. Ezeket ne zárd be gondolkodás nélkül, mert bizonyítottan van rájuk kereslet.
- Írd le a fehérlistát egyetlen, verziókövetett helyre (konfigurációs fájl vagy adatbázistábla), ne a fejlesztő fejébe.
- Ellenőrizd, hogy egyetlen noindexes URL sincs egyben robots.txt-ben tiltva.
- Nézd meg, hogy a fehérlistás oldalak szerepelnek a sitemapben, a zártak pedig nem.
- Teszteld a mobil és asztali kimenetet is: sok boltnál a szűrő eltérő URL-t generál a két nézetben.
- Ellenőrizd a strukturált adatokat: a listaoldalon
ItemListésBreadcrumbListlegyen, terméksémát csak a termékoldalon adj ki. - Rögzítsd a kiindulási számokat (indexelt oldalak száma, szerves kattintás kategóriánként) az élesítés napján.
- Élesíts szakaszosan: először egy kategóriában, két-három hét megfigyelés után a többiben.
Honnan tudod, hogy a döntés bevált?
Három mutatót nézz, és mindegyiket legalább 8 hétig. Az indexelt oldalak száma essen érdemben, ez a várt hatás. A szerves kattintás kategóriaszinten ne essen, a fehérlistás oldalak pedig fokozatosan kezdjenek megjelenéseket gyűjteni.
Ha a fehérlistás oldal három hónap után sem hoz megjelenést, valószínűleg a keresletmérés volt túl megengedő, vagy a SERP-en nem listaoldal a nyerő formátum. Ilyenkor a helyes lépés a visszazárás, nem a további tartalombővítés. Ez a szabály nem garantál pozíciót, de a döntéseket visszakövethetővé és javíthatóvá teszi.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Faceted navigation best practices for ecommerce sites
- Google Search Central: Large site owner's guide to managing your crawl budget
- Google Search Central: Block Search indexing with noindex
- Google Search Central: How to specify a canonical URL with rel="canonical"
- Google Search Central: Introduction to robots.txt
- Google Search Central Blog: More on rel=next and rel=prev (2019)
- Schema.org: ItemList, BreadcrumbList, Product típusdefiníciók
- Google Search Console súgó: Teljesítmény és Lapok (indexelés) riportok
- Fehérlista, ne feketelista: az alapállapot a nem indexelhető szűrőoldal, és egyedi döntéssel nyitsz meg kombinációkat.
- Egy kombináció akkor kap önálló oldalt, ha van rá mért keresési kereslet, elég terméke, és a SERP-en tényleg listaoldalak rangsorolnak.
- A gyakorlatban egy dimenzió (jellemzően kategória plusz márka) az, ami megéri, két dimenzió már csak kivételként.
- A technikai különbségtétel URL-formán múlik: tiszta útvonal az indexelhető, query paraméter a zárt oldalaknak.
- A noindexet soha ne párosítsd robots.txt tiltással ugyanarra az URL-re, mert a letiltott oldalon a Google el sem olvassa a noindexet.
Gyakori kérdések
Mennyi termék kell egy indexelhető szűrőoldalhoz?
Nincs hivatalos küszöb. Saját tapasztalat alapján tíz tartósan elérhető termék jó indulóérték, és fontosabb a stabilitás, mint a pillanatnyi darabszám: ha a készlet ingadozik, gyakran üresedő, gyenge oldal lesz belőle.
Elég, ha canonicallal a fő kategóriára mutatok minden szűrőoldalról?
Nem elég. A Google hivatalos leírása szerint a kanonikus jelzés javaslat, amit a kereső felülbírálhat, ezért tömeges kizárásra nem megbízható. A zárt szűrőoldalakhoz noindex kell, a canonical inkább a rendezési és nézetváltó változatokra való.
Miért ne tiltsam robots.txt-ben azokat az oldalakat, amikre noindexet tettem?
Mert a letiltott URL-t a Google nem tölti le, így a noindexet el sem olvassa. Hivatalosan igazolt, hogy az így tiltott cím külső hivatkozás alapján akár indexbe is kerülhet. A kettőt egyszerre ugyanarra az URL-re nem szabad használni.
Hány szűrődimenziót érdemes egy indexelhető oldalon engedni?
A legtöbb boltban egy dimenzió (kategória plusz márka) hozza a hasznot. Két dimenzió csak akkor indokolt, ha a keresési igény kimutatható rá, mert onnantól a kombinációk száma és a karbantartási teher gyorsan nő.
Mi történik a forgalommal, ha lezárom a szűrőoldalak nagy részét?
Ha a jelenleg forgalmat hozó szűrőoldalakat előre kiszűröd és nyitva hagyod, a szerves kattintás jó eséllyel nem esik. Az indexelt oldalak száma viszont érdemben csökken, ami a várt hatás. Eredményt semmilyen beállítás nem garantál, ezért érdemes szakaszosan élesíteni és mérni.
Mit kezdjek azzal a szűrőoldallal, ami ma hoz forgalmat, de nem felel meg a szabálynak?
Hagyd nyitva, és inkább a szabályt vizsgáld felül. A mért forgalom erősebb bizonyíték, mint a becslés. Ilyenkor általában az derül ki, hogy egy szűrőértéknek valós keresési igénye van, csak a keresletmérés nem találta meg.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.