Mi az a szerkesztőségi irányelvek oldal, és miért erősíti a hitelességet?
A szerkesztőségi irányelvek oldal egy nyilvános leírás arról, ki készíti a tartalmaidat, ki ellenőrzi őket, milyen forrásokra támaszkodsz, milyen gyakran frissítesz, és hová lehet jelezni a hibákat. A helyesbítési napló a párja, amelyben dátummal együtt látszik, mit és miért javítottál.
A hírportáloknál ez régóta bevett gyakorlat. Szolgáltató cégeknél, webshopoknál vagy szakmai tudásbázisokban sokkal ritkábban találkozni vele, pedig ugyanarra a kérdésre felel. Aki a cikkedet olvassa, tudni szeretné, mennyire hagyatkozhat rá. Ha a választ egy oldalon, ellenőrizhető módon leírod, megspórolod neki a találgatást, magadat pedig egy követhető folyamatra kötelezed.
Az AI-alapú keresők és válaszmotorok ehhez egy új réteget tesznek hozzá. Ezek a rendszerek forrásokat válogatnak, összevetnek és idéznek. Ha egy oldalról kiderül, ki felel érte, mikor nézték át utoljára, és mit javítottak rajta, az jó eséllyel könnyebben kerül a megbízható források közé. Arra viszont semmi nem ad garanciát, hogy egy válaszmotor idézni is fogja.
Mit mond erről a Google hivatalosan, és mi ebből a tapasztalat?
A Google nem írja elő, hogy legyen szerkesztőségi irányelvek oldalad, de a saját útmutatói pontosan azokat a kérdéseket teszik fel, amelyekre egy ilyen oldal válaszol. Érdemes külön kezelni, mi a dokumentált tény, és mi a következtetés.
[Hivatalosan igazolt] A Google Search Central útmutatója a hasznos, megbízható, embereknek szóló tartalomról három önellenőrző kérdést javasol, amelyeket „Ki, Hogyan, Miért” néven foglal össze. Ki készítette a tartalmat, hogyan készült, és miért. Azt is kiemeli, hogy ahol az olvasó elvárja, egyértelmű legyen a szerző, és ha automatizálást vagy AI-t használsz, a készítés módja is legyen átlátható.
[Hivatalosan igazolt] A keresési minőségértékelői irányelvek (Search Quality Rater Guidelines) szerint az értékelők megnézik, ki felel a weboldalért, és ki készítette a tartalmat. Az E-E-A-T négyesének középpontjában a bizalom áll. Az értékelők visszajelzése közvetlenül nem befolyásolja egy oldal helyezését. A Google a keresőrendszerei fejlesztéséhez és ellenőrzéséhez használja fel.
[Hivatalosan igazolt] A Schema.org szókincsében létezik a publishingPrinciples tulajdonság. Ezzel egy szervezet vagy egy tartalom arra az oldalra mutathat, amely a szerkesztési elveit írja le.
[Saját tapasztalat] Egy irányelvek oldal önmagában ritkán hoz mérhető forgalmat, és a helyezéseken sem látszik közvetlenül. A haszna máshol jelentkezik. Amikor le kell írnod, ki nézi át a cikkeket, gyorsan kiderül, ha valójában senki. Az oldal megírása így sokszor először a belső folyamatot teszi rendbe, és csak utána a külső képet.
[Szakmai feltételezés] Nincs nyilvános dokumentáció arról, hogy egy nagy nyelvi modell külön súlyt adna az irányelvek oldalnak. Valószínű viszont, hogy az egymást erősítő, egymásnak nem ellentmondó jelek együtt segítik, hogy egy oldal megbízható forrásként jelenjen meg. Ilyen jel a szerző neve és bemutatkozása, a látható dátum, a megnevezett forrás és az elérhető cégadat.
Mit írj bele egy szerkesztőségi irányelvek oldalba?
Hat kérdésre adj konkrét, ellenőrizhető választ, és kerüld az általános ígéreteket. Mindegyiknél az a mérce, hogy egy kívülálló a leírásod alapján el tudja-e mondani, mi történik egy cikkel, mielőtt megjelenik.
Ki írja a tartalmat?
Nevezd meg a szerzőket, vagy legalább a szerepköröket, és linkeld be a szerzői bemutatkozó oldalakat. Írd le, milyen háttérrel ír valaki az adott témáról. Ha egy cikken többen dolgoznak, derüljön ki, ki mit csinált, vagyis ki írta, ki lektorálta szakmailag és ki szerkesztette.
Ki nézi át, és mit ellenőriz?
Írd le az átnézés lépéseit. Például a szakmai lektor a tényállításokat és a számokat nézi, a szerkesztő pedig a szerkezetet, az érthetőséget és a helyesírást. Ha az átnézés nem minden cikknél egyformán alapos, ezt is vállald fel. Leírhatod például, hogy az egészségügyi, jogi vagy pénzügyi témájú szövegeket mindig szakember is átolvassa.
Milyen forrásokat használtok?
Határozd meg a források sorrendjét. Első helyen jellemzően a hivatalos dokumentáció áll (a platform saját súgója, jogszabály, szabvány), utána a saját mérés, végül a szakmai sajtó. Azt is írd le, mit nem fogadsz el önálló forrásként, például egy névtelen fórumbejegyzést vagy egy ellenőrizetlen közösségi posztot.
Mennyi időnként frissültök?
Ne ígérj olyan ritmust, amelyet nem tudsz tartani. Reálisabb, ha témakörönként adsz meg átnézési ciklust, a gyorsan változó témákhoz sűrűbbet, az alapfogalmakhoz ritkábbat. Írd le azt is, mi indít soron kívüli frissítést, például egy platform szabályváltozása vagy egy olvasói hibajelzés.
Hová lehet hibát jelenteni?
Adj meg egy konkrét csatornát (űrlapot vagy e-mail-címet), és írd le, mi történik a bejelentéssel. Ki kapja meg, ki dönt róla, és hogyan kap visszajelzést a bejelentő. Határidőt csak akkor írj, ha biztosan tartani tudod.
Hogyan használtok AI-eszközöket?
Ha a tartalomkészítésben AI-t is használsz, írd le, melyik lépésben (vázlat, fordítás, összefoglalás), és hogy megjelenés előtt ember ellenőrzi-e a szöveget. A Google útmutatója nem tiltja az AI használatát, az átláthatóságot viszont kifejezetten ajánlja.
Hogyan néz ki egy kész vázlat fejezetekkel?
Egy használható irányelvek oldal hat-nyolc rövid fejezetből áll, és néhány képernyőnyi görgetés után is átlátható marad. Az alábbi vázlatot átveheted, a részleteket igazítsd a saját működésedhez.
- Kik vagyunk, és miről írunk. Két-három mondat a cégről, a témakörökről, és arról, kinek szólnak a cikkek.
- Szerzők. A szerzők listája névvel, szerepkörrel és linkkel a bemutatkozó oldalukra.
- Hogyan készül egy cikk. A lépések sorrendben, a témaválasztástól a vázlaton, az íráson, a szakmai átnézésen és a szerkesztésen át a megjelenésig.
- Forrásaink. A források sorrendje, és az, hogy a cikkek végén mindig feltüntetitek a felhasznált forrásokat.
- Frissítés és átnézés. Az átnézési ciklus témakörönként, és az, hogy a cikk tetején külön látszik a megjelenés és az utolsó érdemi frissítés dátuma.
- AI és automatizálás. Mire használjátok, és mire nem.
- Hibabejelentés. A csatorna, és az, hogy mi lesz a bejelentéssel.
- Helyesbítési napló. Link a naplóra, vagy maga a napló fordított időrendben.
Az oldal alján tüntesd fel, mikor módosítottad utoljára magát az irányelvet. Ha egy irányelv évek óta nem változott, miközben a csapat kicserélődött, pont az ellenkező hatást kelti, mint amit szeretnél.
Hogyan vezess helyesbítési naplót?
A helyesbítési napló a tartalmi hibák javításainak nyilvános, dátumozott listája. Minden bejegyzésnél látszik az érintett oldal, az eredeti hibás állítás, a javított változat és a javítás oka. Az elgépelések és a stiláris csiszolások nem tartoznak ide, csak az, ami az olvasó döntését befolyásolhatta.
Egy rövid példa a formátumra (illusztráció, nem valós esetek):
- 2026. 09. 18. A „Hogyan állítsd be a konverziókövetést?” cikkben kijavítottuk egy menüpont nevét, mert a felületen azóta átnevezték. Az eredeti szöveg még a régi elnevezést használta, a lépések sorrendje nem változott.
- 2026. 08. 27. Az „AI crawlerek a naplófájlban” cikkben pontosítottuk egy bot user-agent karakterláncát, miután egy olvasó jelezte, hogy a korábbi változat elavult.
- 2026. 07. 09. A „Strukturált adatok cégoldalra” cikk kódpéldájából töröltünk egy tulajdonságot, mert az aktuális validátor figyelmeztetést adott rá. A cikk szövege egy mondatos magyarázattal bővült.
Magában a javított cikkben is jelezd a változást, egy rövid, dátumozott megjegyzéssel a cikk alján vagy az érintett bekezdés mellett. Ha csak a naplóban szerepel, a cikkre érkező olvasó nem fogja látni. A régi, hibás mondatot ne töröld nyomtalanul, egy mondatban írd le, mi állt ott korábban.
Hogyan kapcsolódik ez a szerzői bemutatkozáshoz és a frissítési dátumokhoz?
A három elem egymásra hivatkozik. A cikk a szerzőre mutat, a szerzői oldal az irányelvekre, az irányelv pedig leírja, mit jelent a cikken látható dátum. Ha bármelyik hiányzik, vagy ellentmond a másiknak, a lánc gyengül.
A szerzői bemutatkozásban szerepeljen a név, a szakmai háttér, azok a témák, amelyekről az illető ír, és egy link az irányelvek oldalra. Visszafelé is érdemes összekötni őket, így az irányelvek oldal szerzői listájából minden név a saját bemutatkozó oldalára vezet.
[Hivatalosan igazolt] A Google külön útmutatót ad a dátumok kezeléséről. Azt javasolja, hogy a dátum jól látható legyen az oldalon, és a strukturált adatokban megadott datePublished és dateModified értékek egyezzenek a látható dátumokkal. A hasznos tartalomról szóló útmutató pedig kifejezetten rákérdez, hogy módosítod-e a dátumot érdemi változtatás nélkül, csak azért, hogy frissebbnek tűnjön az oldal.
Egy cikkoldal strukturált adatai például így köthetik össze a szerzőt, a dátumokat és az irányelveket (részlet egy JSON-LD blokkból).
{ "@context": "https://schema.org", "@type": "Article", "headline": "...", "datePublished": "2026-03-12", "dateModified": "2026-09-18", "author": { "@type": "Person", "name": "Szerző Neve", "url": "https://pelda.hu/szerzok/szerzo-neve" }, "publisher": { "@type": "Organization", "name": "Cégnév", "publishingPrinciples": "https://pelda.hu/szerkesztosegi-iranyelvek" } }
A correctionsPolicy tulajdonságot a Schema.org elsősorban hírmédia-szervezetekhez definiálja. Ha használnád, előtte nézd meg az aktuális definíciót és a validátor visszajelzését. A publishingPrinciples általános célú, egy átlagos cégoldalon is értelmesen használható.
[Saját tapasztalat] A leggyakoribb ellentmondás az, hogy a látható dátum és a dateModified eltér egymástól, mert az egyiket a sablon, a másikat egy bővítmény kezeli. Érdemes néhány cikket lefuttatni a Google Rich Results Test eszközén, és kézzel összevetni a két dátumot.
Mikor válik az irányelvek oldal üres díszletté?
Akkor, amikor olyat ír le, ami a valóságban nem történik meg, vagy amit kívülről semmi nem igazol. Ezt az olvasó, és jó eséllyel a gépi rendszerek is észreveszik, mert a cikkek nem azt mutatják, amit az oldal ígér.
A leggyakoribb jelek:
- Az oldalon az áll, hogy minden cikket szakértő ellenőriz, de egyik cikken sem szerepel lektor neve.
- Negyedéves frissítést ígér, miközben a cikkek fele két éve nem változott.
- A hibabejelentő e-mail-cím nem él, vagy senki nem figyeli.
- A helyesbítési napló üres, pedig a cikkeket csendben átírták.
- Minden cikk dátuma ugyanazon a napon frissült, tartalmi változás nélkül.
- Az oldal szövege sablonból jön, és egy másik cég oldalán szó szerint ugyanez áll.
Az ellenszer egyszerű, csak fegyelem kell hozzá. Csak azt írd le, amit már most is csinálsz. Ha valamit be szeretnél vezetni, előbb vezesd be, és csak utána írd le. Tegyél bele legalább egy olyan elemet, amely kívülről is ellenőrizhető, például a lektor nevét a cikkeken vagy a helyesbítési naplót. Évente egyszer olvasd végig az oldalt úgy, mintha kívülálló lennél, és javíts ki mindent, ami már nem igaz.
[Szakmai feltételezés] Egy friss oldalon az üres napló nem feltétlenül rossz jel. Egy több száz cikkes tudásbázisban viszont, ahol évek óta egyetlen bejegyzés sincs, inkább arra utal, hogy a javítások nem kerülnek nyilvánosságra.
Milyen ellenőrzőlistával indulj?
Ha az alábbi pontok mindegyikére igennel tudsz felelni, az oldalad jó eséllyel többet ér egy formális nyilatkozatnál.
- Minden szerző neve a bemutatkozó oldalára linkel, és onnan vissza lehet jutni az irányelvekhez.
- Az átnézés lépései konkrétak, és legalább egy lépés a cikkeken is látszik.
- A források sorrendje le van írva, és a cikkek végén ténylegesen ott vannak a források.
- Az átnézési ciklus reális, és a cikkek dátumai ezt alá is támasztják.
- A hibabejelentő csatorna működik, és van kijelölt felelőse.
- A helyesbítési naplóban dátum, érintett oldal, eredeti és javított állítás szerepel.
- A látható dátumok és a strukturált adatokban megadott dátumok egyeznek.
- Az AI-használat módja le van írva.
- Az irányelvek oldal alján szerepel a saját utolsó módosításának dátuma.
- Az oldal a láblécből vagy a Rólunk oldalról egy kattintással elérhető.
Egy dolgot ne várj tőle. A szerkesztőségi irányelvek oldal nem rangsorolási trükk, és önmagában sem jobb helyezést, sem AI-idézést nem garantál. Az értéke abban van, hogy rendbe teszi a folyamatot, és ezt kívülről is láthatóvá teszi.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central, Help Google Search know the best date for your web page
- Google, Search Quality Rater Guidelines
- Google Search Central, Article structured data dokumentáció
- Schema.org, publishingPrinciples és correctionsPolicy tulajdonság
- The Trust Project, Trust Indicators
- A Google nem ír elő szerkesztőségi irányelvek oldalt, de a „Ki, Hogyan, Miért” kérdései pontosan arra kérdeznek rá, amire egy ilyen oldal válaszol.
- Az oldal attól ér valamit, hogy a benne leírtak a cikkeken is látszanak: a lektor neve, a források és a valós frissítési dátum.
- A helyesbítési naplóban minden bejegyzésnél ott legyen a dátum, az érintett oldal, az eredeti és a javított állítás, valamint a javítás oka.
- A látható dátumok és a strukturált adatokban megadott datePublished és dateModified értékek egyezzenek, a frissítési dátumot pedig érdemi változtatás nélkül ne módosítsd.
- Díszlet lesz belőle, ha olyan folyamatot ír le, amely a valóságban nem működik, ezért csak azt írd le, amit már most is csinálsz.
Gyakori kérdések
Kötelező szerkesztőségi irányelvek oldalt készíteni a jobb helyezésért?
Nem kötelező, és önmagában helyezést sem garantál. A Google útmutatói arra kérdeznek rá, ki készítette a tartalmat, hogyan és miért. Egy ilyen oldal ezekre ad átlátható választ, ami jó eséllyel erősíti a hitelességet.
Mi a különbség a frissítés és a helyesbítés között?
Frissítés az, amikor új információval bővíted vagy a változásokhoz igazítod a cikket. Helyesbítés az, amikor egy korábban hibás tényállítást javítasz. A naplóba a helyesbítések kerülnek, az elgépelések és a stiláris javítások nem.
Mennyi időnként kell frissíteni a cikkeket?
Nincs egységes szabály. Érdemesebb témakörönként megadni egy reális átnézési ciklust, és leírni, mi indít soron kívüli frissítést. Csak olyan ritmust ígérj, amelyet tartani is tudsz.
Melyik Schema.org tulajdonsággal jelölhetem az irányelvek oldalt?
A publishingPrinciples tulajdonsággal, amelyet szervezeten vagy egy tartalmon is megadhatsz, és az irányelvek oldal URL-jére mutat. A correctionsPolicy elsősorban hírmédia-szervezetekhez készült, ezért használat előtt nézd meg az aktuális definíciót.
Fel kell tüntetni, ha AI-t használunk a tartalomkészítésben?
A Google az AI használatát nem tiltja, de azt ajánlja, hogy ahol az olvasó elvárja, a készítés módja legyen átlátható. Az irányelvek oldalon érdemes leírni, melyik lépésben használsz AI-t, és hogy megjelenés előtt ember ellenőrzi-e a szöveget.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.