A szabadúszó szövegíró akkor segíti a kkv tartalomgyártását, ha a szakmai tudás továbbra is a cégből érkezik, ő pedig olvasható, kereshető és idézhető szöveggé formálja. A saját nézőpontunk erre a felosztásra épül, tehát a szövegíró a tudást formálja meg, a tudás forrása a cégen belül marad. Ha ez felborul, a cikkek gördülékenyek lesznek, de általánosak, és a válaszmotorok sem találnak bennük olyat, amit csak tőled vehetnének át.
Az állításokat három címkével jelöljük. A Hivatalosan igazolt címke jogszabályra vagy hivatalos dokumentációra utal. A Saját tapasztalat a tartalomgyártási munkánkban visszatérő megfigyelés, ami más cégnél eltérhet. A Szakmai feltételezés logikus következtetés, amit nem mértünk és hivatalos forrás sem erősít meg.
Mikor érdemes külsős szövegírót bevonni a kkv tartalomfolyamatába?
Akkor érdemes, ha a cégben megvan a szakmai tudás és van, aki ellenőrizze a szöveget, csak a megírásra nincs idő. Ha ez a két feltétel hiányzik, a külsős szövegíró jó eséllyel az interneten elérhető tudást fogja újrafogalmazni.
Három jel utal arra, hogy készen állsz. A témalistád legalább negyedévre előre megvan, a cégben van egy ember, aki heti rendszerességgel rá tud nézni a szövegekre, és a legfontosabb ügyfélkérdéseket össze tudod gyűjteni az értékesítéstől vagy az ügyfélszolgálattól. Ha nincs belső szakmai felelős, előbb őt jelöld ki, és csak utána keress szövegírót.
Ki miért felel, ha külsős ír a cégnek?
A legtisztább felállásban három szerep van, és mindegyikhez konkrét név tartozik. Kis cégnél a tudásgazda és a szerkesztő lehet ugyanaz az ember, de a két feladatot akkor is érdemes külön körben elvégezni.
- Tudásgazda. A cég szakembere, aki megadja a tényeket, a tapasztalatot és a példákat, majd jóváhagyja a szakmai tartalmat.
- Szerkesztő. Összeállítja a briefet, tartja a sorrendet, és ellenőrzi, hogy a szöveg megfelel-e a hangnemnek és a belső linkelési szabályoknak.
- Szövegíró. Interjút készít, felépíti a cikket, megírja, és jelzi, ha valamelyik állításhoz nincs elég alapja.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central az emberközpontú tartalomról szóló útmutatójában arra biztat, hogy gondold végig, ki készítette a tartalmat, hogyan és miért. Ugyanitt azt javasolja, hogy a szerzői információ ott legyen látható, ahol az olvasó számít rá. A felelősségi körök rögzítése nem rangsorolási tényező, de ezekre a kérdésekre így tudsz egyenes választ adni.
Hogyan épül fel a bevonás lépésről lépésre?
A bevonás hét lépésből áll, és a sorrendnek van értelme, mert minden lépés az előzőre épít. Az első éles cikk a negyedik lépés után jön.
- Jelöld ki a tudásgazdát és a szerkesztőt.
- Állítsd össze az átadandó anyagokat.
- Adj fizetett próbafeladatot egy valós témára.
- Kösd meg a szerződést, benne a felhasználási jogokkal és a titoktartással.
- Tartsatok interjút az első téma tudásgazdájával, majd készüljön vázlat.
- Hagyd jóvá a vázlatot, és csak utána induljon a teljes szöveg.
- Nézd át az első három cikket ugyanazzal a listával, és a tanulságokat vezesd vissza az útmutatókba.
Saját tapasztalat. A vázlat jóváhagyása az a lépés, amit a leggyakrabban kihagynak a cégek, pedig itt derül ki a legolcsóbban, ha a szövegíró félreértette a témát. Kész cikknél ugyanez a félreértés már teljes újraírást jelent.
Milyen próbafeladatot adj a szövegírónak?
A jó próbafeladat egy valós témára írt, rövid, fizetett szöveg, amihez interjú is tartozik. Így egyszerre látod az írásmódot, a kérdezés minőségét és azt, hogyan bánik a bizonytalan információval.
Válassz olyan témát, amelyhez kell a céged tudása, és az internetről nem írható meg. Egy gépészeti vállalkozásnál például jó próba, ha a szövegíró egy gyakori ügyfélkérdésre ír 500-700 szavas választ a szakembereddel folytatott rövid beszélgetés alapján. A próba értékeléséhez ezeket a szempontokat használd:
- Milyen kérdéseket tett fel az interjún, rákérdezett-e a kivételekre és a tipikus hibákra?
- Átvette-e a brief hangnemét és a terminológiát javítás nélkül?
- Megjelölte-e azokat a mondatokat, amelyekben bizonytalan volt?
- Maradt-e benne olyan állítás, amit nem a beszélgetésből vagy megnevezett forrásból vett?
- Le tudja-e írni, milyen eszközöket használt, beleértve az AI-eszközöket is?
Szakmai feltételezés. A kijelölt bizonytalan mondatok többet elárulnak a jelöltről a hibátlan stílusnál. Aki magától jelzi a kétes részt, az később is ritkábban fog a cég nevében téves állítást leírni.
Milyen anyagokat kell átadni az első cikk előtt?
Négy anyag kell az első cikk előtt, ezek a hangnem-útmutató, a brief, a terminológiai lista és a belső linkelési szabályok. Rövid dokumentumok is megteszik, amíg konkrétak.
Hangnem-útmutató
Rögzíti, hogy tegezel vagy magázol, milyen hosszúak a mondatok, és mit nem írsz le soha. Mellékelj két saját szöveget, amit jónak tartasz, és egyet, amit nem, a rossz példa gyakran többet tanít.
Brief
Egy jó brief egy oldal, és minden cikkhez külön készül. Ezek a mezők legyenek benne:
- a cikk célközönsége és az a kérdés, amire választ ad,
- a fő kulcskifejezés és a kapcsolódó kérdések,
- a tudásgazda neve és a megkérdezendő témák,
- a kötelezően szereplő állítások, adatok és a kerülendő ígéretek,
- a kívánt hossz, a cselekvésre ösztönző zárás és a belső linkek.
Terminológiai lista
Táblázat a helyes szakszavakról, a kerülendő változatokról és a márkanevek pontos írásmódjáról. A lista tartalmazza azokat a kifejezéseket is, amelyeket az ügyfeleid használnak, mert a kereséseik így indulnak. Ha egy fogalomra két szó él a piacon, döntsd el, melyik az elsődleges, és a cikkekben ragaszkodj hozzá. Szakmai feltételezés. Az egységes fogalomhasználat megkönnyítheti a válaszmotoroknak, hogy a cikkeidet ugyanahhoz a témához kössék.
Belső linkelési szabályok
Add át a fontos oldalak listáját, és írd le, melyik témához melyik oldalra mutathat link. Rögzítsd, hogy egy cikkben hány belső link legyen, és hogy a horgonyszöveg milyen legyen. Hivatalosan igazolt. A Google Search Central linkekről szóló útmutatója leíró, a céloldal tartalmához illő horgonyszöveget javasol, és a linkek feltérképezhetőségéhez is ad szempontokat.
Hogyan zajlik a szakmai lektorálás?
A szakmai lektorálás két külön kör. Először a tudásgazda a tényeket nézi, utána a szerkesztő a szöveget. Fordított sorrendben a szakmai javítás szétzilálná a már rendbe tett szöveget.
- A szövegíró megjelöli a bizonytalan állításokat, és minden számhoz odaírja a forrást.
- A tudásgazda megjegyzésként javít, közvetlenül nem írja át a mondatokat.
- A szövegíró beépíti a javításokat, és a saját stílusában fogalmazza újra őket.
- A szerkesztő ellenőrzi a hangnemet, a terminológiát, a linkeket és a kerülendő ígéreteket.
- A tudásgazda egy utolsó, gyors olvasással jóváhagyja a végleges változatot.
Saját tapasztalat. A tudásgazdának egyszerűbb, ha három kérdésre válaszol a teljes szöveg véleményezése helyett. A kérdések így hangzanak. Mi téves, mi hiányzik, és mit mondanál másképp egy ügyfélnek? A második kérdés gyakran hozza a cikk legértékesebb mondatát.
A jóváhagyott szakmai tartalmat érdemes a cikken is jelölni. Hivatalosan igazolt. A Google Article strukturált adat dokumentációja leírja az author tulajdonság használatát, a Schema.org pedig ismeri a Person típust és a WebPage típus reviewedBy tulajdonságát. Szakmai feltételezés. A név szerint megjelölt, valós szakmai ellenőr segítheti az olvasói bizalmat, de ettől jobb helyezés vagy AI-válaszban való megjelenés nem garantálható. Csak olyan embert tüntess fel ellenőrként, aki tényleg elolvasta a cikket.
Hogyan rögzítsd a szerzői jogokat a szabadúszó szövegíróval?
Írásos szerződésben rögzítsd, milyen felhasználásra kapsz jogot, mert a cikk szerzői joga magyar jog szerint alapból a szövegírót illeti meg. A kifizetett számla önmagában nem tisztázza, hogy mit tehetsz a szöveggel.
Hivatalosan igazolt. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint a személyhez fűződő jogok nem ruházhatók át, a vagyoni jogok főszabály szerint szintén nem, ezért a gyakorlatban felhasználási engedélyt kapsz. A felhasználási szerződést főszabályként írásba kell foglalni. A reklámcélra megrendelt művekre külön szabályok is vonatkoznak, ezért a sablonodat egyszer nézesd át jogásszal. Ez a szakasz általános tájékoztatás, jogi tanácsadást nem vált ki.
A szerződésben legalább ezekre térj ki:
- a felhasználás módja, területi és időbeli terjedelme, kizárólagos-e az engedély, és továbbadhatod-e,
- az átdolgozás joga, hogy később frissíthesd, rövidíthesd, fordíthasd vagy poszttá alakíthasd a cikket,
- a névfeltüntetés, vagyis szerepel-e a szövegíró neve, és ha nem, ezt hogyan rendezitek,
- a titoktartás a kapott szakmai anyagokra és az ügyféladatokra,
- az eredetiségre vonatkozó nyilatkozat, valamint az AI-eszközök használatának szabályai,
- az, hogy mi történik a jogokkal, ha az együttműködés megszűnik.
Szakmai feltételezés. A teljesen gépi úton készült szöveg szerzői jogi védelme bizonytalan, mert a magyar törvény az egyéni, eredeti jellegű alkotást védi. Ezért a szerződés írja elő, hogy a szövegíró jelzi az AI-eszközök használatát, és bizalmas anyagot nem tölt fel olyan eszközbe, amelyet nem hagytál jóvá. Ha az anyagokban személyes adat is van, nézd meg azt is, kell-e adatfeldolgozói szerződés, vagy inkább vedd ki belőlük az ilyen adatot.
Hivatalosan igazolt. A Google az AI-tartalomról szóló útmutatójában azt írja, hogy a minőségre figyel, az előállítás módja önmagában nem számít. Ha viszont nagy mennyiségű oldalt elsősorban a keresési rangsor befolyásolására állítasz elő, az a tömeges tartalommal való visszaélésről szóló szabályba ütközhet, akár ember, akár gép írta.
Mit ellenőrizz az első három leadott cikkben?
Az első három cikket ugyanazzal a listával nézd át, és jegyezd fel, melyik hiba hányszor fordult elő. A cél annak megállapítása, hogy a szövegíró tanul-e a visszajelzésből.
- Minden szám, dátum és jogszabály-hivatkozás ellenőrizhető forrásból jön?
- A tudásgazda jóváhagyta a szakmai állításokat, és ez írásban megvan?
- Van a cikkben legalább egy részlet, ami csak a céged tapasztalatából származhat?
- A H2 címek valós kérdésekre felelnek, és a szakaszok eleje önmagában is érthető választ ad?
- A szöveg tartja a hangnem-útmutatót és a terminológiai listát?
- Nincs benne garantált eredmény vagy más, jóvá nem hagyott ígéret?
- A belső linkek a megadott oldalakra mutatnak, és beszédes a horgonyszövegük?
- Az általánosan ismert, bárhol olvasható bekezdések kihúzhatók anélkül, hogy a cikk bármit is veszítene?
- Nem kerültek bele versenytárs-szövegekből átvett mondatszerkezetek, és az AI-eszközök használata jelezve van?
- Az előző cikknél adott visszajelzés beépült ebbe a szövegbe?
Saját tapasztalat. Az első cikknél több javítás természetes, a harmadikra viszont a hangnem- és terminológiai hibáknak jórészt el kell tűnniük. A szakmai kérdések tovább maradhatnak, azokért a tudásgazda felel.
Mikor érdemes szövegírót váltani?
Akkor érdemes váltani, ha ugyanaz a hiba a visszajelzés után is visszatér, vagy ha a tudásgazda több időt tölt a javítással, mintha maga írná a szöveget. Egyetlen gyengébb cikk önmagában még nem ok a váltásra.
A váltás felé mutató jelek ezek:
- a szövegíró a harmadik cikknél is ugyanazokat a tényhibákat vagy kitalált részleteket hozza,
- nem jelzi a bizonytalan állításokat, vagy forrás nélkül állít,
- nem kér interjút, és a cikkek az interneten fellelhető tudásból állnak össze,
- megszegi az AI-eszközökre vagy a titoktartásra vonatkozó megállapodást,
- rendszeresen csúszik, és ezt előre nem jelzi.
Mielőtt váltasz, nézd meg a saját oldaladat is. Ha a brief üres volt, a tudásgazda nem ért rá, vagy a visszajelzés csak annyi volt, hogy nem jó, akkor az új szövegíró is ugyanide jut. Saját tapasztalat. A rossz eredmény mögött sokszor a hiányos belső folyamat áll, amit szövegírócserével nem tudsz megoldani. Váltáskor az útmutatók, az interjújegyzetek és a jóváhagyott cikkek a cégnél maradnak, ezért az új ember gyorsabban tud elindulni, és a tudás forrása továbbra is nálad van.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Hasznos, megbízható, emberközpontú tartalom készítése
- Google Search Central, Útmutató a generatív AI-val készült tartalomhoz
- Google Search Central, Spamre vonatkozó irányelvek (tömeges tartalommal való visszaélés)
- Google Search Central, Linkekkel kapcsolatos ajánlott gyakorlatok
- Google Search Central, Article strukturált adat dokumentáció
- Google, Search Quality Rater Guidelines
- Schema.org, Article, Person és WebPage típusok
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
- A szövegíró a tudást formálja meg, a tényekért és a szakmai állításokért a cégen belüli tudásgazda felel.
- Egy fizetett, valós témára írt próbafeladat többet mutat a referenciáknál, mert látod, hogyan kérdez és hogyan kezeli a bizonytalan információt.
- Az első cikk előtt négy anyagot adj át, ezek a hangnem-útmutató, a brief, a terminológiai lista és a belső linkelési szabályok.
- A magyar szerzői jog szerint a felhasználás jogát írásos szerződésben érdemes rögzíteni, kitérve az átdolgozásra és az AI-eszközök használatára is.
- Az első három cikket ugyanazzal a listával nézd át, így látod, hogy a hibák ritkulnak-e, és ebből megalapozottan dönthetsz a folytatásról vagy a váltásról.
Gyakori kérdések
Fizetni kell a próbafeladatért?
Javasoljuk, mert a próbafeladat valós munka, és a fizetett próba komolyabb jelentkezőket hoz. Rövid, valós témát válassz, amihez interjú is tartozik, és előre rögzítsd, mi történik a kész szöveggel.
Ki felel a cikk szakmai tartalmáért, ha szabadúszó írja?
A cégen belüli tudásgazda. A szövegíró jelzi a bizonytalan részeket, a tényeket és a szakmai állításokat viszont a cég szakembere hagyja jóvá a megjelenés előtt.
Enyém a cikk, ha kifizettem a szövegírót?
A magyar szerzői jog szerint a fizetés önmagában nem rendezi a kérdést. Írásos felhasználási szerződésben rögzítsd a felhasználás módját, terjedelmét és az átdolgozás jogát, a sablont pedig érdemes jogásszal is átnézetni.
Használhat AI-eszközt a szövegíró?
Ezt a szerződésben kell szabályozni. Kérd, hogy jelezze a használatot, és bizalmas anyagot ne töltsön fel jóvá nem hagyott eszközbe. A Google a tartalom minőségét nézi, a szakmai ellenőrzés felelőssége AI használatakor is a cégnél marad.
Fel kell tüntetni a szövegíró nevét a cikken?
Ezt a szerződésben rendezzétek, mert a névfeltüntetés a szerző személyhez fűződő jogaihoz kapcsolódik. Sok cég a szakmai tudásgazda nevét is megjeleníti, de csak valós ellenőrt nevezz meg.
Hány cikk után lehet megítélni egy szövegírót?
Három cikk jó eséllyel elég képet ad. Ugyanazzal a listával nézd át őket, és figyeld, hogy a hangnem- és terminológiai hibák ritkulnak-e. Ha a visszajelzés után is ugyanazok a hibák jönnek, érdemes váltani.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.