Pályázati pénzből készülő weboldal: mire figyelj a szolgáltató választásakor

Scheo · 2026-11-14 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Pályázati forrásból készülő weboldalnál a döntés gyakran napok alatt születik, mert a beadási határidő és az elszámolás rendje szorít. Ilyenkor a figyelem az elszámolhatóságra megy, és háttérbe kerül minden, ami a projekt lezárása után számít. Pedig ezek a szempontok évekre meghatározzák, mit tudsz kezdeni a saját weboldaladdal.

Az alábbi jelölések mutatják, mi honnan származik. [Hivatalosan igazolt] az, ami jogszabályból vagy hivatalos dokumentumból ellenőrizhető. [Saját tapasztalat] az, amit weboldal-átvételek és üzemeltetés közben rendszeresen látunk. [Szakmai feltételezés] az, ami szakmai logikából következik, de egy konkrét esetben eltérhet.

Mit old meg a pályázat, és mit nem?

A pályázat a weboldal finanszírozását oldja meg, a weboldal üzleti célját nem. A támogatás kifizeti a fejlesztést, de arról nem dönt, kiknek szól az oldal, milyen ajánlatkérést vagy vásárlást kell kiváltania, és ki fogja évekig gondozni.

[Saját tapasztalat] A pályázati weboldalaknál visszatérő minta, hogy a specifikáció a felhívás szövegéből indul ki („legyen többnyelvű”, „legyen webshop modul”), és az üzleti kérdések kimaradnak. Az eredmény egy elszámolható, formailag rendben lévő oldal, ami mégsem hoz ajánlatkérést, mert senki sem gondolta végig, mi történjen rajta. Az ügyfélkör, a fő szolgáltatások és a mért cél (telefonhívás, űrlap, rendelés) ugyanúgy kell, mint egy saját pénzből készülő oldalnál.

Érdemes ezért a pályázati műszaki tartalom mellé egy rövid, egyoldalas üzleti célleírást is írni. Legyen benne, ki a célközönség, mi a három legfontosabb dolog, amit a látogatónak az oldalon meg kell tennie, és miből fogod tudni egy év múlva, hogy működik. Ez a lap a szolgáltató kiválasztásánál is jól használható mérce, mert minden ajánlatot összevethetsz vele.

Mit érdemes a hivatalos felhívásból és a pályázatíróval tisztázni?

A pályázati szabályokat mindig a hivatalos felhívásból és a hozzá tartozó dokumentumokból kell kiolvasni, a részleteket pedig a pályázatíróval érdemes egyeztetni. A weboldal-szolgáltató ismerheti a gyakorlatot, de az elszámolhatóságról nem ő dönt.

[Hivatalosan igazolt] Az elszámolható költségek köre, a fenntartási kötelezettség hossza, a nyilvánossági (arculati) előírások és a beszerzésre vonatkozó szabályok a konkrét felhívásban, annak mellékleteiben és a támogatói okiratban szerepelnek. Ezek felhívásonként eltérhetnek, ezért egy korábbi pályázat tapasztalata nem helyettesíti az aktuális dokumentum elolvasását.

A pályázatíróval ezeket a kérdéseket érdemes végigbeszélni.

• Milyen költségtípusként számolható el a weboldal, és ez kiterjed-e a tárhelyre, a domainre, a licencekre és a későbbi üzemeltetésre?
• Meddig kell az oldalt fenntartani, és mit jelent a fenntartás ennél a felhívásnál (elérhetőség, tartalom, funkciók)?
• Milyen arculati elemeket, logót és tájékoztató szöveget kell megjeleníteni, és meddig?
• Hány árajánlat kell, és milyen formában, hogy a beszerzés rendben legyen?
• Mi számít a megvalósításnak, vagyis mikortól és milyen bizonyítékkal fogadják el, hogy a weboldal elkészült?

[Szakmai feltételezés] Ha ezeket a válaszokat még a szolgáltatók megkeresése előtt megkapod, az ajánlatkérés pontosabb lesz, és ritkábban derül ki utólag olyan elvárás, amit az elfogadott ajánlat nem fedett le.

Kié lesz a weboldal, a domain és a tartalom a projekt végén?

A weboldal, a domain, a tárhely-előfizetés és a feltöltött tartalom akkor van valóban a te kezedben, ha a szerződés kimondja, és a fiókok a cég nevén futnak. Ha ezt nem rögzíted, a kifizetett weboldal a gyakorlatban a szolgáltatóhoz kötődhet.

[Hivatalosan igazolt] A magyar szerzői jogi törvény szerint a szerzői művek felhasználását szerződésben kell rendezni, és a jogok terjedelmét a felhasználási szerződés határozza meg. Egy egyedi kód, egy grafika vagy egy szöveg ezért attól még nem a tiéd korlátlanul, hogy kifizetted. A pontos jogi megfogalmazáshoz kérd jogász segítségét.

[Saját tapasztalat] A leggyakoribb gond, amivel átvételkor találkozunk, hogy a domain a fejlesztő magánszemélyes nevén van, a tárhely a fejlesztő viszonteladói fiókjában fut, és a cégnek csak szerkesztői hozzáférése van a tartalomkezelőhöz. Amíg az együttműködés jó, ez senkit nem zavar. Szolgáltatóváltáskor viszont heteket vihet el, és a fenntartási időszak alatt egy ilyen elakadás külön kockázat.

A szerződésben ezeket érdemes rögzíteni.

• A domain a cég nevére kerül, és a regisztrátori fiók hozzáférését megkapod.
• A tárhely a cég nevén fut, vagy ha a szolgáltatónál marad, írásban rögzített, hogyan és milyen feltételekkel adja át.
• A weboldal egyedi elemeire (kód, design, szöveg, saját fotó) milyen terjedelmű felhasználási jogot kapsz, és ez kiterjed-e a módosításra és a továbbfejlesztésre.
• A fizetős bővítmények és sablonok licence kinek a nevére szól, és mi történik velük szolgáltatóváltáskor.

Hogyan ellenőrizd, hogy a weboldal később továbbfejleszthető?

Egy weboldal akkor fejleszthető tovább, ha elterjedt, dokumentált technológiára épül, és egy másik szakember is át tudja venni. Ezt az ajánlat szakaszában kell megkérdezni, mert az átadás után már nehéz rajta változtatni.

[Szakmai feltételezés] A zárt, saját fejlesztésű tartalomkezelő önmagában nem rossz döntés, de pályázati projektnél külön kockázat. Ha a szolgáltató a fenntartási időszak közben megszűnik vagy felmondja az együttműködést, kevés olyan szakembert találsz, aki az ő rendszerét át tudja venni. Egy elterjedt rendszernél (például WordPress vagy egy ismert webshop-platform) jó eséllyel több szakember közül választhatsz.

A továbbfejleszthetőségről ezeket kérdezd meg a szolgáltatótól.

• Milyen tartalomkezelőre és milyen sablonra épül az oldal, és mennyire egyedi a kód?
• Hány fizetős bővítményt használ, és ezek közül melyiket kell évente megújítani?
• Kapok-e forráskódot és adatbázis-mentést az átadáskor, és milyen formában?
• Át tudom-e venni a tartalom szerkesztését betanítás után, vagy minden szövegmódosításhoz a szolgáltató kell?
• Hogyan lehet később új nyelvet, új aloldalt vagy webshopot hozzáadni anélkül, hogy újra kellene építeni az oldalt?

[Saját tapasztalat] Sokat elárul, ha megkérdezed, ki fogja szerkeszteni a szövegeket egy év múlva. Ha a szolgáltató erre csak saját magát tudja megnevezni, és a betanításról nincs mondanivalója, akkor az oldal a gyakorlatban hozzá lesz kötve.

Mi kerüljön az átadás-átvételi csomagba?

Az átadás-átvétel akkor teljes, ha utána a szolgáltató nélkül is el tudod érni és vissza tudod állítani az oldalt. Ezt érdemes egy előre megírt listán, tételesen ellenőrizni, és csak utána aláírni a teljesítésigazolást.

Az alábbi átadási listát a szerződés mellékleteként is csatolhatod.

1. Domain regisztrátori fiók hozzáférése a cég nevén.
2. Tárhely- vagy szerver-hozzáférés (vezérlőpult, SFTP, adatbázis).
3. Rendszergazdai fiók a tartalomkezelőben, a te e-mail címeddel.
4. Teljes mentés a fájlokról és az adatbázisról (például .zip és .sql formában), amit az átadáskor egy próbakörnyezetben vissza is állítottak.
5. A fizetős bővítmények, sablonok, betűtípusok és képek licencének listája, lejárati dátummal.
6. Google Search Console és Google Analytics (vagy más mérőeszköz) tulajdonosi hozzáférése a cég saját fiókjával.
7. Rövid műszaki leírás arról, mi hol van, és milyen külső szolgáltatásokhoz kapcsolódik az oldal (e-mail küldés, fizetési rendszer, hírlevél).
8. Szerkesztési útmutató vagy rögzített betanító videó.
9. A pályázat által előírt arculati elemek helye az oldalon, képernyőképpel a dokumentációhoz.

[Saját tapasztalat] A mérés tulajdonjoga gyakran kimarad. Ha a Search Console és az Analytics a szolgáltató fiókjában van, szolgáltatóváltáskor a mért előzmények könnyen elvesznek, pedig a fenntartási időszak alatt pont ezek mutatják meg, használják-e az oldalt.

Ki üzemelteti az oldalt a fenntartási időszak alatt?

A fenntartási időszak alatt valakinek felelnie kell azért, hogy az oldal elérhető, biztonságos és naprakész maradjon. Ha ez az ajánlatban és a szerződésben nincs leírva, a felelősség a projekt lezárása után gazdátlan marad.

[Hivatalosan igazolt] A fenntartási kötelezettség tartalmát és hosszát a felhívás és a támogatói okirat rögzíti. Hogy pontosan mit vár el a támogató a weboldaltól ebben az időszakban, azt a pályázatíróval egyeztesd.

[Szakmai feltételezés] Egy több évig működő oldalnál biztosan lesz rendszerfrissítés, biztonsági javítás, tárhely-megújítás és tartalmi változás. Ha a fejlesztést pályázatból fizeted, az üzemeltetés költsége jó eséllyel saját forrásból megy, ezért ezt az ajánlatkéréskor külön, tételesen kérd be.

Az üzemeltetésről ezeket kérdezd meg.

• Ki és milyen gyakorisággal frissíti a tartalomkezelőt és a bővítményeket?
• Hol és milyen gyakran készül mentés, és ki próbálja ki, hogy visszaállítható?
• Mi történik, ha az oldal leáll vagy feltörik? Ki értesít, és ki javít?
• Mi tartozik az üzemeltetésbe, és mi számít külön megrendelésnek?
• Felmondható-e az üzemeltetés a fenntartási időszak alatt, és ha igen, milyen átadással?

[Saját tapasztalat] Ahol a karbantartás csak annyiból áll, hogy a tárhelyszolgáltató automatikusan ment, ott jellemzően az első komolyabb bővítményhiba vagy támadás után derül ki, hogy senki nem figyeli az oldalt. Ennek oka többnyire az, hogy a feladat senkinek a felelősségi körébe nem került bele.

Milyen kérdéseket tegyél fel a szolgáltatónak az elszámolhatóságon túl?

Az elszámolhatóság csak az első szűrő. Utána azt kell megtudnod, hogy a szolgáltató érti-e az üzletedet, és hogy a projekt lezárása után is működőképes kapcsolat marad-e veletek.

[Saját tapasztalat] Árulkodó, ha a szolgáltató az első beszélgetésen csak a pályázati költségsorokról kérdez, az ügyfeleidről és az ajánlatkérés útjáról pedig semmit. A jó partner tudni akarja, kik keresnek meg, mit kérdeznek először, és mi alapján döntenek.

• Mit kell egy látogatónak az oldalon tennie ahhoz, hogy üzleti eredmény legyen belőle, és ezt hogyan méritek?
• Ki írja a szövegeket, és ki felel azért, hogy az oldal a keresők számára jól értelmezhető legyen (címek, leírások, strukturált adat, belső linkek)?
• Figyelembe veszi-e az oldal az alapvető akadálymentességi szempontokat (kontraszt, billentyűzetes kezelés, képek alternatív szövege)?
• Hogyan kezelitek az adatvédelmet (adatkezelési tájékoztató, sütihozzájárulás, űrlapadatok)?
• Mennyire gyors az oldal mobilon, és ezt mivel mérik az átadáskor?
• Ha a projekt csúszik, mi a terv, és ki jelez neked időben?

[Szakmai feltételezés] Ha egy szolgáltató ezekre a kérdésekre konkrét, ellenőrizhető választ ad, az jó jel. Ha mindenre általános ígéretet kapsz, kérd meg, hogy a válaszokat írja bele az ajánlatba.

Hogyan nézzen ki az ajánlatkérés, ha gyorsan kell dönteni?

Gyors döntésnél az segít a legtöbbet, ha minden szolgáltató ugyanazt a kérdéssort kapja, mert így a válaszok összehasonlíthatók. Az alábbi ellenőrzőlistát egy az egyben bemásolhatod az ajánlatkérő levélbe.

Ellenőrzőlista az ajánlatkéréshez

1. Csatold a rövid üzleti célleírást (célközönség, fő szolgáltatások, mért cél).
2. Sorold fel a pályázati elvárásokat, a pályázatíróval egyeztetve (költségtípus, arculati elemek, fenntartás, beszerzési forma).
3. Kérd, hogy az ajánlat külön tételként mutassa a fejlesztést, a licenceket, a tárhelyet és az üzemeltetést.
4. Kérdezz rá a domain, a tárhely és a fiókok tulajdonjogára, a cég nevére szóló megoldással.
5. Kérdezz rá a felhasználási jogok terjedelmére, a módosítás és a továbbfejlesztés jogával együtt.
6. Kérd a tartalomkezelő és a technológia megnevezését, a fizetős elemek listájával.
7. Kérd az átadási csomag tartalmát (hozzáférések, mentés, dokumentáció, betanítás).
8. Kérd az üzemeltetés tartalmát a fenntartási időszakra, felmondási és átadási feltételekkel.
9. Kérd, hogy a mérés a cég saját fiókjaiban legyen beállítva.
10. Kérj ütemtervet a pályázati határidőhöz igazítva, a te jóváhagyási pontjaiddal.
11. Kérj olyan referenciákat, amelyeket élőben is megnézhetsz.

[Saját tapasztalat] A lista használata nem lassítja a döntést. A rosszul összehasonlítható ajánlatok miatti visszakérdezés több időt visz el, mint egy pontos ajánlatkérés.

Miért érdemes a műszaki tartalmat a beadás előtt szakemberrel átnézetni?

A pályázatba beadott műszaki tartalom később nehezen módosítható, ezért ami ott hiányosan szerepel, az a megvalósításkor is gondot okozhat. Egy független átnézés a beadás előtt jó eséllyel kiszűri a hiányzó vagy félreérthető elemeket.

[Szakmai feltételezés] A pályázatíró a pályázati megfelelésért felel, a weboldal-szolgáltató a saját ajánlatáért. A kettő között könnyen kimarad annak vizsgálata, hogy a leírt funkciók valóban segítik-e az üzleti célt, és hogy a tulajdonjog, az átadás és az üzemeltetés rendezett-e.

Egy ilyen átnézésnél a szakember végigolvassa a műszaki leírást és a beérkezett ajánlatokat, összeveti őket az üzleti célleírással, és jelzi, hol hiányzik valami a fenti szempontok közül. A pályázati megfelelés ellenőrzését ez nem váltja ki, azt továbbra is a pályázatíróval kell egyeztetni, a pályázati kérdésekben pedig mindig a hivatalos felhívás a mérvadó.

Források és további olvasnivalók

• Az adott pályázati felhívás, annak mellékletei és a támogatói okirat (palyazat.gov.hu)
• 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR)
• W3C, Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.1
• Google Search Central, a Search Console súgója és a webhely-áthelyezési útmutató
• Schema.org dokumentáció