Ha a nyitvatartás átírásához, egy új kollégafotóhoz vagy egy elírás javításához is szolgáltatót kell hívnod, érthető, hogy új weboldalon kezdesz gondolkodni. Ez a helyzet bosszantó, lassú, és a végén minden apró változtatás egy levélváltásba kerül. A tapasztalatunk szerint viszont az esetek jó részében az új oldal hosszabb és kockázatosabb út annál, amire valójában szükséged van. A nehézséget legtöbbször négy dolog egyike okozza, a rendszer, a rosszul felépített sablon, a hiányzó jogosultság vagy a betanítás hiánya. Ez a cikk abban segít, hogy eldöntsd, melyikkel állsz szemben, és mikor éri meg tényleg újrakezdeni.
A szövegben három jelölést használunk. Hivatalosan igazolt az, ami a rendszer vagy a Google saját dokumentációjában szerepel. Saját tapasztalat az, amit weboldalak átvétele és karbantartása közben rendszeresen látunk. Szakmai feltételezés az, ami szakmailag megalapozott, de általános érvénnyel nem bizonyítható.
Miért nem tudod magad frissíteni a weboldaladat?
A legtöbb esetben a weboldal felépítése vagy a felhasználói beállítások akadályoznak, és csak ritkábban maga a tartalomkezelő rendszer. Négy tipikus ok van, és egy oldalon gyakran kettő vagy három is jelen van egyszerre, ezért érdemes mindegyiket külön megnézni.
A rendszer
Vannak rendszerek, amelyeket eleve fejlesztőknek terveztek. Egy kézzel írt HTML-oldal vagy egy egyedi keretrendszerre épített weboldal tartalmát gyakran csak a kódban lehet módosítani, mert nincs mögötte szerkesztőfelület. Ilyenkor a betanítás sem segít, hiszen nincs mit megtanulni. A WordPress, a Wix, a Shopify vagy a Webflow viszont úgy készült, hogy laikus is tudjon benne szöveget és képet cserélni.
Hivatalosan igazolt. A WordPress dokumentációja szerint a blokkszerkesztő célja, hogy a tartalmat vizuálisan, kód írása nélkül lehessen összeállítani és módosítani.
A rosszul felépített sablon
Ez a leggyakoribb ok. A szöveg a sablon fájljaiba vagy egy rejtett témabeállításba van beégetve, ezért a szerkesztőben egyszerűen nem látod. Jellemző példa a lábléc telefonszáma, a fejléc szlogenje, a kezdőlap csúszkája vagy egy kézzel kódolt menüpont. Ha a szolgáltató oldalépítővel dolgozott, a tartalom néha globális elemekben vagy egymásba ágyazott sablonrészekben van, amelyeket nehéz megtalálni.
Saját tapasztalat. Átvett oldalaknál rendszeresen találkozunk azzal, hogy a nyitvatartás vagy a telefonszám a téma egyik PHP-fájljában áll, így csak tárhely-hozzáféréssel lehet átírni. Ezt egy gyakorlott fejlesztő rövid munkával szerkeszthető mezőbe tudja áthelyezni.
A hiányzó jogosultság
Előfordul, hogy a rendszer jól szerkeszthető, csak a te felhasználód nem fér hozzá a megfelelő részekhez. Néhány szolgáltató egyáltalán nem ad belépést a tulajdonosnak, mások korlátozott szerepkörrel vesznek fel.
Hivatalosan igazolt. A WordPress öt alap szerepkört ismer, ezek az adminisztrátor, a szerkesztő, a szerző, a közreműködő és a feliratkozó. A szerző csak a saját bejegyzéseit kezeli, az oldalakat nem szerkesztheti. A közreműködő megírhat egy bejegyzést, de közzé nem teheti, és képet sem tölthet fel. Ha a szolgáltató ilyen szerepkörrel vett fel, a kezdőlaphoz és a szolgáltatásoldalakhoz nem fogsz hozzáférni.
A betanítás hiánya
Megfelelő jog és jól felépített sablon mellett is elakadhatsz, ha senki nem mutatta meg, hol mit találsz. Gyakori zavar, hogy az oldalon a blokkszerkesztő és egy oldalépítő is be van kapcsolva, és a tulajdonos az egyikben módosít, miközben a látható tartalom a másikból jön. Sokan azt sem tudják, hogy a WordPress elmenti a korábbi változatokat, így egy elrontott szöveg pár kattintással visszaállítható.
Saját tapasztalat. Egy közös képernyős alkalom után a legtöbb tulajdonos magabiztosan cseréli a szövegeket és a képeket, főleg ha a saját oldaláról készült írásos lépéslistát is kap hozzá.
Hogyan derítheted ki tizenöt perc alatt, mi okozza a gondot?
Egy egyszerű önteszttel jó eséllyel azonosítod a fő okot, mielőtt bárkit felhívsz. Lépj be az oldal adminfelületére, és próbáld ki sorban az alábbiakat.
- Be tudsz lépni a saját felhasználóddal? Ha csak a szolgáltató fér hozzá, az első lépés a hozzáférés rendezése.
- Nézd meg, milyen szerepkörrel vagy bent. WordPressben a Felhasználók menüben, a saját nevednél látod. Ha nem adminisztrátor vagy szerkesztő a szerepköröd, a jogosultság a szűk keresztmetszet.
- Nyisd meg a kezdőlapot szerkesztésre, és keresd meg a főcímet. Ha a szerkesztőben nem találod, jó eséllyel a sablonba vagy a témabeállításokba van beépítve.
- Próbáld átírni a lábléc telefonszámát. Ha sem az oldalszerkesztőben, sem a Megjelenés menüben, sem a widgetek között nem látod, a sablon felépítése a gond.
- Tölts fel egy képet a médiatárba, és cserélj le vele egy meglévő fotót. Ha a feltöltés hibát ad, az jogosultsági vagy tárhelyprobléma is lehet.
- Készíts egy piszkozat bejegyzést, és nézd meg az előnézetét. Ha ez működik, a rendszer alapvetően használható, csak a felépítést kell rendbe tenni.
Írd fel, melyik lépésnél akadtál el, és mit láttál a képernyőn. Ez a lista a szakmai felmérésnél is sokat segít, mert a szakember azonnal látja, hol kezdje.
Mikor elég a szerkesztőfelület átalakítása?
Akkor elég, ha a rendszer friss és támogatott, a tartalom viszont szétszórtan, nehezen elérhető helyeken van. Ilyenkor a meglévő oldal megmarad, csak a szerkesztés útja lesz egyszerűbb.
Tipikus átalakítások a következők.
- A beégetett szövegek áthelyezése szerkeszthető mezőkbe, hogy minden látható tartalom az adminfelületről módosítható legyen.
- Egy közös „Cégadatok” beállítóoldal a telefonszámnak, a címnek és a nyitvatartásnak, amelyet az oldal minden pontja onnan vesz át. Így egyetlen helyen kell átírnod, és mindenhol frissül.
- Egyszerűsített adminmenü, amelyben csak az látszik, amire tényleg szükséged van.
- Zárolt elrendezés, hogy szerkesztés közben ne csússzon szét a dizájn.
Hivatalosan igazolt. A WordPress blokkszerkesztőjében léteznek szinkronizált minták, amelyek egy helyen módosítva minden előfordulásukban frissülnek. A blokksablonok zárolhatók is, így a szerkesztő a szöveget átírhatja, de az elrendezést nem töri szét véletlenül.
Szakmai feltételezés. Mivel egy ilyen átalakítás a meglévő tartalmat és URL-eket jó eséllyel érintetlenül hagyja, a keresőben eddig elért láthatóságra kisebb kockázatot jelent, mint egy teljes csere. Ezt ettől függetlenül érdemes a munka után a Search Console-ban ellenőrizni.
Mikor elég egy rövid betanítás vagy egy sablonjavítás?
Betanítás akkor elég, ha az önteszt minden lépése sikerült, csak bizonytalan vagy abban, mit szabad és mit nem. Sablonjavítás akkor elég, ha egy-két konkrét elem nem szerkeszthető, például a lábléc, a fejléc vagy egy csúszka, a többi rész viszont rendben működik.
Egy jó betanítás a saját oldaladon zajlik, és ezeket érdemes tartalmaznia.
- Szöveg, kép és gomb cseréje egy meglévő oldalon, lépésről lépésre.
- Új bejegyzés vagy hír létrehozása, közzététele és időzítése.
- A korábbi változatok visszaállítása, ha valami elromlott.
- Azok a gombok és menüpontok, amelyekhez ne nyúlj, például a téma cseréje, a bővítmények kikapcsolása és az állandó hivatkozások beállítása.
- Felvett videó és írásos lépéslista, hogy fél év múlva is vissza tudd nézni.
Saját tapasztalat. A betanítás akkor marad meg, ha a tulajdonos a következő hetekben ténylegesen használja is a tudást. Érdemes rögtön az alkalom után egy valódi módosítást önállóan elvégezned.
Mikor indokolt tényleg új weboldalt készíttetni?
Új oldal akkor indokolt, ha a gond az alapokban van, és a javítás több munkát jelentene, mint az újraépítés. A legjellemzőbb jelek a következők.
- A rendszer vagy a téma már nem kap biztonsági frissítést, vagy egy elavult, nem fejlesztett keretrendszeren fut.
- Nincs szerkesztőfelület, és észszerű munkával utólag sem építhető be.
- A sablon annyi helyen beégetett, hogy a javítás gyakorlatilag újraírást jelentene.
- Az oldal mobilon nehezen használható, és a sablon nem igazodik a képernyőmérethez.
- Megváltoztak az üzleti igényeid, például webshop, online foglalás vagy többnyelvűség kell, és a jelenlegi alap ezt nem bírja el.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central szerint URL-változással járó oldalcserénél a régi címekről végleges, 301-es átirányítást érdemes beállítani az új megfelelőjükre. A Google az oldalak mobilos változatát veszi alapul az indexeléshez, ezért a mobilon hibás sablon a keresőben is hátrányt jelenthet.
Saját tapasztalat. Az új oldal utáni forgalomcsökkenés hátterében legtöbbször kimaradt átirányítások és elhagyott, korábban jól teljesítő aloldalak állnak. Ha új oldal mellett döntesz, a régi oldal teljes URL-listája és az átirányítási terv már az ajánlatkérés része legyen.
Milyen döntési fán érdemes végigmenni?
A döntési fa sorrendje számít, mert az első kérdésekre adott válasz sokszor feleslegessé teszi a többit.
- Van saját belépésed adminisztrátori vagy szerkesztői joggal? Ha nincs, kérd el. Amíg ez nincs meg, ne hozz más döntést, mert a valódi ok rejtve marad.
- Kap a rendszer rendszeres biztonsági frissítést, és van szerkesztőfelülete? Ha egyik sem igaz, az új oldal reális lehetőség.
- Megtalálod a kezdőlap és a lábléc szövegeit a szerkesztőben? Ha igen, valószínűleg egy rövid betanítás elég.
- Csak néhány elem nem szerkeszthető? Ha igen, sablonjavítás a megfelelő lépés.
- A rendszer friss, de a tartalom nagy része beégetett vagy szétszórt? Ilyenkor a szerkesztőfelület átalakítása a jó irány.
- A sablon mobilon is hibás, lassú, és az üzleti igényeidet sem követi? Itt érdemes új oldalt mérlegelni, URL-térképpel és átirányítási tervvel együtt.
Milyen módosításokat érdemes házon belül tartani?
Mindent, ami gyakran változik, gyors reakciót kíván, és nem érinti az oldal működését. Ezeknél a szolgáltatóra várni felesleges késést okoz.
- Nyitvatartás, ünnepi és szabadság miatti zárva tartás.
- Telefonszám, e-mail-cím, cím és térképhivatkozás.
- Hírek, akciók, blogbejegyzések és állásajánlatok.
- Csapattagok neve, fotója és bemutatkozása.
- Gyakori kérdések, termék- és szolgáltatásleírások szövege.
- Galéria, referenciafotók és letölthető dokumentumok cseréje.
- Elírások javítása, valamint az oldalak keresőben megjelenő címe és leírása, ha van erre bővítmény.
A szolgáltatónál érdemes hagyni a rendszer és a bővítmények frissítését, a téma cseréjét, az URL-szerkezet és az átirányítások módosítását, az űrlapokat, a mérőkódokat, a mentéseket, valamint a tárhely és a domain beállításait. Ezek hibája az egész oldal működését vagy a mérést érintheti.
Saját tapasztalat. A munkamegosztás akkor működik, ha írásban rögzítitek, mi a tiéd és mi a szolgáltatóé. Így egy véletlen hibánál is egyértelmű, ki javítja.
Hogyan ellenőrizheted a felhasználói szerepköröket WordPressben?
Az adminfelületen a Felhasználók menüben látod, ki milyen szerepkörrel van az oldalon. Ha a szolgáltatód vagy egy technikai kolléga hozzáfér a szerverhez, a WP-CLI paranccsal egy perc alatt kilistázható ugyanez.
wp user list --fields=user_login,roles
Ha kiderül, hogy közreműködőként vagy szerzőként vagy bent, a szerkesztői szerepkört ezzel a paranccsal lehet beállítani. A felhasználónevet a sajátodra kell cserélni.
wp user set-role felhasznalonev editor
Hivatalosan igazolt. Mindkét parancs szerepel a WP-CLI hivatalos dokumentációjában. A szerkesztő szerepkör minden bejegyzést és oldalt módosíthat, a bővítményekhez és a témához viszont nem fér hozzá, ezért a mindennapi tartalomkezeléshez jó választás, és csökkenti a véletlen műszaki hibák esélyét.
Mit kérj el a szolgáltatódtól, mielőtt döntesz?
A döntéshez néhány alapadatra mindenképp szükséged lesz, és ezeket érdemes írásban elkérni.
- Saját, névre szóló belépés az adminfelületre, legalább szerkesztői joggal.
- Kinek a nevén van a domain és a tárhely, és hol érhetők el a hozzáférések.
- Hol van a legutóbbi mentés, és milyen gyakran készül.
- A használt téma és a fizetős bővítmények listája, a licencek tulajdonosával együtt.
- Rövid leírás arról, hol szerkeszthetők a kezdőlap, a fejléc és a lábléc elemei.
Ha a szolgáltató ezek egyikét sem tudja vagy akarja megadni, az önmagában fontos információ a döntéshez, és érdemes független szakemberrel átnézetni a helyzetet.
Hogyan kérj segítséget az oldal állapotának felméréséhez?
Mielőtt új oldalt rendelsz, kérj egy független felmérést, amely megmondja, a négy ok közül melyik áll fenn nálad. Egy alapos felmérés megnézi a rendszer és a bővítmények frissességét, a felhasználói szerepköröket, azt, hogy hol vannak beégetett tartalmak, milyen az oldal mobilon, és milyen kockázattal járna egy esetleges csere a keresőben eddig elért láthatóságra.
Ha szeretnéd, nézzük meg együtt a weboldaladat. Küldd el az oldal címét, és írd meg, az önteszt melyik lépésénél akadtál el. A felmérés után megírjuk, hogy nálad a betanítás, a sablonjavítás, a szerkesztőfelület átalakítása vagy az új oldal a reális út, és mi szól mellette. Konkrét eredményt egyik út sem garantál, de így a döntésed az oldalad valós állapotán alapul.
Források és további olvasnivalók
- WordPress.org dokumentáció, Roles and Capabilities
- WordPress Block Editor Handbook, Patterns és Templates fejezetek
- WP-CLI Commands dokumentáció, wp user
- Google Search Central, Site moves with URL changes
- Google Search Central, Mobile-first indexing best practices
- W3C, Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.2
- A szerkesztési nehézség négy tipikus oka a rendszer, a sablon, a jogosultság és a betanítás hiánya, és gyakran több is jelen van egyszerre.
- Egy tizenöt perces önteszttel jó eséllyel kideríted, melyik lépésnél akadsz el, és ez a szakmai felmérést is felgyorsítja.
- Ha a rendszer friss és támogatott, a szerkesztőfelület átalakítása vagy egy sablonjavítás kisebb kockázattal jár, mint az új oldal, mert a meglévő URL-ek megmaradnak.
- Új weboldal akkor indokolt, ha a rendszer nem kap frissítést, nincs észszerűen beépíthető szerkesztőfelület, vagy a megváltozott üzleti igényeket az alap már nem bírja el.
- A gyakran változó, működést nem érintő tartalmakat érdemes házon belül tartani, a frissítéseket, átirányításokat és mérőkódokat a szolgáltatóra bízni.
Gyakori kérdések
Honnan tudom, hogy a sablon vagy a jogosultság a gond?
Nézd meg a Felhasználók menüben a szerepköröd. Ha adminisztrátor vagy szerkesztő vagy, és mégsem találod a lábléc vagy a fejléc szövegét a szerkesztőben, jó eséllyel a sablonba van beégetve. Ha alacsonyabb a szerepköröd, előbb a jogosultságot érdemes rendezni.
Elveszíthetem a keresőbeli helyezéseimet, ha új weboldalt csináltatok?
Előfordulhat, főleg ha az URL-ek megváltoznak és kimaradnak az átirányítások. A Google Search Central 301-es átirányítást javasol a régi címekről az újakra. Gondos tervezéssel a kockázat csökkenthető, de teljesen kizárni nem lehet.
Milyen szerepkört kérjek a WordPress-oldalamhoz?
A mindennapi tartalomkezeléshez a szerkesztő szerepkör általában elég, mert minden oldalt és bejegyzést módosíthatsz vele, a bővítményekhez és a témához viszont nem nyúlhatsz véletlenül. Saját tulajdonú oldalnál érdemes egy adminisztrátori belépést is kérni, amelyet csak végszükség esetén használsz.
Mennyi betanítás kell ahhoz, hogy magam frissítsem az oldalt?
Ha a sablon jól felépített, a tapasztalatunk szerint egy közös képernyős alkalom és egy írásos lépéslista a legtöbb tulajdonosnak elég a szövegek és képek cseréjéhez. Ha a tartalom beégetett, előbb a sablont kell rendbe tenni, mert addig a betanítás sem segít.
Mit ne módosítsak magam a weboldalon?
A rendszer- és bővítményfrissítést, a téma cseréjét, az URL-szerkezetet, az átirányításokat, az űrlapokat és a mérőkódokat érdemes a szolgáltatóra hagyni. Ezek hibája az egész oldal működését vagy a mérést érintheti.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.