Havonta megérkezik a négy-öt új blogcikk, a riportban szép a szám, de amikor elolvasol egyet, valami nem stimmel. Olvasható, helyesírási hiba sincs benne, mégis olyan, mintha bárki írhatta volna bármelyik cégről. Ha ismerős az érzés, jó eséllyel gépi nyersszöveget kapsz, kevés emberi átdolgozással. Ez a cikk abban segít, hogy a gyanút ellenőrizhető kérdésekre fordítsd le, és tisztán lásd, mit kérhetsz számon a szolgáltatódon.
A szövegben háromféle állítást jelölünk külön. Hivatalosan igazolt az, ami a Google vagy más platform nyilvános dokumentációjában szerepel. Saját tapasztalat az, amit cikkek átnézése közben rendszeresen látunk. Szakmai feltételezés az, ami logikus következtetés, de hivatalos megerősítése nincs.
Baj-e, ha a SEO-szolgáltatód AI-jal írja a cikkeket?
Önmagában nem baj. A Google a tartalom minőségét és hasznosságát értékeli, az előállítás módja ebből a szempontból másodlagos. A gond akkor kezdődik, amikor a szöveg ellenőrizetlen, nincs benne valódi tudás, és csak azért készül, hogy legyen belőle sok.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central 2023 februárjában közzétett útmutatója kimondja, hogy a jó minőségű tartalmat jutalmazzák, függetlenül attól, hogyan készült. Ugyanez az útmutató azt is rögzíti, hogy ha valaki automatizálással elsősorban a keresési helyezés manipulálására gyárt tartalmat, az a spamszabályokba ütközik. A 2024 márciusi frissítés óta külön szabály szól a nagy mennyiségben, kevés hozzáadott értékkel gyártott oldalakról (scaled content abuse), és ez az előállítás módjától függetlenül érvényes.
A valódi kérdés tehát három dolog körül forog. Mit tesz hozzá a szöveg ahhoz, ami már elérhető a neten? Ki nézte meg, hogy igaz-e, ami benne áll? És ki vállalja érte a szakmai felelősséget, ha egy ügyfeled rossz döntést hoz miatta?
Miért nem elég egy AI-detektorral ellenőrizni a cikket?
Mert az AI-detektorok eredménye nem megbízható. Emberi szöveget is gyakran gépinek jelölnek, az átírt gépi szöveget pedig sokszor átengedik, ezért egy százalékos érték alapján nem érdemes vitát kezdeni a szolgáltatóval.
Hivatalosan igazolt. Az OpenAI 2023 júliusában kivezette a saját AI-szöveg-osztályozóját, és az indoklásban az alacsony pontosságot nevezte meg. Ha maga a modell fejlesztője sem tudott megbízható felismerőt adni, egy ingyenes online eszköz eredményét is óvatosan érdemes kezelni.
Saját tapasztalat. Sokkal többet mond, ha a tartalmat nézed. Egy gépi nyersszöveg ritkán hibás nyelvtanilag. Az a jellemzője, hogy üres, vagyis nincs benne olyan információ, amit csak a te cégedről lehet tudni.
Milyen árulkodó jelek utalnak gépi nyersszövegre?
A leggyakoribb jelek az általános, bárkire ráhúzható állítások, a forrás nélküli vagy kitalált adatok, a cégedre vonatkozó konkrétumok hiánya és a cikkről cikkre ismétlődő szerkezet. Egy jel még nem bizonyít semmit, három-négy együtt viszont komoly figyelmeztetés.
Általános állítások, amelyek bármelyik cégre igazak
„A minőségi szolgáltatás alapja a megbízhatóság.” „Fontos, hogy szakértőt válassz.” Ezek a mondatok igazak, de semmit nem mondanak. Próbáld ki, hogy a cikkben a cégneved helyére beírod egy versenytársadét. Ha a szöveg így is ugyanúgy megállja a helyét, akkor nincs benne rólad szóló tartalom.
Kitalált vagy ellenőrizhetetlen adatok
A nyelvi modellek hajlamosak meggyőzően hangzó számokat, kutatásokat és idézeteket gyártani, ha nincs mögöttük valódi forrás. Gyanús, ha a cikk „egy friss felmérésre” hivatkozik név nélkül, ha kerek százalékok szerepelnek évszám és kiadó nélkül, vagy ha egy magyar jogszabályról, támogatásról, határidőről olyat állít, amit a hivatalos oldalon nem találsz meg. Ez a legkockázatosabb jel, mert a te neved alatt jelenik meg.
Hiányoznak a cégedről szóló konkrétumok
Nincs benne a szolgáltatási területed, a jellemző munkáid, a tipikus ügyfélkérdések, a saját folyamatod lépései, egy saját fotó vagy egy mondat, amit te szoktál mondani az ügyfeleknek. Egy villanyszerelő cikke a mérőhely-kialakításról akkor ér valamit, ha leírja, hogyan zajlik nála a felmérés, és mire figyeljen az ügyfél, mielőtt kijön a szerelő. Ha ugyanaz a cikk egy országos portálon is megjelenhetne változtatás nélkül, akkor kevés benne a hozzáadott érték.
Ismétlődő szerkezet
Tegyél egymás mellé három cikket különböző hónapokból. Ha mind ugyanazzal a kérdő bevezetővel indul, mind öt-hat alcímből áll, minden alcím alatt két bekezdés van, és mind egy „Összegzés” szakasszal zárul, ami megismétli az eddigieket, akkor sablonból dolgoznak. A szerkezet egyformasága önmagában még nem hiba, de jelzi, hogy a szövegre kevés emberi figyelem jutott.
Idegen közeg és fordításíz
Saját tapasztalat. Gyakori, hogy a cikk amerikai példákat hoz, dollárban gondolkodik, magyar viszonyok között nem létező szolgáltatást vagy hatóságot említ, vagy a mondatok angol szórendet követnek. Ilyenkor jó eséllyel senki nem olvasta végig a szöveget a magyar olvasó szemével.
Hogyan nézd át magad egy cikket lépésről lépésre?
Egy óra alatt átnézhetsz három cikket az alábbi sorrendben, külön eszköz nélkül. A végén lesz egy jegyzeted, amellyel konkrétan tudsz kérdezni.
- Válassz ki három cikket legalább két különböző hónapból, lehetőleg olyat, amelynek a témáját te magad is jól ismered.
- Húzd alá azokat a mondatokat, amelyek csak a te cégedre igazak. Ha egy cikkben egy ilyen sincs, írd fel.
- Gyűjtsd ki az összes számot, dátumot, jogszabályra vagy kutatásra tett hivatkozást, és keresd meg mindegyik eredeti forrását.
- Másold ki a cikk egy jellegzetes mondatát, tedd idézőjelbe, és keress rá a Google-ben, például így
"a pontos mondat idézőjelek között". Ha szó szerint máshol is megjelenik, kérdezd meg, honnan származik. - Hasonlítsd össze a három cikk felépítését (bevezető, alcímek száma, zárás).
- Nézd meg a Search Console teljesítményjelentésében az oldalak szerinti bontást, hogy a cikkek kapnak-e egyáltalán megjelenést és kattintást.
- Olvass fel hangosan egy bekezdést. Ha úgy érzed, ezt soha nem mondanád így egy ügyfelednek, az is jelzés.
Milyen kérdéseket tegyél fel a szolgáltatódnak?
Három kérdéskört érdemes tisztázni, vagyis hogy ki ellenőrzi a szöveget, honnan jönnek az adatok, és ki hagyja jóvá a cikket megjelenés előtt. A kérdéseket írásban tedd fel, így a válasz később is visszakereshető.
Hivatalosan igazolt. A Google a hasznos tartalomról szóló útmutatójában azt javasolja, hogy a készítők gondolják végig, ki írta a tartalmat, hogyan készült és miért készült. Ahol az olvasó joggal kérdezné, ott derüljön ki, hogy automatizálás is részt vett a munkában. A lenti kérdések ugyanezt a hármat bontják ki a te helyzetedre.
Ki ellenőrzi a szöveget?
- Használtok AI-t a cikkekhez? Ha igen, a folyamat melyik lépésében?
- Ki olvassa át a szöveget megjelenés előtt, és mi a szakmai háttere?
- Mennyit változik átlagosan egy szöveg az első gépi változathoz képest? Meg tudjátok mutatni egy cikk korábbi változatát?
- Ki ellenőrzi a helyesírást és a magyar szóhasználatot?
Honnan jönnek az adatok?
- Honnan származnak a cikkekben szereplő számok és állítások? Fel tudjátok sorolni a forrásokat egy konkrét cikknél?
- Ki ellenőrzi, hogy egy jogszabályi, adózási vagy egészségügyi állítás naprakész-e?
- Honnan tudjátok a cégemre jellemző információkat, és miért nem kérdeztetek meg ezekről?
- Mi történik, ha egy cikkben hibás adat jelenik meg? Ki javítja, és hogyan szóltok róla?
Ki hagyja jóvá a cikket?
- Megkapom-e a cikket jóváhagyásra a közzététel előtt?
- Ki szerepel szerzőként, és valós személy-e?
- Ha a cikk szakmai kérdésben ad tanácsot, ki vállalja érte a szakmai felelősséget?
- Hogyan döntitek el a témákat, és figyelembe veszitek-e a Search Console adatait?
Milyen válaszokra figyelj?
Jó jel, ha a szolgáltató nyíltan elmondja, hogy használ AI-t, és pontosan leírja, mi történik a gépi vázlat után. Rossz jel a kitérő válasz, a „saját módszertan” emlegetése részletek nélkül, vagy ha a forrásokat egy konkrét cikknél sem tudják megnevezni.
Saját tapasztalat. Az a folyamat szokott jól működni, amelyben a gép a vázlatot és a szerkezetet adja, ember ellenőrzi a tényeket, a cég maga ad bele konkrétumot, és a végső szöveget valaki a cég részéről jóváhagyja. Ha ebből a láncból hiányzik az ellenőrzés vagy a jóváhagyás, a cikkek száma nő, az értékük viszont nem.
Ha a válaszok után is bizonytalan vagy, kérd meg a szolgáltatót, hogy a következő cikknél küldje el a forráslistát és a jóváhagyásra szánt változatot. Ebből gyorsabban kiderül a valódi munkamódszer, mint egy hosszabb levelezésből.
Mit tehetsz te, hogy jobb cikkek készüljenek?
A legtöbbet azzal segítesz, ha olyan tudást adsz a szolgáltatónak, amelyet máshonnan nem szerezhet meg. Ehhez havonta néhány perc is elég lehet, ha rendszeres.
- Írd össze a hónap három leggyakoribb ügyfélkérdését úgy, ahogy az ügyfelek ténylegesen megfogalmazták.
- Küldj saját fotót munkáról, termékről vagy helyszínről, ha illik a cikk témájához.
- Mondd el, miben tér el a te munkamódszered a szokásostól, és miért csinálod úgy.
- Jelezd, ha egy állítással szakmailag nem értesz egyet, akkor is, ha apróságnak tűnik.
- Egyeztessetek egy rövid havi beszélgetést, amelyből a következő cikkek alapanyaga születik.
Hivatalosan igazolt. A Google minőségértékelői irányelvei (Search Quality Rater Guidelines) a tapasztalatot (Experience) külön szempontként kezelik az E-E-A-T keretben. Az első kézből származó, saját tapasztalaton alapuló tartalom tehát a minőség megítélésének része. Az irányelvek az értékelőknek szólnak, a rangsorolást közvetlenül nem határozzák meg, de jól mutatják, mit tekint a Google jó tartalomnak.
Mit jelent ez az AI-alapú válaszmotorok szempontjából?
Az AI-keresők és válaszmotorok forrásokat idéznek, és jó eséllyel azokat az oldalakat részesítik előnyben, amelyekben egyedi, ellenőrizhető információ van. Egy általános cikk ugyanazt mondja, mint száz másik, így kevés okuk van éppen azt idézni.
Szakmai feltételezés. A válaszmotorok forrásválasztásának pontos szabályait a fejlesztők nem hozzák nyilvánosságra. Logikus viszont, hogy egy konkrét adatokkal, saját folyamatleírással és helyi információval teli oldal nagyobb eséllyel kerül be egy válaszba, mint egy bármelyik weboldalon megtalálható összefoglaló. Garanciát erre senki nem adhat, de a gépi nyersszöveg ebben a versenyben jó eséllyel hátrányban van.
Mit tegyél, ha kiderül, hogy gépi nyersszöveget kaptál?
Először a meglévő cikkeket érdemes rendbe tenni, utána a folyamatot. A hibás adatot tartalmazó cikk a legsürgősebb, mert a te nevedben állít valótlant.
- Jelöld meg azokat a cikkeket, amelyekben ellenőrizhetetlen vagy hibás állítás van, és kérd a javításukat vagy az eltávolításukat.
- A Search Console adatai alapján válogasd szét a cikkeket. Amelyik kap megjelenést, azt érdemes konkrétumokkal kiegészíteni, a teljesen forgalom nélküli, üres szövegeknél pedig mérlegeld az összevonást más cikkekkel.
- Kérj írásos leírást arról, hogyan készül ezentúl egy cikk, ki ellenőrzi és ki hagyja jóvá.
- Állapodjatok meg, hogy kevesebb, de ellenőrzött és rólad szóló cikk is elfogadható, ha a havi darabszám helyett ez a cél.
Szakmai feltételezés. Egy weboldal minőségének megítélésében jó eséllyel az összkép is számít, ezért a sok gyenge cikk a jobbakat is visszahúzhatja. Ezt a Google pontos számokkal nem erősíti meg, de a hasznos tartalomról szóló útmutatója az oldal egészére vonatkozó jeleket is említ.
Segítünk átnézni néhány meglévő cikkedet?
Igen. Ha bizonytalan vagy abban, mennyit érnek a havi cikkeid, küldd el három-öt meglévő cikk linkjét, és átnézzük őket ugyanezekkel a szempontokkal. Megnézzük a konkrétumokat, ellenőrizzük a benne lévő adatok forrását, összevetjük a szerkezetüket, és ha hozzáférést adsz, a Search Console-ban azt is megnézzük, kapnak-e megjelenést. Az eredményt írásban kapod meg, cikkenként a talált problémákkal és a javítási lehetőségekkel.
Az átnézés célja a tisztánlátás, a szolgáltatód lejáratása nem. Tényekkel mehetsz a következő egyeztetésre, és eldöntheted, elég-e a folyamaton javítani, vagy más megoldás kell.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Google Search's guidance about AI-generated content
- Google Search Central, Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central, Spam policies for Google web search (scaled content abuse)
- Google Search Quality Rater Guidelines
- OpenAI, New AI classifier for indicating AI-written text (frissített közlemény, 2023. július)
- Google Search Console súgó, Teljesítményjelentés
- A Google hivatalos útmutatója szerint az AI-jal készült tartalom önmagában nem szabálysértő, a tömeges, kevés hozzáadott értékű gyártás viszont a spamszabályokba ütközhet.
- Az AI-detektorok megbízhatatlanok, ezért a szöveg tartalmát érdemes vizsgálni.
- A legárulkodóbb jel a cégedre jellemző konkrétumok hiánya, a legkockázatosabb a forrás nélküli adat.
- Kérdezd meg írásban, ki ellenőrzi a tényeket, honnan jönnek az adatok és ki hagyja jóvá a cikket.
- Ha rendszeresen adsz saját tudást a szolgáltatónak, a cikkek jó eséllyel értékesebbek lesznek.
Gyakori kérdések
Büntetik a Google-nél az AI-jal írt cikkeket?
A Google hivatalos útmutatója szerint a tartalom minőségét értékelik, az előállítás módjától függetlenül. A tömegesen, kevés hozzáadott értékkel gyártott tartalom viszont a spamszabályokba ütközhet, akár ember, akár gép írta.
Megbízható egy AI-detektor eredménye?
Nem érdemes rá építeni. Az OpenAI 2023-ban az alacsony pontosság miatt kivezette a saját osztályozóját, és a többi eszköz is gyakran téved mindkét irányba.
Mi a legárulkodóbb jel, hogy gépi nyersszöveget kapok?
Ha a cikkben nincs olyan mondat, ami csak a te cégedre igaz, és a cégnevet kicserélve egy versenytársra is ugyanúgy megállná a helyét.
Kérhetem, hogy a cikkeket megjelenés előtt jóváhagyjam?
Igen, és szakmai témáknál kifejezetten ajánlott, mert a cikk a te neved alatt jelenik meg. Érdemes ezt a szolgáltatóval írásban rögzíteni.
Kell jelölni, hogy egy cikk AI segítségével készült?
A Google útmutatója azt javasolja, hogy ahol az olvasó joggal kérdezné, ott derüljön ki, hogyan készült a tartalom. A jogi kötelezettségről a konkrét esetben jogász tud pontos választ adni.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.