- Az átlagpozíció statisztika, nem rangsorbeli helyezés: minden megjelenés egy adatpont, és a súlyozás a megjelenésszám szerint történik.
- Új kulcsszavakra való megjelenés a 20-80. helyen lehúzza az átlagot, miközben a kattintásszám emelkedik.
- A rangsorfigyelő eszköz egy szimulált lekérdezés pillanatképe, a Search Console pedig valós megjelenések összessége, ezért a kettő nem hasonlítható össze.
- Riasztási küszöbnek alkalmatlan, mert a lekérdezés-mix változása ugyanúgy mozgatja, mint a valódi rangsorváltozás.
- Diagnózisra viszont értékes, ha szűkített nézetekben (sáv, oldalcsoport, eszköz, ország) nézed.
Az átlagos pozíció az a szám a Search Console teljesítményjelentésében, amit a legtöbb havi riport kiemel, és amiből a legkevesebb jó döntés születik. Nem azért, mert hibás adat lenne, hanem mert mást mér, mint amit a legtöbben belelátnak. Nézzük végig, hogyan áll össze, mikor mond igazat, mikor vezet félre, és mivel érdemes helyettesíteni, ha tényleg döntést akarsz rá alapozni.
Hogyan számolja ki a Search Console az átlagos pozíciót?
Rövid válasz: az átlagos pozíció a megjelenésekkel súlyozott átlaga annak, hogy az adott szűrt nézetben az oldalad a keresési találatok között hányadik helyen tűnt fel. Nem rangsorbeli helyezés, hanem utólagos statisztika arról, ami ténylegesen megtörtént.
Hivatalosan igazolt: a Google dokumentációja szerint minden megjelenéshez tartozik egy pozíciószám, és property-szinten, ha ugyanarra a lekérdezésre több oldalad is szerepel a találatok között, a legfelső URL pozíciója számít. Ha viszont konkrét oldalra szűrsz, akkor annak az oldalnak a saját pozíciója. Ennek van egy kellemetlen következménye: az oldalankénti átlagpozíciók semmilyen módon nem összegezhetők vissza a property-szintű értékre, tehát a két szám eltérése nem hiba, hanem definíció kérdése.
A súlyozás miatt az átlag mindig arra húz, ahol sok a megjelenés. Egy egyszerű példa. Tegyük fel, hogy augusztusban két kulcsszavad van:
- „A" kifejezés: 200 megjelenés, átlagosan az 5,0. helyen
- „B" kifejezés: 800 megjelenés, átlagosan a 30,0. helyen
A property átlagpozíciója: (200 × 5 + 800 × 30) / 1000 = 25,0. Szeptemberben az „A" javul a 4,5. helyre és 400 megjelenést hoz, a „B" viszont 2000 megjelenésre nő a 32. hely környékén. Az új átlag: (400 × 4,5 + 2000 × 32) / 2400 = 27,4. A riportban romlás látszik, közben a jól kattintó kifejezésed helyezése is, megjelenésszáma is javult.
Hivatalosan igazolt: megjelenés akkor keletkezik, ha a linked a találati oldal betöltött részében szerepel, akkor is, ha a felhasználó nem görgetett odáig. Ugyancsak hivatalos, hogy a lekérdezés-szintű sorokból a ritka, személyhez köthető keresések kimaradnak, ezért a részletező táblázat összege kisebb, mint a teljes megjelenésszám. Az adat 16 hónapra visszamenőleg érhető el, és jellemzően 2-3 nap csúszással teljes.
Miért romolhat az átlagpozíció úgy, hogy közben nő a forgalom?
Rövid válasz: mert az átlagot nemcsak a helyezéseid mozgatják, hanem az is, hogy milyen lekérdezésekre jelensz meg egyáltalán. Új kifejezésekre való belépés a 20-80. hely környékén matematikailag lehúzza az átlagot, miközben minden más javul.
A leggyakoribb okok, saját tanácsadói gyakorlatból sorrendbe rakva:
- Új kulcsszó-felület. Publikálsz tíz cikket, mindegyik elkezd megjelenni néhány száz hosszú farkú kifejezésre a második-negyedik találati oldalon. Több ezer új megjelenés érkezik magas pozíciószámmal, és lerántja az átlagot.
- Mix-eltolódás a márkás és nem márkás keresések között. A márkanevedre jellemzően az 1-2. helyen vagy. Ha a márkakeresés szezonálisan visszaesik, vagy a nem márkás oldal hirtelen nagyot nő, az átlag romlik anélkül, hogy bármelyik kifejezésnél lejjebb csúsztál volna.
- Ország- és eszköz-arány változása. Egy külföldi megjelenés-hullám, amin jóval hátrébb vagy, néhány nap alatt átrajzolja az összesített számot.
- Kannibalizáció megszűnése vagy keletkezése. Property-szinten a legfelső URL számít, tehát ha egy gyengébb oldalad kiesik, a szám nem feltétlenül mozdul, ha viszont egy erősebb oldalad kiesik, egyszerre romlik.
Saját tapasztalat: a tartalom-bővítés utáni 6-10. héten szinte törvényszerű, hogy az átlagpozíció romlik, és ez a legtöbb esetben a munka eredménye, nem a kudarca. Ilyenkor a kattintás, a megjelenés és a rangsorolt kifejezések száma együtt emelkedik. A teendő nem beavatkozás, hanem a riport szűkítése: nézd meg ugyanazt az adatot csak a korábban is meglévő kulcsszavakra.
Miért nem hasonlítható össze egy rangsorfigyelő eszköz mérésével?
Rövid válasz: a rangsorfigyelő egy szimulált lekérdezés pillanatképe egy megadott helyen és eszközön, a Search Console pedig több százezer valós megjelenés összesítése minden helyről, eszközről és napszakról. A két szám nem ugyanannak a dolognak a két mérése.
A konkrét különbségek:
- Mintavétel. A tracker általában naponta egyszer kérdez, jellemzően egy megadott város és egy eszköztípus beállításával. A Search Console minden megjelenést számol, ami tényleg megtörtént.
- Kulcsszókészlet. A trackerben te adod meg a listát, jellemzően a fontos, magas keresettségű kifejezésekre. A Search Console-ban ott van mellettük az a több ezer hosszú farkú változat is, ahol hátrébb szerepelsz.
- Súlyozás. A tracker átlaga a kulcsszavak számtani átlaga, a Search Console-é megjelenéssel súlyozott. Ugyanabból az adathalmazból két különböző szám jön ki.
- Bejelentkezett állapot, előzmények, nyelv. A tracker semleges környezetben kérdez, a valóság nem semleges.
Szakmai feltételezés: a SERP-elemek (kiemelt szövegdoboz, helyi találatok, kérdéspanelek, AI-összefoglaló) számozásában a mérőeszközök és a Google saját logikája eltérhet, ezért a két érték közötti néhány tizedes-egész eltérés önmagában nem jelez semmit. Ezt teljes bizonyossággal kívülről nem lehet ellenőrizni, ezért nem érdemes rá magyarázatot építeni.
Gyakorlati következtetés: a két eszközt ne egymással vesd össze, hanem mindkettőt önmagával, időben. A tracker arra jó, hogy egy szűk, üzletileg fontos kulcsszókészleten napi felbontásban lásd a mozgást. A Search Console arra, hogy lásd, a valós keresési felületeden mi történt.
Mennyit torzít a személyre szabás, a hely és az eszköz?
Rövid válasz: annyit, hogy ugyanarra a kifejezésre ugyanabban a percben két felhasználó két különböző sorrendet láthat, és a Search Console mindkettőt beleszámolja ugyanabba az átlagba.
Hivatalosan igazolt: a Google szerint a keresési találatokat befolyásolja a felhasználó tartózkodási helye, nyelve és eszköze; a korábbi böngészési előzmény alapján történő személyre szabás ennél korlátozottabb, de a hely hatása erős, különösen szolgáltatás-kereséseknél. Egy fehérvári szolgáltató ugyanarra a kifejezésre Székesfehérváron a helyi találatok között lehet az első hármas környékén, Budapesten pedig a harmadik találati oldalon. A property átlagpozíciója ennek a kettőnek a keveréke lesz.
Ugyanez igaz eszközre: a mobil találati oldal rövidebb, több benne a beépített elem, ezért a szerves listában ugyanaz a hely fizikailag lejjebb kerül, és a kattintási arány is más. Ha a mobil-desktop arány elmozdul, az összesített szám elmozdul vele.
Saját tapasztalat: a legtöbb félreértést az okozza, hogy a tulajdonos a saját gépéről, a saját városából rákeres a saját cégére, és azt hiszi, hogy ezt látja mindenki. Ez a mérés önmagában használhatatlan, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy elhitesse: a Search Console adata téves.
Mivel érdemes helyettesíteni az átlagpozíciót a döntéshozatalban?
Rövid válasz: három mutatóval, amelyek mindegyike immunis a mix-eltolódásra: pozíciósáv szerinti bontással, adott sávon belüli kattintási aránnyal, és egy konkrét oldalcsoport pozíciójával.
1. Pozíciósáv szerinti bontás. Ne az átlagot nézd, hanem azt, hány lekérdezésed és hány megjelenésed esik az 1-3., a 4-10., a 11-20. és a 21+ sávba, és ez hogyan változik hónapról hónapra. Ha az 1-3. sávban lévő lekérdezések száma nő, a helyzet javul, akkor is, ha az átlag romlik. Ez a bontás megmutatja a munka valódi irányát.
2. Kattintási arány adott sávban. A 4-10. sávban mért CTR-t hasonlítsd a saját korábbi értékedhez. Ha ugyanazon a helyen kevesebben kattintanak, az nem rangsor-, hanem címsor-, leírás- vagy SERP-elem-kérdés. Ez az egyetlen mód, hogy a pozíció hatását kiszűrve lásd a szövegeid teljesítményét. Idegen benchmarkhoz ne mérd, mert a szektor, a márkaismertség és a keresési szándék teljesen átírja a normális értéket.
3. Oldalcsoportonkénti pozíció. Szűrj mappára vagy URL-mintára, és úgy nézd az átlagot. Egy szűkített, homogén halmazon az átlagpozíció már értelmes szám, mert nem keveredik benne a blog a termékoldallal.
A Search Console API-val ezt automatizálhatod. A kérés törzse nagyjából így néz ki:
{ "startDate": "2026-08-01", "endDate": "2026-08-31", "dimensions": ["query", "page"], "dimensionFilterGroups": [{ "filters": [{ "dimension": "page", "operator": "contains", "expression": "/tudasbazis/" }] }], "rowLimit": 25000 }
A kapott sorokat egy táblázatban sávokba rendezheted, például így: =HA(D2<=3;"1-3";HA(D2<=10;"4-10";HA(D2<=20;"11-20";"21+"))), majd sávonként összegzed a megjelenést és a kattintást. Innentől a riportod nem egy számról, hanem egy eloszlásról szól.
Hogyan alakítsd át a riportodat 5 lépésben?
- Vedd le az átlagpozíciót a riport első oldaláról. Ne kerüljön vezetői összefoglalóba. Tedd át egy diagnosztikai fülre, ahol akkor nyitod ki, ha már van jelenség, amit magyarázni kell.
- Tedd be a pozíciósáv-bontást. Négy sáv, két oszlop (lekérdezésszám és megjelenés), az előző időszakhoz képesti változással. Ez lesz az új főmutatód.
- Bontsd szét márkás és nem márkás keresésre. Egy egyszerű, a márkanevedre és annak elgépeléseire épülő szűrő elég. A két halmaz külön él, és a keveredésük okozza a látszólagos romlások jelentős részét.
- Rögzítsd a nézet paramétereit. Ugyanaz az ország, ugyanaz az eszköz, ugyanaz az ablakhossz (28 nap a 28 naphoz, nem hónap a hónaphoz, mert a hónapokban eltér a hétvégék száma). Írd rá a riportra, milyen szűrőkkel készült.
- Tegyél mellé sávon belüli CTR-t oldalcsoportonként. Ez adja meg, hol érdemes címsort és leírást átírni, és hol kell inkább tartalmi mélységet pótolni. Az előbbi napok kérdése, az utóbbi heteké, ezért a kettő szétválasztása pénzt spórol.
Mikor használható mégis az átlagpozíció?
Rövid válasz (saját nézőpont): riasztásra alkalmatlan, diagnózisra viszont jó. Küszöböt ne állíts rá, mert a lekérdezés-mix változása ugyanolyan erővel mozgatja, mint a valódi rangsorváltozás, tehát a riasztásaid nagy része téves lesz, a valódi esés pedig elveszhet a zajban.
Diagnózisban ellenben gyors: ha a kattintás esett, és az átlagpozíció szűkített nézetekben (egy mappa, egy ország, egy eszköz, márkás vagy nem márkás bontás) is romlik ugyanott, akkor valószínűleg tényleg rangsorkérdésről van szó, és érdemes tovább ásni. Ha viszont csak az összesített szám romlik, miközben minden szűkített nézet stabil, akkor összetétel-változás történt, és nincs mit javítani.
Szakmai feltételezés: ahogy a generatív válaszfelületek egyre nagyobb részt hasítanak ki a találati oldalból, a pozíció mint fogalom tovább veszít a jelentéséből, és a „hányadik vagyok" kérdés helyét fokozatosan a „megjelenek-e a válaszban, és onnan érkezik-e látogató" kérdés veszi át. Ez ma még nem mérhető ugyanolyan pontossággal, ezért a pozíciósáv-bontás és a sávon belüli kattintási arány jó eséllyel tovább marad használható, mint maga az átlagpozíció. Garantálni ezt nem lehet, de a riportod felépítésénél érdemes számolni vele.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Search Console Súgó, Teljesítmény jelentés (Keresési találatok)
- Google Search Central: Search Console API, Search Analytics lekérdezési referencia
- Google Search Central: Hogyan működik a Google Kereső (dokumentáció)
- Google Search Central Blog: közlemények a keresési adatok értelmezéséről
- Google Súgó: Személyre szabás és tartózkodási hely a Google Keresésben
- Schema.org: strukturált adat típusok referenciája
Gyakori kérdések
Miért más az átlagpozíció a Search Console-ban és a rangsorfigyelő eszközömben?
Mert nem ugyanazt mérik. A tracker egy szimulált lekérdezés pillanatképe egy megadott helyen és eszközön, a Search Console pedig minden valós megjelenés megjelenéssel súlyozott átlaga, minden helyről, eszközről és napszakról. A kettőt ne egymáshoz, hanem mindkettőt önmagához hasonlítsd időben.
Miért romlik az átlagpozícióm, ha közben nő a kattintásszámom?
Jellemzően azért, mert új kulcsszavakra kezdtél megjelenni a 20-80. hely környékén. Ezek a megjelenések lehúzzák a súlyozott átlagot, miközben a jól teljesítő kifejezéseid változatlanok vagy javulnak. Ellenőrzésképp nézd meg ugyanazt az időszakot csak a korábban is meglévő lekérdezésekre szűrve.
Miért nem egyezik az oldalankénti átlagpozíciók összesítése a property-szintűvel?
Mert property-szinten a legfelső URL pozíciója számít, ha több oldalad is szerepel ugyanarra a lekérdezésre, oldalra szűrve viszont az adott oldal saját pozíciója. Ez definíció szerinti eltérés, nem hiba az adatban.
Használható-e az átlagpozíció riasztási küszöbnek?
Nem javasolt. A lekérdezés-mix változása ugyanakkora elmozdulást okoz benne, mint egy valódi rangsoresés, ezért a riasztások nagy része téves lenne. Riasztáshoz a pozíciósávok közötti átrendeződés és a sávon belüli kattintási arány megbízhatóbb.
Mennyire torzít a személyre szabás és a tartózkodási hely?
A hely és az eszköz hatása jelentős, főleg helyi szolgáltatásoknál: ugyanarra a kifejezésre Székesfehérváron és Budapesten eltérő sorrend állhat elő, és a Search Console mindkettőt egy átlagba számolja. Ezért érdemes ország és eszköz szerint szűrve nézni az adatot.
Mikor számít a Search Console megjelenésnek egy találat?
Akkor, ha a linked a találati oldal betöltött részében szerepelt, akkor is, ha a felhasználó nem görgetett odáig. Emiatt sok megjelenésed lehet olyan pozíciókon, amiket valójában senki nem nézett meg.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.