Első érintés forrásának mentése rejtett űrlapmezőbe B2B ajánlatkérésnél

Scheo · 2026-10-14 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

B2B ajánlatkérésnél a látogató első kattintása és az aláírt szerződés között gyakran hónapok telnek el. Mire az üzlet lezárul, az analitikában a legtöbb esetben már csak annyi látszik, hogy valaki közvetlenül beírta a címet, vagy rákeresett a cégnévre. Az első érintés forrásának mentése ezen segít. A látogató első belépésekor eltárolod, honnan érkezett, és ezt az adatot az ajánlatkérő űrlap rejtett mezőiben hozzákötöd magához az érdeklődőhöz. Ebben a cikkben végigmegyünk a technikai megoldáson, a hozzájárulás kezelésén, a tesztelésen, és azon, hogyan lesz ebből negyedévente használható döntési alap. Az állításoknál jelölöm, mi hivatalosan igazolt, mi saját tapasztalat, és mi szakmai feltételezés.

Mit jelent az első érintés forrásának mentése rejtett űrlapmezőbe?

Az első érintés mentése azt jelenti, hogy a látogató legelső belépésekor sütibe írod a forrást, a médiumot, a kampányt és a belépő oldalt, majd ezeket az ajánlatkérő űrlap rejtett mezői elküldik az űrlappal együtt. Így az adat a konkrét érdeklődő mellé kerül a CRM-ben vagy az értesítő levélben, és ott marad akkor is, ha az üzlet fél évvel később zárul.

Öt adatot érdemes rögzíteni.

• Forrás és médium (utm_source, utm_medium, ezek hiányában a hivatkozó domain).
• Kampány (utm_campaign), ha van.
• Hirdetési kattintásazonosító megléte (gclid, fbclid), amihez elég egy igen vagy nem jelzés.
• A belépő oldal útvonala.
• Az első látogatás dátuma.

A dátum sokszor a leghasznosabb mező, mert ebből számolható ki, mennyi idő telt el az első látogatás és az ajánlatkérés között.

Miért ad mást, mint a GA4 attribúciós riportja hosszú értékesítési ciklusnál?

A GA4 böngészőkhöz és munkamenetekhez rendel forrást, korlátozott visszatekintési ablakkal, a rejtett mező viszont egy megnevezett érdeklődőhöz köti az első forrást, időkorlát nélkül. A két adat más kérdésre felel, ezért egymás mellett érdemes használni őket.

Hivatalosan igazolt (Google Analytics súgó): a GA4-ben a kulcsesemények visszatekintési ablaka legfeljebb 90 nap, a megszerzési eseményeké legfeljebb 30 nap. Az eseményszintű adatok megőrzése normál tulajdonnál 2 vagy 14 hónapra állítható, ami a Felfedezések riportjait érinti. Az első kattintásos attribúciós modell 2023 óta nem választható a beállítások között. Létezik ugyan „első felhasználói forrás” dimenzió, de az a böngészőben tárolt azonosítóhoz tartozik, és nem ahhoz a céghez, amelyik végül szerződik.

Hosszú ciklusnál három helyen csúszik szét a kép.

• Az üzlet a weboldalon kívül zárul. A GA4 az űrlapküldést látja, a megnyert szerződést nem. Offline konverzió visszatöltése nélkül nem derül ki, melyik forrásból lett bevétel.
• Az ablak lejár. Ha az első látogatás és az ajánlatkérés között több mint 90 nap telik el, a korai érintés kiesik az attribúcióból.
• Az adat aggregált. A riport csatornánkénti darabszámot mutat, az értékesítő viszont egy konkrét cégről szeretné tudni, honnan jött.

Saját tapasztalat: B2B oldalakon az ajánlatkérések számottevő része a GA4-ben közvetlen vagy márkanévre kereső organikus forgalomként jelenik meg, miközben a rejtett mező ugyanannál az érdeklődőnél korábbi hirdetést, szakcikket vagy hivatkozó oldalt mutat. Arányt szándékosan nem mondok, mert iparáganként és ciklushosszonként erősen eltér.

Hogyan mentsd el az első látogatás forrását sütibe?

Egy rövid szkript minden oldalbetöltéskor megnézi, létezik-e már az első érintés sütije, és ha nem, kiolvassa az URL-paramétereket és a hivatkozót, majd egyetlen sütibe írja őket. Meglévő sütit a szkript soha ne írjon felül, különben utolsó érintést mérsz.

1. Ellenőrizd a hozzájárulást. A szkript csak akkor fusson, ha a látogató engedélyezte az ilyen célú sütiket (erről lejjebb külön lista van).
2. Nézd meg, van-e már süti. if (document.cookie.indexOf('ft_data=') === -1) { ... }
3. Olvasd ki a paramétereket. var p = new URLSearchParams(location.search); var src = p.get('utm_source') || ''; Ugyanígy jön a médium, a kampány, valamint a gclid és az fbclid megléte.
4. Ha nincs UTM, sorold be a hivatkozót. Ha a document.referrer keresőmotor domainje, a látogatás organikus, ha másik weboldalé, akkor hivatkozás, ha üres, akkor közvetlen. A saját domainedet zárd ki.
5. Tedd mellé a belépő oldalt és a dátumot. location.pathname és new Date().toISOString().slice(0, 10).
6. Írd ki a sütit. document.cookie = 'ft_data=' + encodeURIComponent(JSON.stringify(d)) + '; path=/; max-age=15552000; SameSite=Lax; Secure'; A 15 552 000 másodperc 180 napot jelent.

Hivatalosan igazolt (WebKit dokumentáció): a Safari követésvédelme a JavaScriptből írt sütik élettartamát legfeljebb 7 napra korlátozza, bizonyos követőparaméteres érkezéseknél 24 órára. Hiába állítasz be 180 napot, Safariban a süti egy hét távollét után eltűnik. Ha a látogatóid nagy része Apple-eszközt használ, a sütit a szerver állítsa be HTTP-fejlécben, WordPress alatt például PHP-ból az init hookban. Gyorsítótárazott oldalaknál ez külön figyelmet kér, mert a PHP ilyenkor nem fut le minden látogatónál.

Szakmai feltételezés: az AI-asszisztensekből érkező látogatók egy része hivatkozó nélkül jön, ezért közvetlen forgalomnak látszik. Ahol a hivatkozó vagy az utm_source megvan, érdemes külön kategóriába sorolni.

Hogyan kerül az adat a rejtett mezőkbe, majd a CRM-be vagy a levélbe?

Az űrlapba felveszel rejtett mezőket, egy szkript kitölti őket a süti tartalmával, az űrlapkezelő pedig ugyanúgy továbbítja őket, mint a név vagy az e-mail mezőt.

A mező a HTML-ben ennyi: <input type='hidden' name='ft_source' value=''>. A legtöbb űrlapépítő (Contact Form 7, Gravity Forms, WPForms, Elementor űrlap, HubSpot űrlap) kínál rejtett mezőtípust, kézzel ritkán kell HTML-t írni. Öt mezővel számolj: ft_source, ft_medium, ft_campaign, ft_landing, ft_date.

A kitöltő szkript beolvassa a sütit, és mezőnként beírja az értéket: document.querySelector('[name=ft_source]').value = d.src; Két buktatóra figyelj. A felugró ablakban vagy több lépésben megjelenő űrlap mezői az oldal betöltésekor még nem léteznek, ezért a kitöltést az űrlap megjelenéséhez vagy a küldés előtti eseményhez kösd. Beágyazott (iframe-es) űrlapnál a szülőoldal szkriptje nem éri el a mezőket, ilyenkor a szolgáltató saját megoldása kell, jellemzően URL-paraméteres előtöltés.

A továbbítás két úton mehet.

• CRM-be. Hozz létre öt egyedi tulajdonságot a kapcsolaton vagy az üzleten, és képezd le rájuk az űrlapmezőket. Állítsd be, hogy a meglévő érték ne íródjon felül, ha ugyanaz a személy később újra kitölt egy űrlapot.
• Beérkező levélbe. Ha nincs CRM, az értesítő levél sablonjának aljára tegyél egy „Forrásadatok” blokkot a mezők értékével. Az értékesítő innen viszi át abba a táblázatba, amelyben az ajánlatokat vezetitek. A gyenge pont ilyenkor a kézi átmásolás fegyelme.

Mit ellenőrizz a hozzájárulás kezelésénél?

Az első érintés sütije jó eséllyel nem számít a működéshez szükséges sütinek, ezért csak a látogató hozzájárulása után írható ki. Ez általános szakmai tájékoztatás, a saját helyzetedre vonatkozó jogi kérdésben adatvédelmi szakértő véleménye számít.

Hivatalosan igazolt: az ePrivacy irányelv 5. cikkének (3) bekezdése és a magyar elektronikus hírközlési törvény 155. § (4) bekezdése szerint a felhasználó eszközén adatot tárolni tájékoztatás utáni hozzájárulással lehet, kivéve, ha a tárolás a kért szolgáltatás nyújtásához feltétlenül szükséges. A forráskövetés a weboldal működéséhez nem kell.

• A szkript a sütikezelő jelzésére indul, a hozzájárulás megadása előtt nem ír sütit.
• A süti szerepel a sütitájékoztatóban névvel, céllal és élettartammal.
• Az adatkezelési tájékoztató megemlíti, hogy az ajánlatkéréssel együtt a látogatás forrását is rögzíted, és megnevezi a jogalapot.
• Elutasításkor a rejtett mezők üresen mennek el, az űrlap ettől még hibátlanul működik.
• A hozzájárulás visszavonásakor a süti törlődik.
• A mezőkbe nem kerül teljes URL, mert a lekérdezési paraméterekben személyes adat is lehet. Elég az útvonal.

Egy veszteséggel előre számolj. Ha a látogató csak a második oldalon fogadja el a sütiket, addigra az URL-ből eltűntek az UTM-paraméterek, a hivatkozó pedig már a saját domained. A böngésző munkamenet-tárolója (sessionStorage) ugyanúgy az eszközön tárol adatot, tehát jogilag ugyanaz a kérdés. Ezek az ajánlatkérések ismeretlen forrásúként jelennek meg, és a kiértékelésnél külön sorban kell látszaniuk.

Hogyan teszteld a kitöltést élesítés előtt?

Legalább öt forgatókönyvet futtass végig inkognitó ablakban, és mindegyiknél nézd meg a sütit, a rejtett mezők értékét, valamint azt, ami ténylegesen megérkezett a CRM-be vagy a levélbe.

1. UTM-es belépés. Nyisd meg az oldalt ?utm_source=teszt&utm_medium=cpc&utm_campaign=proba paraméterekkel, fogadd el a sütiket, és küldd el az űrlapot.
2. Organikus belépés. Keress rá a cégre, kattints a találatra, és ellenőrizd, hogy a forrás a kereső neve, a médium organikus.
3. Közvetlen belépés. Írd be a címet kézzel. A forrás „direct” vagy üres legyen, hibás érték ne kerüljön bele.
4. Felülírás-próba. UTM-es belépés után zárd be a lapot, majd gyere vissza egy másik UTM-mel. A sütiben az első értéknek kell maradnia.
5. Elutasítás. Utasítsd el a sütiket, és küldd el az űrlapot. Süti nem jöhet létre, az űrlap üres forrásmezőkkel menjen el.

Mindegyik körben nyisd meg a böngésző fejlesztői eszközeit, az Alkalmazás fülön nézd meg a sütit, az Elemek fülön a rejtett mezők value értékét. Ismételd meg mobilon és Safariban is. Próbálj ki ékezetes kampánynevet, mert a kódolás itt szokott elromlani. A tesztkitöltéseket a végén töröld vagy jelöld meg a CRM-ben, hogy ne torzítsák a kiértékelést.

Hogyan használd az első érintés adatát negyedéves csatornadöntésnél?

Negyedévente egy táblázatban összeveted az első érintés csatornáját azzal, hogy az érdeklődőből lett-e minősített ajánlat és megnyert üzlet, és a költségkeret átcsoportosításáról ezt a GA4 utolsó érintéses képével együtt olvasva döntesz. Ez a saját nézőpontom és saját gyakorlatom, hivatalos módszertan nem áll mögötte.

A táblázat soraiban a csatornák állnak (fizetett keresés, organikus keresés, közösségi hirdetés, hivatkozás, AI-asszisztens, közvetlen, ismeretlen), az oszlopokban négy szám.

• A beérkezett ajánlatkérések száma.
• Az értékesítés által minősített ajánlatkérések száma.
• A megnyert üzletek száma és összértéke.
• Az első látogatás és az ajánlatkérés közötti napok mediánja.

Három szabályt tartok be a kiértékelésnél.

1. Belépési kohorszban nézem az adatot. Egy most megnyert üzlet első érintése két negyedévvel korábbi lehet, ezért a csatorna teljesítményét ahhoz az időszakhoz kötöm, amikor az érdeklődő először megjelent.
2. Kis elemszámból nem vonok le következtetést. B2B-ben egy csatornára negyedévente gyakran csak néhány üzlet jut. Ilyenkor a minősített ajánlatkérések arányát figyelem, és a döntést több negyedév összevont adatára alapozom.
3. Az ismeretlen sort mindig kiírom. Ha az ajánlatkérések nagy részénél üres a forrás (elutasított süti, lejárt süti, eszközváltás), a többi sor aránya torzulhat, és ezt a döntéshozónak látnia kell.

Szakmai feltételezés: a tartalmi és az AI-keresőkből érkező csatornák értéke az első érintéses nézetben jobban látszik, mint az utolsó érintésesben, mert ezek jellemzően a döntési folyamat elején hatnak, a lezárás előtti utolsó látogatás pedig sokszor márkanévre keresés. Ellenőrizd a saját adataidon, mielőtt költségkeretet mozgatsz miatta.

A döntés általában három kimenet egyike. Egy csatorna keretét növeled, szinten tartod, vagy szűkebb kerettel tesztre teszed a következő negyedévre. Leállításról egyetlen negyedév első érintéses adata alapján nem érdemes dönteni.

Mik a módszer korlátai?

Az első érintés sütije egyetlen böngészőben él, ezért eszközváltásnál, sütitörlésnél és elutasított hozzájárulásnál nem ad adatot, vagy egy későbbi látogatást mutat elsőnek.

• Ha valaki telefonon találkozik veled először, és irodai gépről kér ajánlatot, a mező az irodai gép első látogatását rögzíti.
• B2B-ben a döntést többen hozzák. A kolléga, aki az ajánlatot kéri, lehet, hogy belső ajánlásra érkezett, közvetlen forgalomként.
• Az első érintés egyetlen pont egy hosszú útból. A közbenső hatásokat (hírlevél, remarketing, értékesítői hívás) nem mutatja.

Ezért érdemes az űrlapon egy nyílt, nem kötelező kérdést is feltenni arról, hol hallott rólatok az érdeklődő. A válasz szubjektív, de olyan forrásokat is megmutat (ajánlás, rendezvény, podcast), amelyeket semmilyen süti nem lát. A mérés a döntést segítheti, biztos eredményt egyik módszer sem garantál.

Források és további olvasnivalók

• Google Analytics súgó: attribúciós beállítások és visszatekintési ablakok a GA4-ben
• Google Analytics súgó: adatmegőrzés
• Google Developers: Consent Mode dokumentáció
• WebKit: Tracking Prevention in WebKit (Intelligent Tracking Prevention)
• MDN Web Docs: Document.cookie és Set-Cookie fejléc
• Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (ePrivacy), 5. cikk (3) bekezdés
• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, 155. §
• Európai Adatvédelmi Testület (EDPB): iránymutatás az ePrivacy irányelv 5. cikk (3) bekezdésének technikai hatályáról