- A kerületi oldal akkor indokolt, ha a kerület megváltoztatja magát a munkát, nem csak a címet.
- Ha három kerületi oldalt egymás mellé téve csak a sorszám különbözik, az oldalak vékony másolatok.
- Indulj két-három mély kerületi oldallal, és csak mért eredmény után bővíts.
- A belső linkelés legyen csillag alakú, a fővárosi áttekintő és a kerületi oldalak kétirányú kapcsolatával.
- A kerületi oldal egyedisége referenciákból, házállományból, problématípusból és megközelítési feltételből épül, nem szinonimákból.
Budapesten a kerületnév ritkán csak földrajzi címke. Ha azt mondod, hogy V. kerület vagy XVII. kerület, a legtöbb szakmában azonnal más épülettípus, más hozzáférés, más ügyféltípus és más munkamenet jelenik meg mögötte. Ez a cikk arról szól, hogyan dönthető el higgadtan, hogy ebből a különbségből tényleg önálló aloldal legyen-e, vagy jobban jársz egyetlen, alaposan megírt fővárosi szolgáltatásoldallal.

Saját nézőpont. Kerületi oldalt csak akkor érdemes építeni, ha a kerület különbsége leírható. Amíg nem tudod egy bekezdésben elmondani, mi más ott a munkában, addig nincs miből oldalt írni, és a szinonimacsere nem pótolja.
Honnan tudod, hogy kell-e egyáltalán kerületi oldal?
Rövid válasz, akkor kell kerületi oldal, ha a kerület megváltoztatja magát a szolgáltatást, nem csak a szolgáltatás helyszínét. Ha a munkamenet, az árképzés logikája, a kiszállás feltétele és a tipikus hibajelenség kerületről kerületre ugyanaz, akkor egy fővárosi oldal a helyes válasz.
Hivatalosan igazolt. A Google keresési dokumentációja hasznos, elsődleges tartalmat vár minden indexelendő oldaltól, és külön nevesíti a sablonból sokszorosított, alacsony hozzáadott értékű oldalakat mint elkerülendő mintát. A helyi találatok esetében a Google a relevanciát, a távolságot és az ismertséget említi rendező szempontként, tehát a fizikai közelség és a cégprofil súlya önmagában is dolgozik, oldalszaporítás nélkül.
Vedd elő a két szélső esetet. Egy irodatakarítónál a munka Zuglóban és a Belvárosban azonos, ugyanaz a géppark és a műszakrend, nincs miről külön oldalt írni. Egy klímaszerelőnél már az első hívás más, mert a bérházban a kültéri egység társasházi hozzájáruláshoz kötött, a kertvárosi háznál szabadon választható a helye.
Saját tapasztalat. Három jel szokott megbízhatóan előre jelezni, hogy a kerületi oldalak vékony másolatok lesznek.
- A tervezett oldalak vázlatában a kerületnéven kívül semmi nem változik, ugyanaz a három szolgáltatásblokk, ugyanaz a folyamatleírás.
- A cégnek nincs egyetlen megnevezhető munkája sem abban a kerületben, tehát referenciát sem tudsz oda írni.
- A kereslet lényegében egyetlen fővárosi kifejezésre koncentrálódik, a kerületi kifejezések pedig alig keresettek, és a találati lista is fővárosi oldalakkal és katalógusokkal van tele.
Ha ebből kettő igaz, hagyd el a kerületi bontást. Az erőforrás sokkal többet hoz egyetlen mély fővárosi oldalon, valódi folyamatleírással, képekkel, gyakori kérdésekkel.
Mitől lesz egy kerületi oldal valóban egyedi?
Rövid válasz, négy forrásból, helyi referenciából, a tipikus házállományból vagy problématípusból, a megközelítés valós körülményeiből és az eltérő kiszállási feltételből. Ezek mind olyan információk, amiket csak az tud leírni, aki tényleg dolgozott ott.
Helyi referencia. Nem esettanulmányt kell írni, elég a munka jellege, az épület típusa, a feladat és a tanulság. Két-három ilyen bekezdés többet ér, mint tíz általános mondat, mert ellenőrizhető tapasztalatot mutat.
Házállomány és problématípus. Ez a legerősebb megkülönböztető, mert szakmánként valóban eltér. A belső pesti kerületek polgári bérházai más felújítási logikát kívánnak, mint egy újbudai panel vagy egy budai hegyoldali családi ház. A nyílászáró, a gépészet, a villamos hálózat, a falszerkezet, a vizesedés jellege mind más, és ezt az ügyfél is így éli meg. Ha a szakmád ezt érzi, akkor van miből oldalt írni.
Nézd meg, milyen kérdés hangzik el telefonban. Egy bérházban a gerincvezeték, egy panelben a felújítási szabályzat, egy új építésűben a garanciális kötöttség, egy hegyoldali háznál a nyomásfokozó. Négy oldal, négy valódi tartalommal.
Megközelítés. Itt jönnek a valós körülmények, a fizetős parkolási zóna, a behajtási korlátozás, a szűk lépcsőház, a lift hiánya vagy méretkorlátja, a liftfoglalás rendje új társasházban, a hegyoldali utcák teherautóval való járhatósága. Ezek konkrét, hasznos mondatok, és pontosan azt a kérdést válaszolják meg, amit az ügyfél amúgy telefonon tenne fel.
Kiszállási feltétel. A külső kertvárosi kerületekbe más időablak és más logisztika jár, mint a belvárosba. Ha nálad a kiszállás feltétele zónánként eltér, az önmagában értelmes, egyedi tartalom, ár említése nélkül is.
Szakmai feltételezés. Az a kerületi oldal, amely ebből a négyből legalább kettőt konkrétan tartalmaz, jó eséllyel stabilabban tartja a helyét, mint a sablonos változat, mert az emberi olvasó is hosszabban marad rajta. Ez nem garantál helyezést, csak a kockázatot csökkenti.
Hogyan néz ki a döntési fa a gyakorlatban?
Rövid válasz, öt kérdés, és bármelyiknél megállhatsz. A sorrend számít, mert a korai kérdések a drágább hibákat szűrik ki.
- Dolgozol ténylegesen abban a kerületben? Ha nem, itt vége. Olyan helyre nem írunk oldalt, ahová nem megyünk ki.
- Le tudod írni egy bekezdésben, mi más ott a munka? Ha nem megy, nincs kerületi oldal. Írd meg inkább a fővárosi oldal egy szakaszaként.
- Van legalább két megnevezhető, valós helyi referenciád vagy tapasztalatod? Ha nincs, várj vele, és addig gyűjtsd.
- Van kimutatható kerületi kereslet? Nézd meg a Search Console lekérdezéseit, a keresési javaslatokat és a találati listát. Ha a kerületi kifejezésekre szinte csak katalógusok jönnek, a belépés nehezebb, de nem lehetetlen.
- El tudod tartani az oldalt? Egy kerületi oldal is karbantartást kér, friss referenciát, aktuális feltételeket. Ha húszat nem tudsz gondozni, hármat írj.
Így fut le élesben. Egy zárszerelőnél a hívások nagy része a VI., VII. és XIII. kerületből jön, az első kérdés három kerületet hagy bent. A másodikon a VII. megy át a régi bérházkapuk, a XIII. a kártyás beléptetés miatt. A harmadiknál kiderül, hogy a VI. kerületben tavaly egyetlen munka volt, az kimarad.
Saját tapasztalat. A legjobb kezdés két-három kerület, nem húsz. Válaszd azokat, ahol a legtöbb valós munkád van, írd meg mélyen, és hat-nyolc hét mérés után döntsd el, érdemes-e bővíteni. A fordított irányt, tehát a huszonhárom oldal egyszerre való kiadását, utólag sokkal drágább rendbe tenni.
Hogyan írj meg egy kerületi oldalt lépésről lépésre?
Rövid válasz, gyűjtéssel kezdd, nem írással. A kerületi oldal minősége azon múlik, mennyi valós anyag gyűlt össze az első mondat előtt.
- Kérdezd meg a kollégát. Húsz perc arról, mi a bosszantó abban a kerületben, több használható mondatot ad, mint egy fél nap íróasztal mellett. Jegyzetelj szó szerint.
- Nézd át az elmúlt egy év munkáit. Munkalapból és naptárból kiderül, hány munkád volt ott és milyen típusúak.
- Szedd össze a visszatérő kérdéseket. A telefonban feltett kérdések adják a GYIK szekciót, és ezek kerületenként eltérnek.
- Írd meg a nyitó választ. Az első két-három mondat mondja meg, mit csinálsz ott, milyen épületekben, és mi a jellemző feltétel. Ezt használja elsőként az olvasó és a gépi feldolgozás is.
- Utána a helyi rész. Házállomány, tipikus hibajelenség, megközelítés, kiszállási feltétel, referencia. Ez az oldal súlypontja, nem a szolgáltatás általános ismertetése.
- A végére tedd az ismétlődő blokkokat. A folyamatleírás és a kapcsolatfelvétel lehet azonos, ha nem ez uralja a szöveget.
Ha végigmész ezen a hat lépésen, az oldal magától lesz egyedi, mert az anyag is az. Ha az íráson kezded, sablon lesz belőle. Egy telefonnal, valós helyszínen készült fotó is többet ér, mint három készletfotó.
Milyen URL-szerkezet és oldalcím működik a kerületi oldalaknál?
Rövid válasz, beszédes és stabil URL, amiben ott a szolgáltatás és a kerület, és olyan cím, ami a városrész ismert nevét is kimondja.
A kerületeket kétféleképpen keresik, sorszámmal és városrésznévvel. Az Újbuda és a XI. kerület a köznyelvben ugyanaz, ezért a szövegben jelenjen meg mindkettő, az URL-ben csak egy változat.
/vizszereles-budapest/ a fővárosi áttekintő oldal
/vizszereles-budapest-xi-kerulet/ a kerületi oldal, az oldalon belül Újbudaként is említve
Kerüld a szűrőből született, paraméteres címet, például a ?kerulet=11 formát, mert abból több ezer majdnem azonos oldal lesz. Ha van ilyen, kanonikus hivatkozás mutasson a rendes oldalra.
A kenyérmorzsa is segít, mert egyértelművé teszi az oldal helyét a szerkezetben, és BreadcrumbList jelöléssel meg is erősíthető.
Hogyan linkeld össze a fővárosi és a kerületi oldalakat?
Rövid válasz, csillag alakban, középen a fővárosi szolgáltatásoldallal, ami áttekintő szerepet visz, és kétirányú kapcsolattal a kerületi oldalak felé.
A működő elrendezés így néz ki.
- A fővárosi szolgáltatásoldal a fő belépő, ez kapja a legtöbb külső linket, és innen mutat link minden élő kerületi oldalra, rövid, egy mondatos indoklással, hogy miért más ott a munka.
- Minden kerületi oldal visszalinkel a fővárosi oldalra leíró horgonyszöveggel, hogy az olvasó a teljes képet is megkapja.
- Kerületi oldal csak akkor linkel másik kerületi oldalra, ha valódi oka van, például azonos kiszállási zóna vagy szomszédos ellátási terület. A kereszt-linkelés mindenkivel zajt csinál.
- A blogcikkek és a referenciaanyagok a témába vágó kerületi oldalra mutatnak, ez a legértékesebb belső link, mert kontextusból érkezik.
- A láblécbe ne kerüljön huszonhárom kerületi link. A globális, minden oldalon ismétlődő linklista hígítja a jelzést, és az olvasónak sem segít.
Horgonyszöveg helyett kerüld a puszta sorszámot, írj le beszédes kapcsolatot.
<a href="/vizszereles-budapest/">budapesti vízszerelés áttekintő</a>
<a href="/vizszereles-budapest-ujbuda-xi-kerulet/">újbudai panel és új építésű lakások vízszerelése</a>
A strukturált adat a szolgáltatási terület jelzésére használható, és nem helyettesíti a tartalmat, csak egyértelműsíti.
{ "@context": "https://schema.org", "@type": "LocalBusiness", "name": "Példa Kft.", "areaServed": [ { "@type": "AdministrativeArea", "name": "Budapest XI. kerület" }, { "@type": "AdministrativeArea", "name": "Budapest XII. kerület" } ] }
Hivatalosan igazolt. A Schema.org tartalmaz areaServed tulajdonságot, és a Google strukturált adat irányelvei elvárják, hogy a jelölés a látható oldaltartalmat tükrözze. Olyan kerületet tehát ne jelölj, amelyről az oldalon egy szó sincs.
Milyen ellenőrzőlistával kerülöd el a duplikációt?
Rövid válasz, kiadás előtt fusson végig minden kerületi oldal ezen a kilenc ponton, és bármelyik bukás esetén inkább maradjon ki az oldal.
- Takarás-teszt. Takard ki a kerületnevet az oldalról. Ha így is meg tudod mondani, melyik kerületről szól, jó. Ha nem, vékony másolat.
- Egyedi bekezdés arány. A szöveg legalább fele legyen olyan, ami csak ezen az oldalon szerepel. A folyamatleírás és a garanciális rész nyugodtan ismétlődhet, a lényegi rész nem.
- Valós helyi elem. Legyen benne legalább két megnevezhető konkrétum, referencia, épülettípus, hozzáférési körülmény vagy kiszállási feltétel.
- Egyedi cím és leírás. Nem sablonos behelyettesítés, hanem az adott kerület tényleges ígérete.
- Saját kép. Ugyanaz a készletfotó minden oldalon azonnal elárulja a sablont. Ha nincs helyi fotó, legalább ne legyen mindenhol azonos.
- Eltérő gyakori kérdések. Kerületenként más kérdés merül fel valójában, a parkolástól a liftig. Ha a GYIK is azonos, az oldal is azonos.
- Kannibalizáció-vizsgálat. A Search Console teljesítmény riportjában nézd meg, ugyanarra a lekérdezésre több saját oldalad váltakozik-e. Ha igen, vonj össze.
- Kanonikus és indexelés rendben. Minden kerületi oldal saját magára legyen kanonikus, és ne legyen véletlen paraméteres másolata. Ha egy oldal mégis gyenge maradt, a tisztességes megoldás az összevonás és az átirányítás, nem a mesterséges feltöltés.
- Kézi összehasonlítás. Olvasd el két kerületi oldal szövegét egymás után. Amit másodszorra unalmasnak érzel, azt jellemzően ki kell venni.
Mit mérj, és mikor vond vissza a kerületi oldalakat?
Rövid válasz, kerületi oldalanként nézd a megjelenéseket, a kattintásokat és a tényleges megkereséseket, és ha nyolc-tizenkét hét alatt egyik sem mozdul, az oldal nem dolgozik.
Négy számot vezess oldalanként, a megjelenést, az átlagos pozíciót, a kattintást és a megkeresést. Ha van megjelenés, de nincs kattintás, a cím és a leírás a gond. Ha van kattintás, de nincs megkeresés, a szöveg nem válaszol.
A visszavonás nem kudarc, hanem karbantartás. A gyenge kerületi oldal tartalmát emeld be a fővárosi oldalba mint önálló szakaszt, majd irányítsd át az URL-t a fővárosi oldalra. Így a felhalmozott tartalom megmarad, a struktúra viszont letisztul. Saját tapasztalat. Az összevonás után a megmaradó oldalak általában határozottabb képet mutatnak, mert megszűnik a saját oldalak közötti versengés ugyanarra a kifejezésre.
Érdemes külön figyelni arra is, honnan jön a valódi megkeresés. Sok budapesti szakmában a cégprofil és a térképes találat hozza a hívások nagy részét, a weboldal pedig a döntést támasztja alá. Ilyenkor a cégprofil rendbetétele, a friss fotók és a kérdés-válasz szekció gyorsabban hoz eredményt, mint az újabb kerületi aloldal.
Hogyan viselkednek a kerületi oldalak a válaszmotorokban?
Szakmai feltételezés. A generatív válaszfelületek jellemzően olyan forrást emelnek ki, amely tömören és ellenőrizhetően válaszol egy konkrét kérdésre. Egy kerületi oldal ebben előnyben lehet, ha valódi helyi feltételt fogalmaz meg világosan, például a behajtás vagy a lifthasználat körülményeit, mert erre a fővárosi általános oldal nem ad pontos választ. Ez nem mérhető garancia, csak a jelenleg látható mintázatból levont következtetés.
Ami viszont biztosan segít, az a szerkezet. Kérdés formájú alcím, alatta két-három mondatos, önmagában is idézhető válasz, utána a részletezés. Így az oldal emberi olvasónak és gépi feldolgozásnak is használható marad, függetlenül attól, hogy melyik felület kéri le.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central, Search Essentials és a spam-irányelvek szakasza
- Google Search Central, Helpful content és a hasznos tartalom értékelési szempontjai
- Google Business Profile súgó, a helyi találatok rangsorolásának ismertetője
- Google Search Central, strukturált adat általános irányelvek
- Schema.org, LocalBusiness, areaServed és BreadcrumbList dokumentáció
- Google Search Console súgó, Teljesítmény jelentés
- W3C, Web Content Accessibility Guidelines
Gyakori kérdések
Hány kerületi oldalt érdemes indításkor megírni?
Általában kettőt vagy hármat, azokat, ahol a legtöbb valós munkád van. Ha ezek nyolc-tizenkét hét alatt megjelenéseket és megkereséseket hoznak, onnan bővíts. A huszonhárom oldal egyszerre való kiadása jellemzően sablonos anyagot eredményez, amit utólag drága rendbe tenni.
Mi legyen, ha egy kerületben még nincs referenciám?
Akkor még ne írj rá oldalt. Addig a fővárosi szolgáltatásoldalon említsd meg a kerületet a szolgáltatási terület felsorolásában, és amint két valós munkád lesz ott, írd meg az önálló oldalt a tapasztalatból.
Baj, ha a kerületi oldalak folyamatleírása ugyanaz?
Önmagában nem. A munkamenet, a garanciális rész és a kapcsolatfelvétel nyugodtan ismétlődhet. A gond akkor kezdődik, ha az oldal lényegi része is azonos, és csak a kerületnév cserélődik. A szöveg legalább fele legyen egyedi.
Elég lehet a Google cégprofil kerületi oldalak helyett?
Sok budapesti szakmában a cégprofil hozza a megkeresések nagy részét, ezért a profil rendbetétele gyakran gyorsabban hat, mint egy újabb aloldal. A kettő nem zárja ki egymást, de a sorrend jellemzően az, hogy előbb a profil és egy erős fővárosi oldal legyen rendben.
Sorszámmal vagy városrésznévvel írjam az oldalt?
Mindkettővel. Az emberek felváltva mondják, hogy XI. kerület és Újbuda, ezért a szövegben és a címben szerepeljen mindkét alak, az URL-ben viszont csak egy változat maradjon, hogy ne keletkezzen két majdnem azonos oldal ugyanarra.
Hogyan szűröm ki, hogy a saját oldalaim versengenek-e egymással?
A Search Console teljesítmény jelentésében szűrj rá egy lekérdezésre, és nézd meg, mely oldalak jelennek meg rá. Ha ugyanarra a kifejezésre több saját oldalad váltakozik alacsony pozícióban, érdemes összevonni őket és átirányítást beállítani.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.