Belső linkelés

Belső linkelés terve új témacsoport indításakor: az első öt cikk

Belső linkelés új témacsoportnál: mely linkek kerüljenek be az első öt cikkbe, melyeket hagyj üresen, és mikor pótold őket. Vázlat és ellenőrzőlista.

Scheo · · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Összefoglalva: Egy új témacsoport első öt cikkénél a belső linkeket már a vázlatban érdemes eldönteni. Azonnal csak a középpont és a küllők közötti, valamint a valódi folyamatlépést követő linkek kerüljenek be, a többinek a helyét jelöld meg, és akkor töltsd ki, amikor a célcikk végleges formában él.

Egy új témacsoport első hetei furcsa helyzetet teremtenek. Van egy pillércikked és négy kapcsolódó írásod, a fejedben viszont már tizenöt cím szerepel. Ha most minden cikk mindenre linkel, három hónap múlva egy kusza hálót kell kibogoznod. Ha semmit nem linkelsz, az új oldalak elszigetelten állnak, és a keresők, valamint a válaszmotorok nehezebben értik meg, hogy összetartoznak. Ebből a cikkből megtudod, hogyan dönts előre, már a vázlatírás közben arról, melyik link kerüljön be azonnal, melyiknek a helyét hagyd szándékosan üresen, és mikor töltsd ki ezeket.

Belső linkelés terve új témacsoport indításakor: az első öt cikk
Belső linkelés terve új témacsoport indításakor: az első öt cikk

A szövegben jelölöm, mi hivatalosan igazolt, mi saját tapasztalat és mi szakmai feltételezés. A cikk végén ezeket külön is összegyűjtöttem.

Miért a vázlatban dől el a belső linkelés?

A belső link a cikk szerkezetének része. Ha a vázlatban már látszik, hová mutat egy bekezdés, a szöveg a link köré épül, és a horgony természetesen illeszkedik.

A Google Search Central dokumentációja szerint a Google a linkeken keresztül talál meg új oldalakat, a horgonyszövegből pedig arra következtet, miről szól a céloldal. A linket akkor tudja követni, ha az egy a elem href attribútummal. Ez hivatalosan igazolt információ, és azt jelenti, hogy egy új témacsoportban a belső linkek határozzák meg, mennyire gyorsan és mennyire egyértelműen kapcsolódnak össze az oldalak.

Saját tapasztalat, hogy a publikálás után beszúrt linkek horgonya sokszor suta lesz. Ilyenkor kerülnek a szövegbe az „erről itt írtunk részletesen” típusú mondatok, amelyek sem az olvasónak, sem a keresőnek nem mondanak semmit. Ha a link már a vázlatban szerepel, a bekezdés eleve arról a gondolatról szól, amelyet a célcikk kifejt, így a horgony maga is leíró lesz.

Szakmai feltételezés, hogy a weboldalakat letöltő AI-válaszmotorok hasonlóan, a linkekből és a horgonyokból következtetnek a témák kapcsolatára. Ennek részleteit a szolgáltatók nyilvánosan nem dokumentálták, ezért erre ne építs biztos várakozást. A jól strukturált linkháló viszont az olvasónak mindenképp segít, ami önmagában elég ok a gondos tervezésre.

Hogyan rajzold le az első öt cikk vázlatát?

Rajzolj egy középpontot (a pillércikket) és négy küllőt (a részcikkeket). Minden küllő visszamutat a középpontra, a középpont mindegyik küllőre mutat, a küllők között pedig csak ott van él, ahol az olvasó valóban a következő lépést keresné.

Vegyünk egy szemléltető példát. A témacsoport az AI-láthatóság mérése, és öt cikk készül el az indulásra.

A rajz élei

Egy lapon középre rajzold a P kört, köré a négy küllőt. Utána húzd be az éleket.

Ez nyolc kötelező él a középpont körül és két folyamatél. A folyamatéleket más színnel húzd, mert ezek nem a hierarchiát, hanem a munkafolyamat sorrendjét követik. A tervezett, de még meg nem írt cikkeket (például K5 az AI-idézettség auditjáról, K6 a negyedéves akciótervről) szaggatott vonalú körként rajzold a lap szélére. Ezek felé ma még nem húzol élt, csak jelzed, hogy a helyük megvan. Ami nincs a rajzon, az a szövegbe sem kerül.

Mely linkek kerüljenek be azonnal?

Azonnal az a link kerül be, amely élő, végleges URL-re mutat, és az olvasó következő lépését szolgálja.

A horgony legyen konkrét. Egy jó példa a K2 cikkből <a href="/ai-lathatosag-merotabla.html">a mérőtábla felépítése lépésenként</a>. A horgony itt pontosan azt ígéri, amit a céloldal ad. A Google útmutatója is a leíró, a céloldal tartalmára utaló horgonyszöveget ajánlja, és kerülendőnek tartja az általános „kattints ide” megoldást (hivatalosan igazolt).

Saját tapasztalat, hogy öt cikknél küllőnként két-négy belső link bőven elég. Ha egy küllőben ennél több van, általában olyan kapcsolatot is linkeltél, amely csak egy közös kulcsszón alapul.

Mely linkeket hagyd szándékosan üresen?

Üresen marad minden link, amelynek a célja még nem létezik, amelynek a tartalma még formálódik, vagy amely két küllőt csak egy közös szó miatt kötne össze.

Ezeket ne hagyd ki nyomtalanul, mert akkor később elfelejted őket. A vázlatba írj egy szerkesztői jelölőt, amely nem jelenik meg a publikált oldalon. Egy egyszerű formátum ilyen.

[LINK-HELY → K6 | horgony: negyedéves akcióterv az AI-láthatósághoz | feltétel: K6 élő és indexelt]

A jelölő három dolgot rögzít, a célt, a tervezett horgonyt és a feltételt, amelynek teljesülésekor beteszed a linket. Ha a szerkesztőfelületed támogatja, rejtett megjegyzésként is tárolhatod, de egy külön táblázat átláthatóbb.

Három dolgot kerülj ebben a szakaszban.

Mikor és hogyan tedd vissza a hiányzó linkeket?

A hiányzó linkek három alkalommal kerülnek vissza: új küllő élesítésekor, egy célcikk végleges átdolgozása után, és a rendszeres felülvizsgálatkor.

  1. Új küllő élesítésekor, ugyanabban a munkamenetben. Az új cikk visszamutat a pillérre, a pillér kap egy bekezdést és linket az új cikkre, és kikeresed az összes link-helyet, amely erre a cikkre várt.
  2. Egy meglévő cikk átdolgozása után. Ha a K3 tartalma végleges lett, az addig függőben hagyott, rá mutató linkek bekerülhetnek.
  3. Rendszeres felülvizsgálatkor. Hét-tíz cikk után nézd át a küllők közötti éleket. Ilyenkor derül ki, melyik kapcsolat lett valódi folyamatlépés, és melyik maradt egyszerű szóegyezés.

A link-helyeket egy egyszerű táblázatban érdemes vezetni. Oszlopai legyenek a forrás, a cél, a horgony, az állapot (élő, várakozik, elvetve) és a feltétel. Egy sor például így néz ki.

K2 | K6 | negyedéves akcióterv | várakozik | K6 élő és indexelt

Új cikk élesítésekor a cél oszlopra szűrsz, és pár perc alatt látod, hová kell linket tenni. Saját tapasztalat, hogy e nélkül a táblázat nélkül a visszamenőleges linkek nagyjából fele elmarad, mert senki nem emlékszik, melyik régi cikk várt az újra.

Mikor vezet zsákutcába a korai kereszthivatkozás?

A korai kereszthivatkozás akkor vezet zsákutcába, ha egy olyan cikkre mutat, amelynek a tartalma vagy az URL-je még változni fog.

Egy szemléltető, általános példa. A K2 promptkészletről szóló cikkben linket teszel a K3 mérőtáblára „AI-válaszok pontozása” horgonnyal, mert a K3 első vázlatában még volt egy pontozási szakasz. Két hónappal később a pontozás annyira kibővül, hogy külön cikk lesz belőle (K7), és a K3-ból kikerül. A K2 linkje mostantól olyat ígér, amit a céloldal nem ad. Az olvasó a mérőtáblán keresi a pontozást, nem találja, és visszalép. Ha ugyanezt a horgonyt a pillérben is használtad, és még egy küllőben, akkor már három helyen kell javítanod, feltéve, hogy egyáltalán emlékszel rá.

A második gyakori zsákutca az URL. Ha az első cikkek akkor kapnak URL-t, amikor a témacsoport neve még nem végleges, egy későbbi átnevezés átirányítási láncot hoz létre, és minden belső link egy felesleges kitérőn keresztül ér célba. A Google az átirányításokat követi, de a belső linkeket érdemes közvetlenül a végleges URL-re állítani (hivatalosan igazolt, hogy a Google a 301-es átirányítást követi, a közvetlen link pedig egyszerűbb mindenkinek).

A harmadik a „mindenki mindenkivel” háló. Négy küllő között ez tizenkét irányított élt jelent. Szakmai feltételezés, hogy ilyen sűrű hálóban elmosódik, melyik oldal a témacsoport középpontja, mert a pillér egy lesz a sok egyformán linkelt oldal közül. Az olvasó szempontjából pedig biztosan zavaró, ha minden bekezdésben három irányba hívod tovább.

A megelőzés egyszerű. Csak olyan cikkre linkelj, amelynek a témaköre lezárt, és a horgony a céloldal fő állítására szóljon, ne egy alfejezetére, amely még vándorolhat.

Mi legyen az ellenőrzőlista a publikálás előtti öt percre?

Öt perc alatt nyolc kérdést lehet végignézni, és ezek kiszűrik a legtöbb linkelési hibát, mielőtt a cikk élesbe kerül.

  1. Visszamutat a cikk a pillérre legalább egyszer, leíró horgonnyal?
  2. Ha ez a pillér, minden élő küllőt bemutat egy saját bekezdésben, linkkel?
  3. Minden belső link élő, végleges URL-re mutat, átirányítás nélkül?
  4. Van olyan link, amely nem létező vagy „hamarosan” oldalra visz? Ha igen, cseréld link-hely jelölőre.
  5. Minden horgony megmondja, mit talál az olvasó a céloldalon?
  6. Van a küllők között olyan link, amely csak egy közös szón alapul? Ha igen, vedd ki.
  7. Kikerült a publikálandó szövegből minden szerkesztői jelölő, és bekerült a link-hely táblázatba?
  8. Ha ez egy új küllő, frissítetted a pillért és a rá váró link-helyeket ugyanebben a munkamenetben?

Ha bármelyikre nem a válasz, javítsd most. A publikálás után ugyanez a javítás tovább tart, mert addigra már más cikkek is épültek a hibás linkre.

Mi hivatalos, mi tapasztalat és mi feltételezés ebben a módszerben?

A linkek felfedezésben és értelmezésben betöltött szerepe hivatalosan dokumentált, a konkrét darabszámok és a munkafolyamat saját tapasztalaton alapulnak, az AI-válaszmotorokra vonatkozó következtetések pedig feltételezések.

Hivatalosan igazolt

Saját tapasztalat

Szakmai feltételezés

A módszer egyik eleme sem garantál helyezést vagy idézést. Annyit tesz, hogy a témacsoport már az első naptól átlátható szerkezetben indul, és a későbbi bővítés nem jár a régi cikkek utólagos kibogozásával.

Források és további olvasnivalók

Amit érdemes megjegyezni
  • A linkterv a vázlat része, így a horgonyszöveg a bekezdés gondolatához igazodik, és nem utólag kerül rá a szövegre.
  • Az első öt cikknél kötelező a középpont és a küllők közötti kétirányú kapcsolat, a küllők között pedig csak ott legyen link, ahol az olvasó tényleg továbblépne.
  • Nem létező vagy még formálódó cikkre ne linkelj, a helyét egy szerkesztői jelölővel tartsd fenn, amelyhez feltételt is írsz.
  • A korai kereszthivatkozás akkor vezet zsákutcába, ha a célcikk tartalma vagy URL-je később még változik.
  • Új küllő élesítésekor ugyanabban a munkamenetben frissítsd a pillért és a rá váró link-helyeket.

Gyakori kérdések

Hány belső link legyen egy új témacsoport első cikkeiben?

Öt cikknél küllőnként két-négy belső link általában elég, ebből egy a pillérre mutat. Ez saját tapasztalat, nem hivatalos szabály, a lényeg, hogy minden link az olvasó következő lépését szolgálja.

Linkelhetek olyan cikkre, ami még nem jelent meg?

Nem érdemes. A vázlatba tegyél egy szerkesztői link-hely jelölőt a céllal, a tervezett horgonnyal és a feltétellel, és akkor cseréld valódi linkre, amikor a célcikk élő és végleges.

Mikor kell visszamenőleg frissíteni a régi cikkek linkjeit?

Új küllő élesítésekor, ugyanabban a munkamenetben, egy célcikk végleges átdolgozása után, és a rendszeres felülvizsgálatkor, nagyjából hét-tíz cikk után.

Miért baj, ha a küllők mind linkelnek egymásra?

Négy küllő között ez tizenkét irányított élt jelent, az olvasót minden bekezdésben több irányba hívja tovább, és feltételezhetően elmosódik, melyik oldal a témacsoport középpontja.

Bekapcsoljam a kapcsolódó cikkek dobozt az új témacsoportban?

Az első néhány cikknél inkább ne. A doboz automatikusan olyan kapcsolatokat is felhoz, amelyeket tudatosan kihagytál, így felülírja a linktervet.

Források és további olvasnivalók

Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.

A cikk szerzője

Schmidt Péter, online marketing szakértő, a Scheo Tanácsadó Kft. alapítója. Székesfehérvárról, országosan dolgozó csapattal végzünk keresőoptimalizálást, AI-láthatóság mérést, Google és Meta hirdetéskezelést, weboldalkészítést. Amit itt leírunk, azt ügyfélmunkában is használjuk. Rólunk bővebben · Szolgáltatásaink

Kapcsolódó olvasnivaló

Kapcsolódó

AI-láthatósági mérőrendszer: kérdéslista, pontozás és dokumentálás

Kapcsolódó

Ha egy AI már hivatkozik egy oldaladra: URL-változtatás és átalakítás szabályai

Kapcsolódó

Idézettségi audit: hogyan mérd fel, mely oldalaidat idézik az AI-motorok

Helyi szolgáltatás a környékeden

Országosan dolgozunk, online és személyesen. Válaszd ki a városodat, és nézd meg, hogyan segítünk helyben:

Online marketing & AI SEO NyíregyházaOnline marketing & AI SEO SzombathelyOnline marketing & AI SEO SzolnokOnline marketing & AI SEO TatabányaOnline marketing & AI SEO KaposvárOnline marketing & AI SEO Békéscsaba

Weboldalkészítés városra bontva

Ha először a honlap kell, itt városonként arról írtunk:

Weboldalkészítés ZalaegerszegWeboldalkészítés SzekszárdWeboldalkészítés SalgótarjánWeboldalkészítés SzékesfehérvárWeboldalkészítés BudapestWeboldalkészítés Veszprém

Mind a 20 városunk és az összes szolgáltatás →

15 perces AI-láthatósági gyorselemzés - díjmentesen

Megnézzük három, számodra fontos keresőkérdésnél, hogy megjelenik-e a céged a ChatGPT, a Gemini és a Google AI-válaszaiban, mely versenytársakat ajánlják helyetted, és melyik három területen érdemes először javítani. A weboldaladat előzetesen átnézzük, tehát nem sablonos, automata riportot kapsz.

Adataidat kizárólag a kapcsolatfelvételhez használjuk. Kapcsolat: m@rketinges.hu
💬 Konzultáció