Egy tulajdonos tipikusan így találkozik a témával. Egy hírlevélben vagy egy konferencián azt hallja, hogy 2025 nyarától kötelező az akadálymentes weboldal, közben éppen egy új webshop ajánlatát olvassa, és abban egy szó sincs erről. Két kérdése van. Rá vonatkozik-e a szabály, és a fejlesztő tudja-e egyáltalán, miről van szó. Ez a cikk a másodikban segít részletesen, az elsőben pedig megmutatja, hol kezdődik a válasz, és mikor kell jogászhoz fordulni.
A cikkben háromféle állítást jelölünk külön. A hivatalosan igazolt rész jogszabályból vagy hivatalos uniós forrásból származik. A saját tapasztalat weboldal-fejlesztési és -átvételi munkákból jön. A szakmai feltételezés olyan következtetés, amit érdemes a saját helyzetedre ellenőrizni.
Milyen akadálymentességi előírásról van szó, és mióta érvényes?
Röviden. Az Európai Unió (EU) 2019/882 irányelvéről (European Accessibility Act) van szó, amit Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ültet át, és a követelmények a 2025. június 28. után forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandók.
Hivatalosan igazolt. A magyar törvény teljes címe „a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól”. A Nemzeti Jogszabálytárban a 2026. január 1-jétől hatályos szövegváltozat olvasható, ezért ha a cikk megjelenése után nézed, mindig az ott aktuális szöveget vedd alapul. Az uniós összefoglaló szerint az átmeneti időszakban már működő szolgáltatásokra külön szabályok vonatkoznak, a korábban megkötött szolgáltatási szerződések például legfeljebb 2030. június 28-ig változatlanul maradhatnak.
Fontos különbséget tenni egy régebbi szabálytól. A közszféra (minisztériumok, önkormányzatok, közintézmények) honlapjaira már korábban is volt akadálymentességi előírás, ezt a 2018. évi LXXV. törvény szabályozza. A 2022-es törvény ezzel szemben a piaci szereplőket is elérheti.
Kikre és milyen szolgáltatásokra vonatkozik a törvény?
Röviden. A törvény meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, a weboldalak szempontjából a legfontosabb az e-kereskedelmi szolgáltatás, a lakossági banki szolgáltatás, az elektronikus hírközlés és bizonyos személyszállítási szolgáltatások online felülete.
Hivatalosan igazolt. A törvény és az irányelv felsorolja az érintett kört. A termékek között szerepel például a lakossági számítógépes hardver és operációs rendszere, a fogyasztói végberendezés és az e-könyv-olvasó. A szolgáltatások között az elektronikus hírközlési szolgáltatás, az audiovizuális médiaszolgáltatáshoz hozzáférést adó szolgáltatás, a lakossági banki szolgáltatás, az e-könyv és az e-kereskedelmi szolgáltatás szerepel, továbbá a légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítás bizonyos elemei (honlap, mobilalkalmazás, elektronikus jegy).
Egy kisvállalkozás számára az e-kereskedelem a kulcsfogalom. Az irányelv értelmében ez nagyjából a távolról, elektronikus úton, a fogyasztó egyedi kérésére nyújtott szolgáltatás, amelynek célja fogyasztói szerződés megkötése. A webshop tehát jó eséllyel ide tartozik. Egy egyszerű bemutatkozó oldal, ahol csak telefonszám és ajánlatkérő űrlap van, már kevésbé egyértelmű eset.
Ki mentesülhet, és miért kell ehhez jogász?
Röviden. Az irányelv szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások mentesülnek, és van az aránytalan teherre hivatkozó kivétel is, de hogy a te cégedre melyik vonatkozik, azt jogász döntse el.
Hivatalosan igazolt. Az irányelv a mikrovállalkozást úgy határozza meg, hogy 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásra a szolgáltatási követelmények nem vonatkoznak. Ezen felül bármely gazdasági szereplő hivatkozhat arra, hogy egy követelmény aránytalan terhet róna rá, ezt azonban dokumentáltan kell alátámasztani.
Ez a cikk nem ad jogi tanácsot. A létszám, az árbevétel, a cégcsoporthoz tartozás, a szolgáltatás pontos jellege és az aránytalan teher megítélése mind olyan kérdés, ahol egy rossz besorolás később kockázatot jelenthet. Saját tapasztalat. A tulajdonosok gyakran a fejlesztőtől várják ezt a választ, pedig a fejlesztő a műszaki oldalt érti, a jogi besorolás nem az ő feladata. Érdemes a kérdést egy jogásznak feltenni, és a válaszát írásban kérni.
Miért éri meg az akadálymentesség annak is, akire nem kötelező?
Röviden. Az akadálymentes oldal jobban használható mindenkinek, így a nem kötelezett cég is jó eséllyel nyer vele, például kevesebb elakadással az űrlapon és a kosárban.
Az akadálymentesség követelményei nagyrészt józan használhatósági szabályok. Olvasható kontraszt, billentyűzettel is végigjárható menü, értelmes hibaüzenet az űrlapon, felirat a videón, leíró szöveg a képen. Ezek a látássérült vagy mozgáskorlátozott látogatón kívül azt is segítik, aki tűző napon nézi a telefonját, aki idősebb, vagy aki csak sietve tölti ki a rendelést.
Saját tapasztalat. Amikor egy oldalt akadálymentességi szempontból átnézünk, a talált hibák nagy része olyan, ami a konverziót is rontja. Gyakori példa a címke nélküli űrlapmező, ahol a mezőbe írt minta szöveg gépeléskor eltűnik, és a látogató már nem tudja, mit kellett volna beírnia. Szakmai feltételezés. A jól strukturált, helyes címhierarchiájú, leíró szövegekkel ellátott oldalt a keresők és az AI-alapú válaszmotorok is könnyebben értelmezhetik. Ez helyezést nem garantál, de jó alapot ad.
Milyen kérdésekkel derül ki, hogy a fejlesztő ismeri a követelményeket?
Röviden. Kérdezd meg, melyik szabvány szerint dolgozik, hogyan teszteli az oldalt, és mit ad át a végén, mert a felkészült fejlesztő ezekre konkrét, ellenőrizhető választ ad.
Az alábbi kérdéseket írásban érdemes feltenni, mert így a válasz később az ajánlat része lehet.
- Melyik szabványra hivatkozol? A jó válasz megnevezi az EN 301 549 európai harmonizált szabványt, és azt, hogy ennek webes része a WCAG 2.1 AA szintjére épül. Ha a válasz annyi, hogy „akadálymentes lesz”, az kevés.
- Hogyan teszteled? A felkészült fejlesztő automatikus és kézi tesztet is említ. Az automatikus eszköz a hibák csak egy részét találja meg, a billentyűzetes bejárást és a képernyőolvasós próbát embernek kell elvégeznie.
- Melyik képernyőolvasóval próbálod ki? Elfogadható válasz például az NVDA Windowson vagy a VoiceOver macOS-en és iPhone-on.
- Mi a helyzet a sablonnal és a bővítményekkel? Egy WordPress-téma vagy egy kosárbővítmény önmagában is lehet akadálymentességi szempontból gyenge. A fejlesztőnek tudnia kell, mit vállal ezekért.
- Ki felel a feltöltött tartalomért? A képek alternatív szövege és a dokumentumok (például PDF-ek) akadálymentessége gyakran a te oldaladon dől el. Tisztázd, mit tanít meg neked a fejlesztő.
- Ad akadálymentességi nyilatkozatot vagy tájékoztató szöveget? Az irányelv a szolgáltatótól elvárja, hogy tájékoztatást adjon arról, hogyan felel meg a követelményeknek. A szöveg tartalmát a jogásszal egyeztesd, a műszaki részét a fejlesztő tudja megírni.
Saját tapasztalat. Árulkodó jel, ha a fejlesztő egy úgynevezett akadálymentességi widgetet (az oldal sarkában megjelenő, betűméretet és kontrasztot állító gombot) javasol egyedüli megoldásként. Ez a widget a kódban lévő hibákat nem javítja ki, legfeljebb kiegészítés lehet.
Mit kell kérni az ajánlatban?
Röviden. Az ajánlatban legyen benne a megfelelési szint, a tesztelés módja és felelőse, a javítási kötelezettség, valamint az átadási dokumentáció pontos tartalma.
Ezt az ellenőrzőlistát az ajánlat mellé téve pontról pontra végigmehetsz.
Szabvány és hatókör
- Megnevezett szabvány és szint, például EN 301 549, ezen belül WCAG 2.1 AA.
- Melyik oldalakra és folyamatokra vonatkozik a vállalás (főoldal, termékoldal, kosár, pénztár, regisztráció, kapcsolati űrlap).
- Mobil nézet és asztali nézet egyaránt szerepel.
- Külső elemek (fizetési oldal, chat, térkép, sütisáv) kezelése, és ha ezekre nincs ráhatás, ez írásban szerepel.
Tesztelés
- Ki végzi a tesztet, a fejlesztő maga vagy külső szakember.
- Milyen automatikus eszközzel, és milyen kézi lépésekkel (billentyűzetes bejárás, képernyőolvasó, 200%-os nagyítás, kontrasztmérés).
- Mikor történik a teszt, csak az átadáskor vagy a fejlesztés közben is.
- Mi történik, ha hiba marad, és ki javítja, milyen feltételekkel.
Átadási dokumentáció
- Tesztjegyzőkönyv, ami oldalanként felsorolja a vizsgált szempontokat és az eredményt.
- Az ismert, nem javított hibák listája indoklással.
- Rövid útmutató a tartalomfeltöltéshez (alternatív szöveg, címsorok, linkszövegek, táblázatok).
- Az akadálymentességi tájékoztató műszaki tartalmának tervezete.
- Az alkalmazott téma és bővítmények listája verziószámmal, hogy egy későbbi frissítés után újra lehessen ellenőrizni.
Szakmai feltételezés. Ha egy ajánlat ezek közül csak a szabvány nevét tartalmazza, de tesztelésről és dokumentációról hallgat, a vállalás a gyakorlatban nehezen lesz számon kérhető.
Hogyan néz ki egy tipikus hiba a kódban?
Röviden. A leggyakoribb hibák egyszerűek, például a címke nélküli űrlapmező vagy a szöveg nélküli ikongomb, és ezeket a képernyőolvasó nem tudja értelmezni.
Egy rossz példa egy hírlevél-feliratkozó mezőre és egy keresőgombra.
<input type="email" placeholder="E-mail címed"><button><svg>...</svg></button>
A képernyőolvasó itt annyit mond, hogy „szerkesztőmező” és „gomb”, de nem derül ki, mire valók. A javított változatban a mezőnek látható címkéje van, a gombnak pedig felolvasható neve.
<label for="hirlevel">E-mail cím</label><input id="hirlevel" type="email" autocomplete="email"><button aria-label="Keresés"><svg aria-hidden="true">...</svg></button>
Az autocomplete attribútum mellékesen a böngésző automatikus kitöltését is segíti, ami mobilon minden látogatónak gyorsabb kitöltést jelent. Ha a fejlesztő ilyen apró példákon keresztül el tudja magyarázni, mit és miért csinál, az jó jel.
Miért a meglévő oldal felmérése az első lépés?
Röviden. A felmérésből derül ki, mennyi hiba van most az oldalon, és ettől függ, hogy javítás vagy új fejlesztés az észszerű út.
Mielőtt új ajánlatot kérsz, vagy elfogadod a meglévőt, érdemes a jelenlegi oldalt átnézetni. Egy alapos felmérés automatikus szűréssel indul, utána kézzel végigjárja a fő folyamatokat (főoldal, menü, termék kiválasztása, kosár, fizetés, űrlapok), és a hibákat súlyosság szerint sorolja. Saját tapasztalat. Sok oldalnál a hibák jelentős része a sablonból és néhány bővítményből jön, ilyenkor célzott javítással is sokat lehet haladni. Más esetben a régi felépítés miatt a javítás közel annyi munka, mint az újraépítés.
A felmérés eredményével a jogásszal folytatott beszélgetés is konkrétabb lesz, mert látszik, mely folyamatok érintettek. A fejlesztőtől pedig már nem általános ígéretet kérsz, hanem a felmérésben talált pontok javítását, ellenőrizhető módon. Ha bizonytalan vagy abban, hol tart a mostani oldalad, a felméréssel érdemes kezdeni, mert ebből születik az első reális döntés.
Források és további olvasnivalók
- 2022. évi XVII. törvény a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól (Nemzeti Jogszabálytár)
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (EUR-Lex)
- EUR-Lex összefoglaló, Termékek és szolgáltatások akadálymentessége
- Your Europe, Akadálymentesítési követelmények termékekre és szolgáltatásokra
- 2018. évi LXXV. törvény egyes közszolgáltató szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről
- ETSI EN 301 549, Accessibility requirements for ICT products and services
- W3C, Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.1
- W3C Web Accessibility Initiative (WAI), Evaluating Web Accessibility
- A magyar szabály a 2022. évi XVII. törvény, ami az (EU) 2019/882 irányelvet ülteti át, és a 2025. június 28. után nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó.
- Az irányelv szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások mentesülnek, de az érintettséget jogásszal érdemes eldöntetni.
- Egy jó ajánlat megnevezi a szabványt (EN 301 549, illetve WCAG 2.1 AA szint), leírja, ki és hogyan teszteli az oldalt, és mi kerül az átadási dokumentációba.
- Az akadálymentes oldal mindenkinek könnyebben használható, ezért a nem kötelezett cégnek is megéri.
- Új fejlesztés előtt a meglévő oldal felmérése az első lépés, mert ebből látszik, mennyi a javítandó.
Gyakori kérdések
Melyik magyar jogszabály vonatkozik a weboldalak akadálymentességére?
A piaci szolgáltatásoknál a 2022. évi XVII. törvény, ami az (EU) 2019/882 irányelvet ülteti át. A közszféra honlapjaira a 2018. évi LXXV. törvény vonatkozik. A hatályos szöveget mindig a Nemzeti Jogszabálytárban érdemes megnézni.
Mióta kell alkalmazni a követelményeket?
Az uniós összefoglaló szerint a 2025. június 28. után forgalomba hozott termékekre és nyújtott szolgáltatásokra. A már működő szolgáltatásokra átmeneti szabályok vonatkoznak, ezek részleteit jogásszal érdemes tisztázni.
A kis webshopomra is vonatkozik?
Az e-kereskedelmi szolgáltatás az érintett körbe tartozik, de az irányelv szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott és legfeljebb 2 millió euró éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg) mentesül. A pontos besorolást jogász döntse el.
Melyik szabvány szerint kell akadálymentesíteni a weboldalt?
Az európai harmonizált szabvány az EN 301 549, amelynek webes követelményei a WCAG 2.1 AA szintjére épülnek. Ezt érdemes név szerint kérni az ajánlatban.
Elég egy akadálymentességi widget az oldal sarkában?
Önmagában nem elég, mert a kódban lévő hibákat, például a címke nélküli űrlapmezőt vagy a billentyűzettel elérhetetlen menüt nem javítja ki. Legfeljebb kiegészítő eszköz lehet.
Mi legyen az átadási dokumentációban?
Tesztjegyzőkönyv a vizsgált oldalakról és szempontokról, az ismert, nem javított hibák listája, tartalomfeltöltési útmutató, az akadálymentességi tájékoztató műszaki tervezete és a használt téma és bővítmények listája verziószámmal.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.