Ha AI-val írsz blogcikket, termékleírást vagy képet készítesz a weboldaladra, előbb-utóbb felmerül a kérdés, kell-e ezt jelölnöd. A rövid válasz az, hogy a legtöbb KKV-s tartalomra az AI Act nem ír elő általános címkézést, de van három terület, ahol konkrét teendőd lehet. Ezek a weboldali chatbot, a valóságosnak tűnő, gépi úton készült kép vagy videó, és a közérdekű témájú, szerkesztés nélkül kitett szöveg.
Fontos. Ez a cikk nem jogi tanácsadás. Az AI Act szövegét és a hozzá kapcsolódó módosításokat, iránymutatásokat folyamatosan érdemes figyelni, a pontos alkalmazási dátumokat pedig mindig a hivatalos, EUR-Lexen elérhető szövegből ellenőrizd. Konkrét ügyben kérd jogász véleményét.
A cikkben háromféle jelölést használok. A Hivatalosan igazolt rész a rendelet szövegén vagy hivatalos dokumentáción alapul. A Saját tapasztalat a weboldal-kezelési munkánkból jön. A Szakmai feltételezés a saját értelmezésem, amit egy hatósági iránymutatás vagy a későbbi joggyakorlat még felülírhat.
Mit mond az AI Act 50. cikke a gépi generálású tartalomról?
Az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikke négy átláthatósági kötelezettséget tartalmaz, és mindegyiknek más a címzettje. Egy része az AI-rendszer szolgáltatóját (a fejlesztőt, aki piacra viszi) terheli, más része az alkalmazót, vagyis azt, aki a rendszert a saját tevékenysége keretében használja. Egy KKV weboldala jellemzően alkalmazóként érintett.
Hivatalosan igazolt. A cikk főbb pontjai a következők.
- 50. cikk (1). Az emberekkel közvetlenül kapcsolatba lépő AI-rendszereket a szolgáltatónak úgy kell megterveznie, hogy az érintett tudja, gépi rendszerrel beszél, kivéve ha ez az adott helyzetben nyilvánvaló.
- 50. cikk (2). A szintetikus hangot, képet, videót vagy szöveget előállító rendszerek szolgáltatóinak gépileg olvasható formában jelölniük kell a kimenetet, hogy az mesterségesen előállítottként felismerhető legyen.
- 50. cikk (3). Az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek alkalmazóinak tájékoztatniuk kell az érintetteket. Egy átlagos céges weboldalon ez ritkán jön elő.
- 50. cikk (4). A deepfake-et, vagyis valós személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlító, hitelesnek tűnő gépi képet, hangot vagy videót készítő alkalmazónak közölnie kell, hogy a tartalom mesterségesen készült vagy módosult. Ugyanez a bekezdés előírja, hogy a közérdekű ügyekről a nyilvánosság tájékoztatása céljából közzétett, AI-val előállított szöveget is jelölni kell, kivéve ha emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen ment át, és egy természetes vagy jogi személy viseli érte a szerkesztői felelősséget.
Az (5) bekezdés szerint a tájékoztatásnak egyértelműnek és jól megkülönböztethetőnek kell lennie, legkésőbb az első interakció vagy az első találkozás idején. A rendelet eredeti szövege szerint az 50. cikk 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az Európai Bizottság 2025 végén módosító csomagot javasolt, amely egyes átmeneti határidőket érinthet, ezért a dátumot a hatályos, egységes szerkezetű szövegből nézd meg.
Mi a különbség a szerkesztett és a közvetlenül kitett AI-tartalom között?
Közvetlenül kitett AI-tartalom az, ami emberi átnézés nélkül jelenik meg a látogató előtt, például egy chatbot válasza vagy egy automatikusan generált, ellenőrzés nélkül publikált termékleírás. Szerkesztett tartalom az, amit valaki elolvasott, javított, és amiért név szerint vállalja a felelősséget.
Hivatalosan igazolt. A különbség a rendeletben a közérdekű szövegeknél kap jogi súlyt. Az 50. cikk (4) bekezdése kifejezetten kiveszi a jelölési kötelezettség alól azt a szöveget, amely emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen ment át, és amelyért valaki szerkesztői felelősséget visel.
Szakmai feltételezés. A felülvizsgálat szerintem érdemi munkát jelent. Ha valaki ránéz a szövegre, és változtatás nélkül publikálja, az nehezen védhető szerkesztői ellenőrzésként. Ha ellenőrzi a tényeket, kivágja a pontatlan részeket, hozzáteszi a saját adatait, és a cikk alatt ott a neve, az sokkal közelebb áll ahhoz, amit a rendelet szerkesztői felelősségnek hív. A pontos mércét a Bizottság iránymutatásai és a gyakorlat fogja kirajzolni.
Kell-e jelölni az AI-val írt blogcikket?
A legtöbb KKV-blogon valószínűleg nem kötelező, mert a jelölési szabály a közérdekű ügyekről tájékoztató szövegre vonatkozik, és ott is mentesül a szerkesztett tartalom. Egy kertészet metszési útmutatója vagy egy autószerviz gumicseréről szóló írása jó eséllyel nem minősül közérdekű tájékoztatásnak a rendelet értelmében.
Szakmai feltételezés. A határ ott kezd elmosódni, ahol a blog egészségügyi, pénzügyi, jogi vagy közéleti témát érint. Egy könyvelőiroda adószabály-változásról szóló cikke vagy egy rendelő egészségügyi tájékoztatója már közelebb állhat a közérdekű kategóriához. Ilyen tartalomnál mindenképp emberi szerkesztést és látható szerzőt javaslok, akkor is, ha a jogi kötelezettség vitatható.
Saját tapasztalat. A gépi nyersanyagból készült cikkek ott szoktak elcsúszni, ahol a modell magabiztosan állít valamit, ami már nem igaz, például egy régi határidőt vagy egy megszűnt szolgáltatást. A szerkesztés ezért a minőség miatt is megéri, a jogi szempont csak ráerősít.
Mi a helyzet a termékleírással?
A termékleírás jellemzően kereskedelmi tájékoztatás, ezért az AI Act közérdekű szövegre vonatkozó jelölési szabálya ritkán érinti. A felelősség ettől még a tiéd, mert a leírásban szereplő állításokért a fogyasztóvédelmi szabályok szerint a forgalmazó felel.
Szakmai feltételezés. Termékleírásnál a nagyobb kockázatot a hibás állítás jelenti. Ha a modell kitalál egy tanúsítványt, egy anyagösszetételt vagy egy méretet, az megtévesztő kereskedelmi gyakorlat lehet, függetlenül attól, hogy gép vagy ember írta.
Tömeges generálásnál, amikor több száz termék leírása készül egyszerre, érdemes mintavételes ellenőrzést beépíteni. A műszaki adatokat mindig a gyártói adatlapból töltsd, a modellt pedig csak a megfogalmazásra használd.
Mit kell tudnia a weboldali chatbotnak?
A weboldali AI-chatbotnál a látogatónak már a beszélgetés elején tudnia kell, hogy géppel beszél. Ez az 50. cikk (1) bekezdéséből következik, és egy rövid nyitómondattal megoldható.
Hivatalosan igazolt. A kötelezettség formálisan a szolgáltatót terheli, és nem kell külön jelezni, ha a helyzetből nyilvánvaló, hogy AI-ról van szó.
Szakmai feltételezés. Egy KKV itt két szerepben is lehet. Ha kész chatbot-szolgáltatást kapcsolsz be, a szolgáltató a gyártó, de a megjelenítést gyakran te állítod be, így a tájékoztatás a te oldaladon látszik vagy nem látszik. Ha saját chatbotot építesz egy nyelvi modell API-jára, és a saját neved alatt üzemelteted, könnyen te leszel az AI-rendszer szolgáltatója. A nyilvánvalóság kivételére nem építenék, mert egy emberi névvel és fotóval megjelenő chatablak éppen azt sugallja, hogy ember ül a túloldalon.
Egy egyszerű nyitóüzenet például így nézhet ki.
Szia! A(z) [Cégnév] AI-asszisztense vagyok, egy automatikus program. Tévedhetek is, ezért fontos ügyben kérd, hogy egy kollégánk nézze át a választ.
A chatablak fejlécébe is írd ki, hogy AI-asszisztensről van szó, és legyen látható lehetőség emberi kapcsolatfelvételre. Az adatkezelési tájékoztatóba kerüljön be, milyen szolgáltatón keresztül fut a chatbot, és mi történik a beszélgetésekkel, mert ezt a GDPR külön is megkívánja.
Kell-e jelölni az AI-val készült képeket?
A képeknél a valóságosnak ható ábrázolás a döntő. Ha a kép létező személyt, helyet, tárgyat vagy eseményt mutat úgy, hogy hitelesnek tűnhet, az 50. cikk (4) bekezdése szerint jelölni kell. Egy nyilvánvalóan illusztratív, grafikus kép más megítélés alá esik.
Hivatalosan igazolt. A rendelet szerint a nyilvánvalóan művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív alkotásoknál a jelölés olyan módon is teljesíthető, ami nem zavarja a mű megjelenítését és élvezetét.
Szakmai feltételezés. A KKV-k gyakori esete a gépi úton feljavított termékfotó, az AI-val generált csapatkép vagy a még nem létező üzlethelyiség látványképe. Ezeknél akkor is jelölnék, ha a jogi minősítés vitatott, mert a vásárló a képből a valóságra következtet. Látványtervnél egy „látványterv, AI-val készült” képaláírás elég egyértelmű.
A látható felirat mellett a fájl metaadatában is jelölheted a gépi eredetet. Az IPTC fotó-metaadat szabványban erre külön mező van (Digital Source Type), amit például az ingyenes exiftool programmal írhatsz be.
exiftool -XMP-iptcExt:DigitalSourceType=http://cv.iptc.org/newscodes/digitalsourcetype/trainedAlgorithmicMedia kep.jpg
Ez az 50. cikk (2) bekezdésével is összefügg. A gépileg olvasható jelölés a képgeneráló eszköz gyártójának feladata, és sok eszköz már magától beír ilyen adatot vagy C2PA tartalom-hitelesítő információt a fájlba. Neked az a dolgod, hogy ezt ne töröld ki.
Saját tapasztalat. A WordPress-es képoptimalizáló bővítmények egy része tömörítéskor alapból eltávolítja a metaadatokat. Feltöltés után ezért érdemes egy mintaképet letölteni az élő oldalról, és megnézni, megmaradt-e a jelölés.
Miért hitelességi előny a nyílt szerkesztési gyakorlat?
A nyíltan vállalt szerkesztési folyamat a jogi minimumon túl bizalmat is épít, mert a látogató és a keresőmotor is látja, ki felel a tartalomért. Ez a cikk saját nézőpontja, jogi követelmény nem fűződik hozzá.
Hivatalosan igazolt. A Google Search Central nyilvános útmutatója szerint a Google a tartalom minőségét értékeli, az előállítás módjától függetlenül, a tömegesen, érdemi hozzáadott érték nélkül gyártott oldalakat pedig a spam-irányelvek alapján kezelheti. Ugyanez az útmutató azt javasolja, hogy ahol az olvasó joggal kérdezheti, hogyan készült a tartalom, ott ezt érdemes elmondani.
Saját tapasztalat. Ahol a cikk alatt ott a szerző neve, a szakmai háttere és a frissítés dátuma, ott belsőleg is egyértelmű, ki felel a szöveg naprakészségéért, és a hibát gyorsabban javítják. Ehhez nem kell minden bekezdés mellé AI-címke. Elég egy rövid, őszinte szerkesztési elv az oldalon.
Szakmai feltételezés. Az AI-alapú válaszmotorok forrásválasztását kívülről nem látjuk pontosan, de jó eséllyel azokat az oldalakat kezelik megbízhatóbbként, ahol a felelős személy és a frissesség jól azonosítható. A szerzői adatok strukturált jelölése (Schema.org Article és Person típus, author és dateModified tulajdonság) segítheti a gépi értelmezést, idézést vagy helyezést viszont nem garantál.
Egy szerkesztési elv például így szólhat.
„A cikkeink egy részénél AI-eszközt használunk vázlatkészítésre és nyelvi javításra. Minden megjelenő szöveget szakmai munkatársunk ellenőriz, a tényeket és számokat forrásból egyezteti, és a cikk alatt feltüntetett szerző felel a tartalomért.”
Milyen ellenőrzőlistával készülj fel?
Az alábbi lista egy KKV weboldalára szabott kiindulópont, amit a saját helyzetedre, szükség esetén jogi tanácsadóval érdemes pontosítani.
Chatbot
- A nyitóüzenet és a chatablak fejléce is kimondja, hogy AI-asszisztensről van szó.
- A chatbot nem visel olyan emberi nevet és arcképet, amitől embernek tűnne.
- Van látható út emberi kollégához, telefonon, űrlapon vagy e-mailben.
- Az adatkezelési tájékoztató megnevezi a chatbot szolgáltatóját és a beszélgetések kezelését.
- Tisztázott, hogy kész szolgáltatást használsz vagy saját rendszert építettél, mert ettől függ a szereped.
Képek és videók
- Leltár készül azokról az AI-képekről, amelyek valós személyt, helyet, terméket vagy eseményt ábrázolnak.
- A valóságosnak tűnő gépi képek látható képaláírást kapnak.
- A fájlok metaadatában megmarad, vagy utólag bekerül a gépi eredet jelölése.
- A képoptimalizáló bővítmény beállításait átnézted, hogy ne törölje a metaadatot.
- Ügyfélről, munkatársról nem készül AI-val módosított kép az illető hozzájárulása nélkül.
Szöveg és szerkesztési folyamat
- Írd le egy belső dokumentumban, melyik tartalomtípusnál használtok AI-t, és mire.
- Jelöld ki, ki nézi át a szöveget publikálás előtt, és ki viseli érte a felelősséget.
- Őrizd meg a változások nyomát (a CMS revízió-története vagy egy egyszerű napló is megfelel), hogy később is igazolható legyen az emberi szerkesztés.
- A tényeket, számokat, jogszabályi hivatkozásokat forrásból egyeztesd, a modell válaszát ne tekintsd forrásnak.
- Közérdekű, egészségügyi, pénzügyi vagy jogi témánál mindig legyen emberi szerkesztés és látható szerző.
- Tegyél ki egy rövid, nyilvános szerkesztési elvet az oldalra.
- Évente legalább egyszer nézd át a listát, és vesd össze a rendelet aktuális szövegével és a Bizottság friss iránymutatásaival.
Csapat
- Az AI Act 4. cikke 2025. február 2. óta elvárja, hogy az AI-rendszereket használó szervezetek gondoskodjanak munkatársaik megfelelő szintű AI-jártasságáról. Egy rövid belső útmutató arról, mire figyeljen, aki AI-val ír vagy képet készít, ebben is segít.
Mikor érdemes jogászhoz fordulni?
Akkor, ha a weboldalad közérdekű témában tájékoztat, ha valós személyeket ábrázoló gépi képet vagy videót használsz, vagy ha saját fejlesztésű AI-rendszert üzemeltetsz ügyfelek felé. Ezekben az esetekben a szereped (szolgáltató vagy alkalmazó) és a kivételek alkalmazhatósága már egyedi jogi minősítést igényel.
A rendelet megsértése bírsággal járhat. A szankciók kereteit és a hazai felügyeleti rendszert szintén a hivatalos szövegből és a magyar végrehajtási jogszabályokból ellenőrizd. Ez a cikk a 2026 októberi állapotot tükrözi, és nem helyettesíti az egyedi jogi tanácsot.
Források és további olvasnivalók
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciáról (AI Act), EUR-Lex
- Európai Bizottság, AI Office, az átláthatósági kötelezettségekhez és az AI-generált tartalom jelöléséhez kapcsolódó iránymutatások és gyakorlati kódex
- Google Search Central, útmutató az AI-val generált tartalomról a Google Keresőben
- Google Search Central, hasznos, megbízható, emberközpontú tartalom készítése
- IPTC Photo Metadata Standard, Digital Source Type szókészlet
- C2PA (Coalition for Content Provenance and Authenticity) műszaki specifikáció
- Schema.org, Article és Person típus dokumentációja
- Az AI Act 50. cikke különbséget tesz a szolgáltató (fejlesztő) és az alkalmazó (felhasználó cég) kötelezettségei között, a KKV weboldala jellemzően alkalmazóként érintett.
- A közérdekű ügyekről szóló AI-szöveg jelölési kötelezettsége alól mentesül az, ami érdemi emberi szerkesztésen ment át, és amiért valaki szerkesztői felelősséget vállal.
- A weboldali AI-chatbotnak a beszélgetés elején egyértelműen jeleznie kell, hogy a látogató géppel beszél.
- A valós személyt, helyet, terméket vagy eseményt hitelesnek mutató gépi képet jelölni kell, és érdemes a fájl metaadatában is megőrizni a gépi eredetet.
- A pontos alkalmazási dátumokat és az esetleges módosításokat mindig a hivatalos, egységes szerkezetű szövegből ellenőrizd.
Gyakori kérdések
Kötelező AI-címkét tenni minden AI-val írt blogcikkre?
Az AI Act 50. cikke nem ír elő általános címkézést. A jelölési szabály a közérdekű ügyekről tájékoztató szövegre vonatkozik, és ott is mentesül az, ami érdemi emberi szerkesztésen ment át, és amiért valaki szerkesztői felelősséget vállal. Egyedi esetben kérd jogász véleményét.
Mit kell kiírnia a weboldali chatbotnak?
A beszélgetés elején egyértelműen jeleznie kell, hogy a látogató AI-rendszerrel beszél. Ezt egy rövid nyitóüzenettel és a chatablak fejlécében elhelyezett AI-asszisztens felirattal oldhatod meg, mellé pedig érdemes látható emberi elérhetőséget is adni.
Kell-e jelölni az AI-val generált termékfotót?
Ha a kép valós terméket, helyet vagy személyt mutat úgy, hogy hitelesnek tűnhet, az 50. cikk (4) bekezdése alapján jelölni kell. Szakmai véleményünk szerint vitatott esetben is érdemes jelölni, mert a vásárló a képből a valóságra következtet.
Mitől számít egy AI-szöveg emberileg szerkesztettnek?
A rendelet emberi felülvizsgálatot vagy szerkesztői ellenőrzést, valamint vállalt szerkesztői felelősséget említ. Szakmai feltételezésünk szerint ehhez érdemi munka kell, például tényellenőrzés, javítás, saját adatok hozzáadása és megnevezett felelős szerző. A változatlan közzététel nehezen védhető.
Mikortól kell alkalmazni az átláthatósági szabályokat?
A rendelet eredeti szövege szerint az 50. cikk 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. Az Európai Bizottság módosító javaslata egyes átmeneti határidőket érinthet, ezért a pontos dátumot mindig a hatályos, egységes szerkezetű szövegből ellenőrizd az EUR-Lexen.
Rontja a Google-helyezést, ha jelzem az AI használatát?
A Google Search Central útmutatója szerint a Google a tartalom minőségét értékeli, az előállítás módjától függetlenül, és ahol az olvasó joggal kérdezheti, javasolja is elmondani, hogyan készült a tartalom. A nyílt szerkesztési elv önmagában nem garantál jobb helyezést, de a hitelességet erősítheti.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.