- Ha a vevőd hetekig mérlegel, a mélység felé húzz; ha percek alatt dönt, a darabszám felé.
- A darabszám csak akkor lefedettség, ha valóban különböző kérdésekre válaszolsz, nem ugyanaz a szöveg négyszer.
- A tesztet a publikálástól számított 30. és 60. napon mérd, ne naptári hónapokban, különben a mély csomag kap előnyt.
- A legjobb korai jelzés nem a forgalom, hanem az, hány különböző keresőkifejezésre kap megjelenést a csomag.
- Hivatalos ideális szóhossz nincs; a jól tagolt, kérdésre azonnal válaszoló szakaszok segíthetik az idézhetőséget.
Egy kkv-nál a tartalomra fordítható idő és pénz véges. A gyakorlati kérdés ezért ritkán az, hogy legyen-e egyáltalán blog, hanem az, hogy ugyanabból a keretből egy alapos, hosszú anyag szülessen, vagy három-négy rövidebb. Mindkét oldalra lehet meggyőző példát mutatni, és pont ettől zavaró a helyzet: a döntés önmagában nem elvi kérdés.
(Saját tapasztalat.) Egyetlen tényező visz közelebb a jó válaszhoz: mennyi ideig gondolkodik a vevőd, mielőtt megkeres. Ha ez az idő hetekben mérhető, a mélység felé érdemes húznod. Ha percekben vagy napokban, a darabszám felé. A többi szempont ehhez képest finomhangolás.
Mi dönti el valójában, hogy mélység kell vagy darabszám?
A szolgáltatásod döntési ideje. Minél hosszabb ideig mérlegel a vevő, annál inkább egyetlen döntés köré szerveződik sok részkérdése, és annál inkább egy összefüggő, alapos anyagra van szüksége. Minél rövidebb a mérlegelés, annál inkább sok különböző ember érkezik egy-egy konkrét, egymástól független kérdéssel.
Egy napelemes rendszernél, egy egyedi bútornál, egy céges jogi átvilágításnál vagy egy házépítésnél ugyanaz az ember hetekig visszatér ugyanahhoz a témához. Kiszámol, összehasonlít, több ajánlatot kér, és közben újabb kérdései támadnak. Neki a rövid, felszínes anyag használhatatlan: már túl van azon a szinten.
Egy kulcsmásolásnál, egy autómentésnél, egy ételrendelésnél vagy egy gyors szervizmunkánál viszont a vevő percek alatt dönt. Nem fog elolvasni egy hosszú anyagot. Neki az számít, hogy a saját, szűk kérdésére (mit, hol, mikor, mennyi idő alatt) találjon rövid, pontos választ.
Ezért a kiindulás nem az, hogy hány cikket bírsz el, hanem hogy hány különálló kérdés kering a fejekben a szolgáltatásod körül:
- Ha 8-12 részkérdés egyetlen nagy döntéshez tartozik, ezek egy anyagba valók.
- Ha 8-12 kérdés valójában 8-12 különböző ember, különböző helyzet, különböző szolgáltatás, akkor külön anyagokba.
- Ha kevered a kettőt, mindkét oldalon veszítesz: a hosszú anyag szétesik, a rövidek pedig ismételni fogják egymást.
Mikor éri meg a havi egy alapos cikk?
Akkor, ha a vevő a döntés előtt hasonlít össze, és a te anyagod tudja levezetni neki az egész döntést. Ilyenkor a mélység nem luxus, hanem a legolcsóbb értékesítési eszközöd.
- Összetett, jelentős kiadással járó, hosszú átfutású szolgáltatás.
- A vevő több ajánlatot kér, és nem tudja értelmezni a közöttük lévő különbséget.
- A témában kevés érdemi magyar nyelvű anyag van, csak általánosságok.
- Van 8-10 olyan alkérdés, amelyre te tényadattal, saját mérési tapasztalattal vagy folyamatleírással tudsz válaszolni.
- Az anyagot értékesítés közben is el tudod küldeni, ajánlat mellé csatolva.
- A szolgáltatás technikailag vagy jogilag félreérthető, és a félreértés nálad reklamációt szokott okozni.
(Saját tapasztalat.) A mély anyag legnagyobb hozadéka általában nem a forgalom, hanem az, hogy rövidül az értékesítési kör. Ha ugyanazt a magyarázatot havonta tizenötször mondod el telefonon, akkor annak a magyarázatnak írásban a helye, egy helyen, végig levezetve.
Mikor éri meg inkább a havi négy rövidebb?
Akkor, ha a keresletet nem egy mély kérdés, hanem sok apró, egymástól független kérdés adja. Ilyenkor a lefedettség hoz többet, mint a részletesség.
- Sok különálló, egyszerű kérdés, amelyek nem épülnek egymásra.
- Helyi lefedettség: több település, több vonzáskörzet, ahol tényleg máshogy dolgozol (más kiszállás, más nyitvatartás, más partnerek).
- Szolgáltatásonkénti lefedettség: több, egymástól jól elkülönülő szolgáltatás, saját oldal nélkül.
- Szezonális kérdések, amelyek évente ismétlődnek, de rövid életűek.
- Gyakori ügyfélkérdések, amelyekre két bekezdésben teljes válasz adható.
- Új terület, ahol még azt sem tudod, melyik téma húz, és először térképezni akarsz.
Fontos megkülönböztetés: a darabszám akkor ér valamit, ha minden anyag más kérdésre válaszol. Ha a négy rövid cikk valójában ugyanannak a szövegnek négy változata, csak más településnévvel, az nem lefedettség, hanem ismétlés. A keresőmotorok és a válaszmotorok szempontjából is hozzáadott érték nélküli tartalom, és a saját olvasód is átlát rajta.
(Szakmai feltételezés.) A tapasztalatom szerint a rövid anyagok akkor működnek jól, ha van mögöttük egy erős, összefogó oldal, amelyre mind hivatkozik. Enélkül szétaprózódik a téma, és semmi nem lesz elég erős ahhoz, hogy hivatkozási alap legyen.
Hogyan pontozd le a saját helyzeted tíz perc alatt?
Válaszolj a következő nyolc kérdésre. Minden igen egy pont a mélység oldalán.
- A megkereséstől a megrendelésig általában eltelik legalább két hét?
- A vevő rendszerint több szolgáltatótól kér ajánlatot?
- Van olyan magyarázat, amit havonta tízszernél többször mondasz el szóban?
- A megrendelés összege érezhetően nagyobb, mint egy hétköznapi vásárlás?
- Több szereplő dönt (házaspár, cégvezető és pénzügyes, testület)?
- A rossz döntésnek a vevő számára komoly következménye van?
- Tudsz a témában olyat leírni, amit a versenytársaid nem tudnak (saját mérés, folyamat, tapasztalat)?
- A kérdések nagy része ugyanahhoz az egy döntéshez tartozik?
Öt pont fölött a havi egy alapos anyag a logikusabb választás. Három pont alatt a havi három-négy rövidebb. Három és öt között vegyes keret működik jól: negyedévente egy mély anyag, a közbenső hónapokban két-három rövid, amelyek mind visszamutatnak rá.
Hogyan nézzen ki a három hónapos összehasonlító teszt?
A pontozás csak kiindulás. A tényleges választ a saját weboldalad adja meg. Az alábbi teszt kkv-méretben is elvégezhető, külső eszköz nélkül.
Előkészítés (a teszt előtti hét)
Írj össze 12-16 valódi ügyfélkérdést, azt, amit tényleg kérdeznek tőled. Ebből válaszd külön azokat, amelyek egy döntéshez tartoznak, és azokat, amelyek külön állnak. Ezután:
- Adj a teszt-oldalaknak felismerhető URL-előtagot, hogy később szűrhesd őket.
- Rögzítsd a kiindulási állapotot: az elmúlt 90 nap megjelenés-, kattintás- és érdeklődésszáma.
- Írd fel, mit tekintesz érdeklődésnek (űrlap, hívásgomb, e-mail, foglalás), és hol látod ezt.
- Készíts 10 rögzített kérdést, amit havonta ugyanúgy beírsz egy AI-asszisztensbe, hogy lásd, emlegetnek-e.
Az URL-előtag azért fontos, mert a Search Console-ban egyetlen szűrővel el tudod választani a két csomagot, például így: ^/tudastar/(melyseg|rovid)-. Ha ezt az elején kihagyod, később kézzel kell összeollóznod az adatot.
Első hónap: a mély csomag
Egy anyag, 1700-2200 szó, a listád egy döntéshez tartozó kérdéseiből felépítve. Minden H2 legyen kérdés, alatta két-három mondatos, önmagában is megálló válasz, utána a részletezés. Konkrét számok, folyamatlépések, ellenőrzőlista. Publikálás után ne nyúlj hozzá az URL-hez.
Második hónap: a rövid csomag
Négy anyag, egyenként 500-800 szó, négy tényleg különböző kérdésre. Egyik sem lehet a másik átfogalmazása. Mindegyik hivatkozzon belső linkkel az előző havi mély anyagra, és a mély anyagból is mutass vissza rájuk. Azonos ütemben publikáld őket, hetente egyet.
Harmadik hónap: érés és mérés
Ebben a hónapban ne publikálj újat a tesztbe. Ez a hónap arra kell, hogy a második csomag is megkapja ugyanazt az érési időt, amit az első. A mérés kulcsa: ne naptári hónapokban nézd az adatot, hanem a publikálástól számított 30. és 60. napon. Ha naptári hónapban méred, a mély csomag automatikusan nyer, mert egy hónappal több ideje volt.
Milyen számok döntenek, és melyiket hagyd figyelmen kívül?
A legmegbízhatóbb korai jelzés az, hány különböző keresőkifejezésre kap megjelenést a csomag, nem pedig az, hány kattintás érkezett. A kattintás lassabban indul, a kifejezés-szám viszont már hetek alatt mutatja, hogy a tartalom talált-e valós keresletet.
- Lefedettségi szám: hány eltérő keresőkifejezésre volt megjelenés a 30. és a 60. napon.
- Kattintás: csomagonként összesítve, nem oldalanként.
- Érdeklődés: hány űrlap, hívás vagy levél indult ezekről az oldalakról.
- Értékesítési használat: hányszor küldted el az anyagot élő ajánlat mellé.
- Említés: a 10 rögzített kérdésből hányra jött vissza a céged vagy az oldalad.
- Olvasási mélység: a hosszú anyagnál az számít, eljutnak-e a szöveg második feléig.
Amit érdemes félretenni: az átlagos pozíció önmagában, a szószám, a megosztásszám és az egyetlen kiugró nap. Egy jól időzített közösségi poszt bármelyik csomagot megnyerheti egy napra, ez viszont nem mond semmit arról, hogy melyik hoz tartósan érdeklődést.
Döntési küszöb: akkor válts irányt, ha a nyertes csomag két egymást követő mérési ponton, tehát a 30. és a 60. napon is előrébb van, és nem csak a forgalomban, hanem az érdeklődésben is. Egyetlen mérési pont alapján ne tervezd át az egész évet.
Számít-e egyáltalán a szóhossz az AI-válaszmotoroknál?
Hivatalos ideális szóhossz nincs. (Hivatalosan igazolt.) A Google Search Central hasznos tartalomról szóló útmutatása kifejezetten azt írja, hogy nincs megadott szószám, és az emberekért írt, hozzáadott értéket adó tartalmat helyezi előtérbe. A hosszúság tehát önmagában nem rangsorolási előny, és semmilyen hossz nem garantál helyezést vagy említést.
(Szakmai feltételezés, de következetesen ezt látom.) A válaszmotorok jellemzően nem a teljes cikket idézik, hanem egy-egy bekezdésnyi, a kérdésre pontosan válaszoló részt. Ebből az következik, hogy a mély anyag előnye nem a hossza, hanem az, hogy több önállóan is megálló, idézhető szakasza van. Ha viszont a hosszú szöveg egy témát hígít fel, akkor nincs benne több idézhető pont, csak több szó.
Ezért mindkét formátumnál ugyanaz a technikai alapelvárás:
- Kérdés formájú alcímek, alattuk azonnali, tömör válasz.
- Egy szakasz egy kérdést zárjon le, ne mutasson tovább máshová.
- Konkrét, ellenőrizhető adat a szövegben, ne csak általánosság.
- Stabil URL: ha egy anyagra hivatkoznak, a cím ne változzon meg.
Mit rontanak el a leggyakrabban ebben a döntésben?
- Naptári hónapban mérnek, így a korábban publikált csomag mindig nyer.
- A négy rövid anyag ugyanaz a szöveg, más címmel vagy más településnévvel.
- A hosszú anyag valójában egy rövid gondolat, 1800 szóra felduzzasztva.
- Nincs belső link a csomagok között, így semmi nem erősíti a másikat.
- Egy hónap után döntenek, mielőtt bármelyik anyag beérett volna.
- Csak forgalmat néznek, érdeklődést nem, pedig a kkv-nál az utóbbi a tét.
- Publikálás után átnevezik az URL-t, és ezzel a mérés is, a hivatkozás is elveszik.
A gyakorlati alapállás, amit én követek: a döntési időből indulok ki, azt pontozom le, és a tesztet csak arra használom, hogy a saját feltételezésemet megcáfolja vagy megerősítse. Ha a teszt mást mond, mint a pontozás, a teszt nyer, mert az a te piacodról szól, nem az általános szabályról.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: hasznos, megbízható, elsősorban embereknek készült tartalom létrehozása
- Google Search Central: SEO alapok és tartalomminőségi útmutató
- Google Search Quality Rater Guidelines
- Google Search Console súgó: teljesítményjelentés és szűrők
- Schema.org: Article, FAQPage, LocalBusiness típusok dokumentációja
- OpenAI dokumentáció: keresési és bot-hozzáférési tudnivalók
- Anthropic dokumentáció: webes hozzáférés és crawler-viselkedés
- Bing Webmaster Guidelines
Gyakori kérdések
Hány szó legyen egy alapos cikk, hogy megérje?
Nincs hivatalos ideális szóhossz, a Google is ezt írja. A gyakorlatban akkor indokolt 1700 szó fölé menni, ha van 8-10 valódi alkérdés, amelyre saját adattal vagy folyamatleírással tudsz válaszolni. Ha ennyi nincs, a rövidebb, pontosabb anyag jobb választás.
Mit tegyek, ha a szolgáltatásaim között van gyors és lassú döntésű is?
Bontsd ketté a keretet. A lassú döntésű szolgáltatásra készíts negyedévente egy mély anyagot, a gyors döntésűekre a közbenső hónapokban rövidebbeket, és linkeld össze őket. Így mindkét vevőtípus a neki való formátumot találja meg.
Mennyi idő után látszik, hogy melyik vált be?
A megjelenések és a kifejezés-lefedettség jellemzően 3-6 hét után adnak első jelzést, az érdeklődés ennél lassabban. Ezért mér a teszt a publikálástól számított 30. és 60. napon, és ezért kell a harmadik hónap érésre. Egyetlen mérési pont alapján nem érdemes irányt váltani.
A több rövid cikk nem minősül gyenge minőségű tömegtartalomnak?
Csak akkor, ha egymás átfogalmazásai. Ha minden anyag valóban más kérdésre válaszol, és van benne konkrétum, akkor ez normális lefedettség. A határ nem a darabszámnál van, hanem ott, hogy hoz-e minden egyes anyag olyan információt, amit a többi nem.
Elég-e a Search Console adata, vagy kell fizetős eszköz is?
Egy ilyen tesztnél a Search Console és a saját érdeklődés-számlálásod elegendő. A csomagokat URL-előtaggal külön tudod szűrni, és a megjelenés, kattintás, kifejezés-szám mind kiolvasható. Fizetős eszköz később, a rendszeres követéshez hasznos, a döntéshez nem feltétel.
Számít-e, hogy melyiket publikálom előbb?
A mérés szempontjából igen, ezért kell a publikálástól számított napokban mérni. A sorrend maga nem sorsdöntő, de érdemes a mély anyaggal kezdeni, mert a rövidebbek utána tudnak rá hivatkozni, és így erősebb a belső szerkezet.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.