Egy helyi vállalkozó ránéz a telefonjára, rákeres a saját szolgáltatására, és ott látja magát a térképes találatok élén. Másnap felhívja egy ismerőse a szomszéd városrészből, hogy ugyanarra a kifejezésre nem találja meg. Mindketten igazat mondanak. A térképes sorrend nem egy országos ranglista, hanem térben változó felület: gyakorlatilag minden fizikai ponthoz saját sorrend tartozik.
Ebben a cikkben végigveszem, miért működik így a rendszer, miért nem alkalmas ellenőrzésre a saját böngésződ, és hogyan építs fel helyette egy rácsalapú mérést, amit hónapról hónapra meg tudsz ismételni. A saját nézőpontom egyszerű: a térképen nem létezik egyetlen pozíciószám, csak eloszlás.
Miért függ a térképes sorrend attól, hol áll a kereső?
Tömör válasz: mert a távolság a helyi rangsorolás egyik hivatalosan megnevezett tényezője, ezért ugyanaz a keresés két különböző pontról indítva más sorrendet adhat.
Hivatalosan igazolt: a Google Cégprofil súgója három fő szempontot nevez meg a helyi találatok sorrendjéhez: relevancia (mennyire felel meg a profil a keresésnek), távolság (milyen messze van a vállalkozás a keresés feltételezett helyétől), és ismertség (mennyire ismert a cég az online és offline jelek alapján). Ugyanez a dokumentáció mondja ki, hogy ha a felhasználó nem ad meg konkrét helyet, a rendszer megbecsüli, honnan keres.
Ebből következik a lényeg: a keresés helye egy becsült koordináta. Mobilon jellemzően pontos helyadatból, asztali gépen gyakran hálózati jelekből, IP-címből vagy a fiókhoz kötött korábbi helyekből áll össze. Ha ez a koordináta akár néhány száz méterrel arrébb kerül, a távolság-komponens átrendezheti a listát, miközben a profilodon semmi nem változott.
Saját tapasztalat: sűrűn ellátott szakmákban (fodrász, fogászat, autószerviz, ügyvéd) egy nagyvárosban már 500-800 méteres elmozdulás is látható sorrendváltozást hoz. Ritkább szolgáltatásoknál (ipari szerviz, speciális orvosi ellátás) több kilométeren át is stabil maradhat a lista, mert egyszerűen kevés a versenyző profil.
Szakmai feltételezés: a távolság hatása nem lineáris, hanem a helyi versenysűrűséggel együtt mozog. Ahol tíz hasonló profil van két kilométeren belül, ott a távolság szinte rendezőelvvé válik; ahol három van tizenöt kilométeren belül, ott a relevancia és az ismertség dominál. Ezt a Google nem részletezi nyilvánosan, ezért feltételezésként kezelem, de a mérési adatok következetesen ebbe az irányba mutatnak.
Miért nem létezik egyetlen pozíciószám a térképen?
Tömör válasz: mert egy helyfüggő találati listához nem egy szám, hanem egy térbeli eloszlás tartozik, és az eloszlás jellemzői mást mondanak el, mint bármelyik kiragadott pont.
Ha valaki azt mondja, hogy a cég harmadik a térképen, az legfeljebb annyit jelent, hogy egyetlen konkrét koordinátáról, egyetlen konkrét pillanatban, egyetlen eszközön harmadik volt. Ugyanabban a percben, két utcával arrébb lehet hetedik, a város másik szélén pedig meg sem jelenik az első húsz találat között.
Ezért érdemes áttérni eloszlás-jellegű mutatókra:
- Átlagos pozíció: az összes mintavételi pont átlaga, csak akkor értelmes, ha kevés a hiányzó adat.
- Medián pozíció: ellenállóbb a szélsőségekre, gyakran ez a stabilabb mutató.
- Top3 arány: a rácspontok hány százalékán szerepel a cég az első háromban.
- Lefedettség: hány ponton jelenik meg egyáltalán a vizsgált mélységben.
- Kiesési zóna: hol vannak azok az összefüggő területek, ahol nem látszik.
Ez a szemlélet üzletileg is hasznosabb. Nem az a kérdés, hányadik vagy, hanem hogy a városnak azon a részén látszol-e, ahonnan a fizető ügyfeleid érkeznek.
Miért félrevezető a saját böngésződben végzett ellenőrzés?
Tömör válasz: mert a saját böngésződ a te helyzetedet, eszközödet, nyelvi beállításodat és korábbi aktivitásodat viszi bele a lekérdezésbe, vagyis nem az ügyfeled valóságát méred.
Hivatalosan igazolt: a Google dokumentációja rögzíti, hogy a keresési eredmények eltérhetnek hely, eszköz és a felhasználói fiók korábbi tevékenysége szerint. Ez nem hiba, hanem a rendszer tervezett működése.
A gyakorlatban ezek a torzítások keverednek:
- A saját irodádból mért sorrend a saját telephelyed közelségét tükrözi.
- A bejelentkezett fiók korábbi keresései és térképes interakciói befolyásolhatják, mit látsz kiemelten.
- Mobil és asztali nézetben eltérő számú találat fér ki, és az elrendezés is más.
- Saját tapasztalat: az inkognitó ablak nem oldja meg a problémát, mert a helymeghatározás továbbra is működik, csak az előzmény-mentés korlátozódik.
- A VPN sem megoldás: legfeljebb egy durva, IP-alapú helybecslést állít be, ami ritkán esik egybe azzal a ponttal, ahonnan az ügyfeled keres.
- Ha a térképen nagyítasz vagy elmozdítod a nézetet, a lekérdezés vonatkozási pontja is elmozdul.
Emiatt szinte minden ügyfélvita eldönthetetlen marad, amíg a bizonyíték két különböző böngésző képernyőképe. A megoldás nem az, hogy meggyőzöd az ügyfeledet, hanem hogy közös, reprodukálható mérésre tértek át.
Hogyan működik a rácsalapú mérés?
Tömör válasz: a szolgáltatási területre virtuális pontrácsot fektetsz, minden rácspontot külön keresési helynek tekintesz, és pontonként lekérdezed ugyanazt a kulcsszót azonos beállításokkal.
Hogyan méretezd a rácsot?
Három dolgot kell eldöntened: a rács középpontját, a pontok közötti távolságot és a pontok számát. A középpont általában a telephely, kivéve ha kiszálló szolgáltatást végzel, mert ott a valós ellátási terület súlypontja a helyes választás.
Nagyvárosi, sűrű versenyben 0,5-1 km-es osztásköz és 7x7-es rács jellemzően jó felbontást ad. Kisvárosi vagy vidéki, kiszálló szolgáltatásnál 2-3 km-es osztás és 5x5-ös vagy 9x9-es rács életszerűbb. Példa: Székesfehérváron egy 7x7-es, 1 km-es osztású rács nagyjából egy 6x6 km-es területet mintáz meg 49 ponton, ami a város belső részét lefedi. Budapesten ugyanez a rács egyetlen kerület töredékét jelenti, ott érdemes kerületenként külön rácsot futtatni.
A koordináták kiszámítása egyszerű. Magyarország szélességi övén nagyjából ezek a lépésközök tartoznak 1 kilométerhez:
lat_lepes = 0.009 fok, lon_lepes = 0.0133 fok
lat_i = lat_kozep + (i - k) * lat_lepes
lon_j = lon_kozep + (j - k) * lon_lepes
ahol k a rács közepének indexe (7x7-es rácsnál 3, nulláról indexelve). Ez a közelítés néhány méteres pontatlanságot hordoz, ami a mérés szempontjából nem számít, mert nem a pont pontossága, hanem a mérés ismételhetősége a lényeg.
Mit rögzíts minden mintavételi pontban?
- A kulcsszó pontos szövege.
- A rácspont azonosítója és koordinátája.
- Az időbélyeg időzónával együtt.
- Az eszköztípus (mobil vagy asztali).
- A nyelvi és országbeállítás.
- A találati pozíció, vagy külön jelölés, ha a vizsgált mélységben nem szerepel.
- A felette álló versenytársak nevei, legalább az első háromig.
Fontos részlet: a mérés mélysége korlátos, jellemzően az első húsz találatig nézed. Ha egy ponton nem szerepelsz, azt ne írd be huszonegyesként, mert ezzel elrontod az átlagot. Külön kategória legyen, és ha sok ilyen pont van, mediánnal és lefedettségi aránnyal dolgozz átlag helyett.
Milyen gyakran érdemes mérni?
Tömör válasz: az alap a havi egyszeri mérés fix napon és fix idősávban, heti mérés csak akkor indokolt, ha aktív beavatkozás zajlik.
A napi mérés a legtöbb esetben több zajt termel, mint amennyi információt ad. A helyi találatok sorrendje természetes módon ingadozik anélkül, hogy bármit tettél volna, és ha minden nap ránézel, elkerülhetetlenül reagálni fogsz olyan mozgásokra, amiknek nincs okuk.
Saját tapasztalat: a napszak számít. Az olyan szűrők és rendezési logikák, amelyek a nyitvatartáshoz kötődnek, más képet adnak hétfő délelőtt, mint péntek este. Ezért érdemes a mérést mindig ugyanabban a két-három órás sávban futtatni, például minden hónap első keddjén, délelőtt tíz és tizenkettő között.
Ha kampány, profilfrissítés, kategóriaváltás vagy új telephely indul, arra a időszakra van értelme heti mérésnek, de akkor is ugyanazzal a rács- és kulcsszókészlettel, különben nem lesz összehasonlítható.
Mit tekints valódi elmozdulásnak, és mit zajnak?
Tömör válasz: jel az, ami két egymást követő mérésben, azonos irányba, összefüggő területen jelenik meg; minden más zajgyanús, amíg meg nem erősíted.
Gyakorlati küszöbök, amiket használni szoktam (ezek nem hivatalos értékek, hanem mérési tapasztalatból származó munkaszabályok):
- Egyetlen rácspont egyetlen mérésének változása önmagában sosem következtetés.
- Az átlagos pozíció 0,5 alatti mozgása két mérés között jellemzően a zajsávba esik.
- A top3 arány 3-5 százalékpontos ingadozása normál lélegzésnek tekinthető.
- Ha a javulás vagy romlás összefüggő zónában jelenik meg (például a rács egyik oldalán, egy versenytárs telephelye felé), az érdemi jel.
- Ha a mozgás szórtan, egymástól távoli pontokon jelentkezik, az inkább mintavételi zaj.
Segít, ha felveszel egy kontroll kulcsszót, amin nem dolgozol semmit. Ha a kontroll is ugyanabba az irányba mozdul, akkor valószínűleg nem a te beavatkozásod hatását látod, hanem általános elmozdulást a találati felületen.
Milyen ellenőrzőlistával állítsd be a mérést?
- Határozd meg a valós ellátási területet, ne a vágyott területet.
- Válaszd ki a rács középpontját: telephely vagy ellátási súlypont.
- Rögzítsd az osztásközt és a rácsméretet, és írd le, miért ezt választottad.
- Állíts össze 5-15 kulcsszót: fő szolgáltatás, két-három részszolgáltatás, egy márkanév, egy kontroll kifejezés.
- Döntsd el a mérési mélységet (jellemzően húsz találat), és tartsd fixen.
- Rögzítsd az eszköztípust, a nyelvet és az országbeállítást.
- Válassz fix mérési napot és idősávot, tedd naptárba.
- Készíts adatsémát, amiben minden mérés egy sor, és a hiányzó találat külön jelölést kap.
- Írd le, hogy mi számít elmozdulásnak, még az első mérés előtt.
- Egyeztesd az ügyféllel, hogy innentől ez a közös igazságforrás, nem a telefonja.
Ez a tizedik pont a legfontosabb. A mérés akkor ér valamit, ha előre megállapodtok a szabályokban, mert utólag mindenki azt a mérést fogadja el, ami neki kedvez.
Hogyan dokumentáld az eredményt hónapról hónapra?
Tömör válasz: két rétegben: nyers adat pontonként, fölötte havi összegző sor kulcsszavanként, mellé rövid szöveges jegyzet arról, mi változott a profilon.
A nyers adat legyen egyszerű, gépi feldolgozásra alkalmas szerkezetű:
datum;ido;kulcsszo;racs_id;pont_id;lat;lon;eszkoz;pozicio;talalt
A havi összegzés kulcsszavanként egy sor, és pont ezt mutasd az ügyfélnek:
2026-08-04;fogtomes szekesfehervar;racs=7x7_1km;atlag=8,4;median=7;top3=22%;lefedettseg=90%;elozo_atlag=9,5
Ehhez tegyél mellé egy rövid, három-öt mondatos jegyzetet: milyen beavatkozás történt az adott hónapban (új szolgáltatásleírás, fényképfeltöltés, értékelésre adott válaszok, nyitvatartás pontosítása), és mit láttál a rács térképén. Érdemes a hőtérképet képként is elmenteni, mert a szám melletti vizuális összehasonlítás féléves távlatban sokat segít.
Negyedévente készíts gördülő összevetést: az aktuális hónapot ne csak az előzőhöz, hanem a három hónappal korábbihoz is hasonlítsd. A helyi láthatóság lassan mozgó rendszer, a rövid összehasonlítás gyakran csak a zajt nagyítja fel.
Végül egy őszinte kitétel, amit érdemes a riportba is beleírni: a rendszeres mérés a döntéseidet segítheti, és jó eséllyel megmutatja, hol van valós lefedettségi hiány, de a mérés önmagában nem hoz helyezést, és semmilyen módszer nem ígérhet konkrét sorrendet. Amit adhat: tények, amikre építeni tudsz.
Források és további olvasnivalók
- Google Cégprofil (Google Business Profile) Súgó: A helyi rangsorolás javítása
- Google Search Central: dokumentáció a keresési eredmények megjelenítéséről és a hely szerinti eltérésekről
- Google Maps Platform dokumentáció: Places API és Geocoding API
- Schema.org: LocalBusiness és Place típusok
- W3C Geolocation API Specification
- A távolság a helyi rangsorolás hivatalosan megnevezett tényezője, így minden mintavételi ponthoz saját sorrend tartozik.
- A saját böngésződben végzett ellenőrzés a te helyzetedet, eszközödet és előzményeidet méri, nem az ügyfeledét.
- A rácsalapú mérés lényege, hogy a szolgáltatási területre fektetett pontháló minden pontján ugyanazt a kulcsszót kérdezed le azonos beállításokkal.
- Elmozdulásnak azt tekintsd, ami két egymást követő mérésben, azonos irányba, összefüggő területen jelentkezik.
- Havi fix napon, fix idősávban mérj, és mindig ugyanazt a rácsot, kulcsszólistát és mélységet használd.
Gyakori kérdések
Miért látok mást a térképen, mint az ügyfelem?
Mert a helyi találatok sorrendjét befolyásolja a kereső feltételezett fizikai helyzete, az eszköze, a nyelvi beállítása és a fiókjához kötött korábbi aktivitás. Két különböző pontról indított azonos keresés eltérő sorrendet adhat anélkül, hogy a cégprofilon bármi változott volna.
Az inkognitó mód megoldja a torzítást?
Nem. Az inkognitó elsősorban az előzmények mentését korlátozza, a helymeghatározás és az eszköztípus hatása megmarad. Ezért az inkognitó ablakban végzett ellenőrzés továbbra is a te helyzetedet méri, nem az ügyfeledét.
Mekkora rácsot érdemes használni?
Sűrű városi versenyben 0,5-1 km-es osztásköz és 7x7-es rács ad jó felbontást, kiszálló szolgáltatásnál vagy vidéki területen 2-3 km-es osztás és 5x5-ös vagy 9x9-es rács életszerűbb. A lényeg, hogy a rácsot rögzítsd, és hónapokon át ugyanazt használd.
Milyen gyakran mérjek?
Az alap a havi egyszeri mérés fix napon és fix idősávban. Heti mérés akkor indokolt, ha éppen aktív beavatkozás zajlik. A napi mérés jellemzően több zajt termel, mint amennyi hasznos információt ad.
Mikor mondhatom, hogy tényleg javult a láthatóság?
Akkor, ha a változás két egymást követő mérésben azonos irányba mutat, és összefüggő területen jelenik meg, nem szórtan egy-két ponton. Az átlagos pozíció fél pozíciónál kisebb elmozdulása és a top3 arány néhány százalékpontos ingadozása általában a zajsávba esik.
Mit kezdjek azzal, ha egy rácsponton egyáltalán nem jelenik meg a cég?
Külön kategóriaként rögzítsd, ne a mérési mélység felső számával. Ha sok az ilyen pont, átlag helyett mediánt és lefedettségi arányt használj, különben a mutató torzít, és jobbnak látszik a helyzet a valóságosnál.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.