Hogyan szerezz heti fél órát a cég szakértőjétől a tartalomhoz

Scheo · 2026-09-11 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Sok cégnél a tartalom nem azért áll, mert senki nem tud írni. Azért áll, mert az a tudás, amiből érdemes cikket, aloldalt vagy GYIK-et csinálni, egyetlen ember fejében van: a tulajdonosé, a műszaki vezetőé, a fő tanácsadóé. Ez az ember napi tíz órát dolgozik, és a legkevésbé sem vágyik arra, hogy este leüljön fogalmazni. Innen indul a szokásos kör: keressünk szövegírót. A szövegíró megírja az első három cikket, aztán kiderül, hogy a negyedikhez már olyan részletek kellenek, amit csak a szakértő tud, és a folyamat megáll.

Saját tapasztalat: a működő megoldás ritkán az író cseréje vagy pótlása. Az esetek nagy részében az segített, amikor a szakértőtől nem írást kértünk, hanem beszédet, heti fix, nagyon kicsi adagban.

Miért nem szövegírót kell keresni, ha nincs tartalom?

Mert a hiány nem a megfogalmazásban van, hanem a szakmai anyagban. Az író meg tudja fogalmazni a gondolatot, de nem tudja azt, amit a cég szakértője tud: mi szokott elromlani, mit kérdez minden második ügyfél, mi az a döntés, amin a projekt sikere eldől. Ez a tudás nem áll rendelkezésre nyilvános forrásból, ezért nem is kikutatható.

Ha íróval próbálod kiváltani a szakértőt, a szöveg általános lesz: igaz, de olyan, mint bárki másé. Ha viszont a szakértő beszédét gyűjtöd be, a szövegben benne lesz a mondat, amit ő az ügyfélnek szokott mondani, és pont ez az, amit máshol nem találsz meg. A munkamegosztás így logikusabb: a szakértő adja a tartalmat, az író a formát.

Szakmai feltételezés: a szakértői részletek jelenléte a szöveg megkülönböztethetőségét segítheti, és jó eséllyel javítja az esélyt arra, hogy egy válaszmotor éppen a te oldalad fogalmazását használja fel. Ez nem mérhető közvetlenül, és senki nem tud rá biztosat mondani, de a mechanizmus logikus: ami sehol máshol nincs meg, azt máshonnan nem lehet átvenni.

Mit érdemes begyűjteni, és mit nem?

Rövid válasz: azt gyűjtsd, amit a szakértő fejből, gondolkodás nélkül el tud mondani. Amihez neki is utána kellene néznie, azt ne tőle kérd.

• Jó nyersanyag: egy konkrét hiba és a kijavítása, egy döntés két lehetséges útja, egy tipikus ügyfél-félreértés, egy folyamat sorrendje, egy mérés tapasztalati értéke, egy határeset, amikor a szolgáltatás nem a jó választás.
• Jó nyersanyag: az a mondat, amit a szakértő telefonban szokott elmondani, szó szerint. Ez a legértékesebb, mert kész idézet.
• Gyenge nyersanyag: jogszabályi hivatkozás, terméktáblázat, gyártói adatlap. Ezt az asszisztens is ki tudja keresni, kár rá a fél óra.
• Gyenge nyersanyag: általános piaci vélemény, iparági jóslat. Érdekes, de nem ezért keresik a céget.

Hogyan lesz egy hét perces hangjegyzetből kész szöveg?

Rövid válasz: hat lépésben, és ezekből csak az első tartozik a szakértőhöz. A többit a tartalomért felelős ember vagy a szolgáltató végzi.

1. Rögzítés (szakértő, 5-10 perc). Telefonos diktafon, autóban, ügyfél után. Egy hangfájl, egy téma. Nem kell szépen beszélni, a hümmögés nem baj.
2. Leirat (asszisztens vagy automatizmus, 0 emberi perc). Beszédfelismerő készít szöveges leiratot. Érdemes rögzített fájlnév-sémát használni, hogy fél év múlva is visszakereshető legyen, például 2026-09-11_kerdes-03_hoszigeteles_szakerto.m4a.
3. Kiszedés (szerkesztő, 10 perc). A leiratból kigyűjtöd a tényeket, a számokat, a sorrendeket és a szó szerint idézhető mondatokat. Ez általában rövid, néhány soros lista.
4. Vázlat és megírás (szerkesztő). A szöveg szerkezete a kérdésekből jön, a tartalma a kiszedett listából. Itt lehet nyelvi segítséget is használni, de a tényanyag nem bővülhet olyannal, ami nem volt benne a leiratban.
5. Tényellenőrzés (szakértő, 5 perc). Nem átolvasás, hanem célzott jóváhagyás: a szövegben kiemelt számok, határértékek, sorrendek jók-e. Igen vagy nem.
6. Kiadás (szerkesztő). Cím, összefoglaló, belső linkek, GYIK. A szakértő ebben már nem vesz részt.

Saját tapasztalat: a 3. és 5. lépés összemosása a leggyakoribb hiba. Ha a szakértő az egész szöveget kapja meg átolvasásra, a jóváhagyás hetekre elakad. Ha csak öt kérdést kap, aznap válaszol.

Milyen kérdéssorral készítsd fel a szakértőt?

Rövid válasz: olyannal, amit nem kell értelmezni. A kérdés legyen konkrét, egyetlen dologra irányuljon, és legyen megválaszolható két perc beszéddel. A kérdéssort előre, írásban küldd el, legkésőbb a rögzítés napjának reggelén.

Hibajavító sablon

• Mi az a hiba, amit a héten láttál, és amit az ügyfél maga is megelőzhetett volna?
• Miből lehetett volna előre látni?
• Mennyibe került időben vagy munkában a javítás? (Konkrét időtartam, ne pénz.)
• Mit mondanál annak, aki most áll ugyanezen a ponton?

Döntési sablon

• Melyik az a két megoldás, amiről az ügyfelek kérdezni szoktak?
• Milyen helyzetben ajánlod az egyiket, és milyenben a másikat?
• Mi az a körülmény, aminél egyik sem jó, és mást javasolsz?
• Mi az a téves feltevés, amivel az ügyfelek jönni szoktak?

Folyamat-sablon

• Ha holnap indulna egy munka, mi az első három lépés, sorrendben?
• Melyik lépésnél szokott csúszni a határidő, és miért?
• Mit kell az ügyfélnek előkészítenie, hogy ne álljon a munka?
• Mennyi idő telik el jellemzően az első megbeszéléstől az indulásig?

Négy kérdésnél ne legyen több egy alkalomra. A tapasztalat az, hogy a negyedik után romlik a válaszok minősége, mert a szakértő gyorsítani akar.

Hogyan használhatók az ügyfél-e-mailek nyersanyagként?

Rövid válasz: a legjobban, mert már megírt, valós kérdésre adott valós válaszok. A szakértő mindennap ír ilyeneket, csak éppen egyetlen embernek.

A módszer egyszerű: a szakértő beállít egy szabályt, hogy amikor hosszabb szakmai választ ír egy ügyfélnek, a levelet átküldi vagy címkével megjelöli. Ez nulla plusz időt jelent neki. A szerkesztő heti egyszer átnézi a megjelölt leveleket, és kiválasztja azokat, amelyek kérdése másnál is felmerülhet.

• Ügyféladat nélkül. Név, cím, projektazonosító, ár, egyedi körülmény kimarad. A szövegbe csak a szakmai tartalom kerül, általánosítva.
• Engedély kérdése. Ha bármi olyan marad a szövegben, amiből a levél írója felismerhető, azt előzetes hozzájárulás nélkül nem használjuk fel.
• Egy levél nem egy cikk. Jellemzően három-négy hasonló témájú levélből lesz egy rendes anyag, mert mindegyikben más részlet van kifejtve.

Hogy néz ki egy heti fél órás menetrend?

Rövid válasz: a szakértő oldalán összesen 30 perc, három részre osztva, fix napokra kötve. A többi munka máshol történik.

1. Hétfő reggel, 0 perc a szakértőnek. A szerkesztő elküldi a heti négy kérdést, egy rövid levélben vagy üzenetben. A kérdések a hónapra előre tervezett témákból jönnek.
2. Szerda, 10-15 perc. A szakértő valamikor útközben vagy két munka között felvesz egy hangjegyzetet a négy kérdésre. Egy fájl, négy rövid blokk. Ha csak háromra tud válaszolni, az is elég.
3. Csütörtök, 0 perc a szakértőnek. Leirat készül, a szerkesztő kiszedi a tényeket és megírja a szöveget.
4. Péntek, 10 perc. A szakértő megkapja a kiemelt tényállításokat felsorolásként, és jóváhagyja vagy javítja őket. Nem a cikket olvassa, csak a listát.
5. Hétfő, 5 perc tartalék. Ami a pénteki javításból visszakérdést igényel, az ide kerül. Ha nincs ilyen, ez a szelet kimarad.

Ez a menetrend havi két-három érdemi anyagot tud kitermelni, és mellé több rövidebb elemet (GYIK-pont, aloldal-bekezdés, közösségi poszt), mert egy hangjegyzetből több helyre is jut tartalom. Nem sok, de folyamatos, és a folyamatosság itt többet ér, mint a nagy nekifutás.

Ki végzi a lépéseket, és hol csúszik el a legtöbbször?

Rövid válasz: a szakértő csak beszél és jóváhagy, minden mást a szerkesztő vagy a szolgáltató végez. A csúszás szinte mindig ott van, ahol ez a határ elmosódik.

• Ha a szakértőnek kell emlékeznie rá, elmarad. A kérdéssort mindig a másik fél küldi, mindig ugyanazon a napon.
• Ha a szakértő átolvasásra kap teljes szöveget, megáll a folyamat. Kérdezz tőle konkrét pontokat, ne véleményt a szövegről.
• Ha nincs felelős neve a folyamaton, senki nem viszi. Egy ember, egy naptárbejegyzés.
• Ha a hangjegyzetek nem gyűlnek egy helyre, elveszik a nyersanyag. Egy mappa, rögzített fájlnév-séma, kereshető leiratok.

Miért számít ez a keresőknek és a válaszmotoroknak?

Rövid válasz: azért, mert a hozzáadott érték és a beazonosítható szerzőség mindkét irányban értékelt szempont, és ezek éppen a szakértőtől származó részletekből jönnek.

Hivatalos információ: a Google Search Central dokumentációja az embereket szolgáló, eredeti értéket adó tartalmat írja le célként, és külön kitér arra, hogy a tartalom mögötti tapasztalat és szakértelem hogyan jelenhet meg. A Search Quality Rater Guidelines nyilvános dokumentum, és a tapasztalat, szakértelem, tekintély, megbízhatóság szempontrendszerét részletesen ismerteti. A Schema.org szerzőségi és szervezeti jelölései szintén nyilvánosan dokumentáltak, és alkalmasak arra, hogy a szerző személyét gépileg olvasható módon is jelezd.

Szakmai feltételezés: a nyelvi modellekre épülő válaszmotorok esetében sem az írás gyorsasága, hanem a szövegben lévő egyedi, ellenőrizhető információ tűnik a hivatkozás valószínűségét befolyásoló tényezőnek. Ez a terület gyorsan változik, és a szolgáltatók nem hoznak nyilvánosságra pontos kiválasztási logikát, ezért itt óvatos megfogalmazás indokolt: a szakértői részletek jelenléte segítheti a hivatkozást, de nem tesz biztossá semmit.

Milyen ellenőrzőlistával zárd a hetet?

• Elment a négy kérdés hétfőn, névre szólóan?
• Megvan a hangfájl, és a leirat kereshető formában áll a közös mappában?
• A szövegben van legalább egy olyan konkrétum (időtartam, mennyiség, sorrend, szó szerinti mondat), ami nem kitalált, hanem a leiratból jön?
• A tényállításokat a szakértő pontonként jóváhagyta?
• Az ügyfél-levélből átvett rész teljesen azonosíthatatlan?
• A jövőre vonatkozó állítások feltételes alakban vannak, nem ígéretként?
• A következő heti négy kérdés már megvan, vagy legalább a téma?

Ha ebből a listából hetente csak az első négy pont teljesül, a rendszer már működik. Ha egyik sem, akkor nem a szakértő ideje a szűk keresztmetszet, hanem az, hogy nincs, aki a folyamatot vigye.

Források és további olvasnivalók

• Google Search Central: Creating helpful, reliable, people-first content
• Google Search Quality Rater Guidelines
• Google Search Central: Structured data general guidelines
• Schema.org: Article, Person, Organization, FAQPage típusok
• W3C Web Content Accessibility Guidelines (WCAG)
• OpenAI dokumentáció: Speech to text (átirat készítése)
• Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szövege, különösen a hozzájárulásra vonatkozó cikkek